69 éve (1941) írták alá a kölcsönbérleti törvényt.
A semlegesség mellett érvelőket a kölcsön kifejezéssel nyugtatták az USA-ban, miközben már 1,5 éve tombolt a világháború. Churchill miniszterelnökké választása óta (1940. 05. 10.) győzködte Rooseveltet (ill. a szenátust), hogy segítsenek Nagy-Britanniának, mert Hitler más különben győz, és az USA-nak sem lenne kedvező. 1941. március 11-n az elnök aláírta a kölcsönbérleti törvényt, ami ezzel életbe lépett. A törvény kimondta, hogy az USA hadianyagokat szállíthat a harcoló feleknek, méghozzá utólagos fizetés mellett - mindez az USA védelmének érdekében. Azért volt szükség ezt törvényben rögzíteni, mert korábban törvény mondta ki, hogy az USA semleges marad egy európai háborúban. A hadianyagokat elsősorban Nagy-Britannia kapta, majd (kezdeti nehézségek után, mert nem akartak fizetni) a szovjet frontra kerültek, és elmondható, hogy nélkülük nem sikerült volna megállítani a Wehrmacht előretörését.
A kölcsönbérlet összesen 50 milllárd $ értékű volt (2%-os kamatra), ennek 3/5-t kapta Nagy-Britannia, 1/5-t a Szovjetunió és 1/5-t a többi szövetséges. Nagy-Britannia csupán 2006. december 29-n utalta át az utolsó törlesztő részletet, a Szovjetunió megtagadta a fizetést a háború után is.
A semlegesség mellett érvelőket a kölcsön kifejezéssel nyugtatták az USA-ban, miközben már 1,5 éve tombolt a világháború. Churchill miniszterelnökké választása óta (1940. 05. 10.) győzködte Rooseveltet (ill. a szenátust), hogy segítsenek Nagy-Britanniának, mert Hitler más különben győz, és az USA-nak sem lenne kedvező. 1941. március 11-n az elnök aláírta a kölcsönbérleti törvényt, ami ezzel életbe lépett. A törvény kimondta, hogy az USA hadianyagokat szállíthat a harcoló feleknek, méghozzá utólagos fizetés mellett - mindez az USA védelmének érdekében. Azért volt szükség ezt törvényben rögzíteni, mert korábban törvény mondta ki, hogy az USA semleges marad egy európai háborúban. A hadianyagokat elsősorban Nagy-Britannia kapta, majd (kezdeti nehézségek után, mert nem akartak fizetni) a szovjet frontra kerültek, és elmondható, hogy nélkülük nem sikerült volna megállítani a Wehrmacht előretörését.
A kölcsönbérlet összesen 50 milllárd $ értékű volt (2%-os kamatra), ennek 3/5-t kapta Nagy-Britannia, 1/5-t a Szovjetunió és 1/5-t a többi szövetséges. Nagy-Britannia csupán 2006. december 29-n utalta át az utolsó törlesztő részletet, a Szovjetunió megtagadta a fizetést a háború után is.