279 éve (1731) adták ki a Carolina Resolutiot.A Carolina Resolutióval (magyarul: Károly király döntése) III. Károly a protestánsok jogait szabályozta. A rendelet szerint az evangélikusok és a reformátusok szabad vallásgyakorlata az egész ország területén csak magán-vallásgyakorlat formájában megengedett. Nyilvánosan a protestánsok csak ott gyakorolhatják vallásukat, ahol az 1681. évi soproni országgyűlés XXVI. tc-e ezt megengedte. A máshol élő protestánsok a helyi katolikus plébános felügyelete alá tartoztak, nekik kellett fizetniük is. A katolikus egyházi hatóságok a protestáns egyházak felett is felügyeletet gyakoroltak, így katolikus püspökök döntöttek a protestánsok házassági pereiben. Katolikus és protestáns csak katolikus pap előtt köthetett házasságot. A protestánsok katolizálását szorgalmazták, a katolikusok protestáns hitre térését viszont a lehetséges mértékig akadályozni igyekeztek. Az állam alkalmazottainak olyan, ún. dekretális esküt kellett letenniük, amely tartalmazta Szűz Mária és a szentek nevét is - mivel erre protestáns nem esküszik, a protestánsok számára gyakorlatilag lehetetlenné vált a hivatalviselés. A Carolina Resolutio kiváltotta mind a protestánsok, mind a bigott katolikusok heves tiltakozását, mégis egészen 1781-ig érvényben maradt. Ez a fél évszázad a magyar ellenreformáció legeredményesebb korszaka volt. 1747-ben pl. elkobozták a Debrecenben nyomott Heidelbergi Kátét, mert úgymond sértette a katolikus vallást. Magyarországban ekkor szorult vissza döntően a protestantizmus.
