Gondolatok a könnytárból

553 éve (1457) végezték ki Hunyadi Lászlót.
A feltételezhetően 1433-ban Budán született fiú a törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülöttje volt. László testesítette meg a család hatalmi vágyait, hiszen a családfőből király nem lehetett, neki a kormányzóság (1446-53) volt az elérhető maximum. Fia előtt azonban nyitva állt az út a trónhoz. László ezért hamar a főúri összeesküvések, tárgyalások középpontjába került. Hunyadi szövetséget kötött Garai nádorral és Újlaki vajdával, majd a szerb Brankoviccsal és Cillei Ulrikkal. A szendrői egyezség értelmében (1451) Lászlónak Garai Annát, Mátyásnak Cillei lányát kellett volna elvennie, ám egyik terv sem volt hosszú életű.

László 1451-ben pozsonyi ispán, 1453-ban horvát-szlavón bán, 1456-ban temesi ispán  is lett. Apja halála (1456. 08. 11.)  után a futaki országgyülésen (Habsburg) V. László király Hunyadi helyett Cilleinek adományozta a főkapitányi címet. László úgy érezte elárulták, ezért megölette Cilleit. A királyt is megfélemlítette, aki így őt nevezte ki a kívánt tisztségbe és esküvel megfogadta, hogy nem áll bosszút. Fél évvel később, mikor már támaszkodhatott cseh zsoldosaira, és nem mellesleg a főurak zöme már nem Hunyadit támogatta, elfogatta Hunyadit és két nappal később lefejeztette.
V. László 1457 novemberében váratlanul elhunyt és a trónra szövevényes tárgyalások  és cselszövések után Hunyadi Mátyás került. Mátyás király egyik első királyi cselekedete volt, hogy Lászlót Gyulafehérvárott apja mellé temettesse el; síremlékének töredékei máig fennmaradtak.
A fenti festményen Hunyadi búcsúja látható, Benczúr Gyula készítette 1866-ban.
A lenti Madarász Viktor 1859-es festménye: Hunyadi László a ravatalon.