407 éve (1603) halt meg I. Erzsébet.
Anglia sokáig csak egy kis ország volt távol Európától, később a normann hódítástól mind jelentősebb lett a francia birtokainak köszönhetően, de a kontinens egészére nem volt hatással. VIII. Henrik már jelentős befolyással volt, de inkább házassági és vallási tervei miatt. Lánya, I. Erzsébet uralkodása alatt azonban már komoly hadi tényezőként számoltak Angliával Európa hatalmai. Miután a Brit-szigetek Anglia irányítása alá kerültek, 1588-ban az ibériai Armadát megsemmisítette és ezzel az óceánok feletti uralmat is átvette.
Erzsébet VIII. Henrik és Boleyn Anna lánya volt. Apját öccse, majd hamar nővére követte a trónon, aki bigott katolikusként üldözte a protestánsokat, húgát is a Towerbe záratta. Mária feleségül ment II. Fülöp spanyol királyhoz, aki hamar elérte, hogy Erzsébet kiszabaduljon. Fülöp később is sokat segített sógornője sorsának javításában, és mikor kiderült, hogy Mária súlyos beteg, őt támogatta a trónutódlásban - nem vitás, milyen hátsó céllal. 1559. január 15-n koronázták meg, és kikosarazta Fülöp küldötteit, aki beletörődött ebbe. Erzsébet megszilárdította az anglikán egyházat (szemben a katolicizmussal és kálvinizmussal), Írországban az angol uralmat elmélyítette és protestánsokat telepített Ulsterbe (elvetve az észak-ír konfliktus magvát), kivégeztette Stuart Mária skót királynőt, támogatta a kalózkodást (Drake kapitány) és a tengeri kereskedelmet (elsősorban rabszolga-), ezért Fülöp megtámadta, de kudarcot vallott. Erzsébet mindenben diadalt aratott, egyedül férjet nem talált - ebből rossz indulatú feltételezések adódtak már életében.
I. Erzsébet 70 évesen hunyt el gyermek nélkül. Utóda a kivégzett Mária fia, Jakab lett.