41 éve (1969) hunyt el Dwight David "Ike" Eisenhower.
A texasi Denisonban született 1890. október 19-n. 1915-ben végzett a West Pointon, a világháborúban elkerülte a frontot, a hazai kiképző központban szolgált és százados rangig vitte. A 20-as években tovább képezte magát, a vezérkarhoz került, az újabb világháború már ezredesként érte, és a háborús tervezési osztály parancsnokává nevezték ki.

1942-ben altábornaggyá léptették elő és a Fáklya hadművelet vezetését bízták rá, így került Afrikába, hogy segítse Montgomeryt. 1943-ban a sikerek után az európai szövetséges erők főparancsnoka lett. Legnagyobb hibájának a túlzott óvatosságát tartják, személyes döntése volt az 1944-es lassú előrehaladás a nyugati fronton. A háború befejeztével megkapta ötödik csillagját és vezérkari főnök lett. 1951-52 között a NATO főparancsnoka volt.
Ezután visszavonult a katonai pályától és a politikába lépett be. A republikánusokat választotta, noha korábban hívták a demokraták is. Az elnökválasztáson elsöprő fölénnyel nyert, alelnöke Richard Nixon lett. Éles kommunista-ellenessége jól megmutatkozott bel- és külpolitikájában. Betiltotta az Amerikai Kommunista Pártot, nagy szerepe volt a SEATO megalakulásában, és ne felejtsük el az Eisenhower-doktrinát sem, amely felhatalmazta az elnököt, hogy bármely (főleg közel-keleti) országot megsegítsen a kommunizmus elleni harcában - K-Európa kimaradt ebből. Szívrohama után nyerte a második mandátumát. Ezt elsősorban a faji megkülönböztetés elleni harca jellemzi, a polgárjogi törvény megteremtése, valamint az űrkutatás támogatása (1958-ban alakult a NASA).
Elnöksége lejártával birtokára vonult vissza, szívbetegsége végzett vele.