88 éve (1922) halt meg IV. Károly.
A Portugáliában spanyolnáthát kapó ex-uralkodó halálhírét kortársai áprilisi tréfának gondolták, és sokáig tartott, amíg elhitték, hogy igaz.
1916. december 10-n koronázták meg, amikor már javában tombolt a világháború. Károly élete innentől a reménytelen, hiábavaló próbálkozások sorozata - csak ő ezt sosem értette meg. Kezdetben a háborúból akart kilépni, majd (1918 őszén) a Monarchiát akarta átalakítani, hogy ne bomoljon szét. Előbbi elsősorban a külföldi hatalmak, utóbbi a magyarok ellenállásán bukott meg.

1918. november 11-n Ausztriában, 13-n Magyarországon mondott le a kormányzásról, de csak akkor értette meg, hogy ez akár végleges is lehet, mikor 12-n ill. 16-n kikiáltották a (nép)köztársaságot. Svájcba emigrált és várt. Ausztriában nem történt számára pozitív változás, a Lajtán innen (neki túl) azonban a Tanácsköztársaság bukása után Horthy ígérete a királyság visszaállítására megvalósíthatónak látszott. A tengernagy viszont nem kívánt lemondani kormányzói posztjáról, ráadásul az antant is határozottan ellenezte a Habsburg-restaurációt.
Károly 1921 március 27-n elégelte meg a várakozást, amikor is álruhában(!) hazánkba érkezett, hogy személyesen győzze meg, mindazokat, akiket kell, hogy ő legyen az uralkodó. IV. Károly első Budapestre érkezéséről a lapok fantáziadús beszámolókat közöltek (utólag). Az osztrák Tagespost szerint például a király gyalog ment át a Lánchídon (nyílván oda-vissza) a siklóhoz, érdeklődött a miniszterelnök portásánál, hol van a kabinetfőnök. Horthy pedig éppen a húsvéti tojásokat kereste a gyerekekkel a palota kertjében. Ami tény, hogy Horthyt nem sikerült meggyőzni, hiszen pontosan tudta, hogy az exkirály kezében nincs semmi, míg ő könnyen hivatkozhatott az antant ellenkezésére. A kormányzó csupán azért nem kiáltatta ki a trónfosztást, mert szüksége volt a legitimisták támogatására, de ez nem jelentette, hogy valóban királyságot akar.
Károly második visszatérési kísérletete sem sikerült jobban. A királyt szállító vonat rettentő lassan haladt, váratlan érkezésről szó sem lehetett, hiszen két nap alatt tette meg a Soprontól Budaörsig tartó utat. Károly útközben miséket tartatott, katonákat esketett fel az Isten által felkent király követésére. Ám Horthy fegyvereseivel Budaörsnél feltartóztatta a királyt szállító vonatot. A fegyverek eldördülése után Károly szinte azonnal tárgyalni kezdett. Az ütközet néhány óra alatt véget ért. Károly nem volt puccsista alkat, nem akart vérontást.
IV. Károlyt a kudarc után családjával a Portugáliához tartozó Madeira szigetére szállították, ahol az exuralkodó ágynak esett. 1922. április 1-n, 35 éves korában elhunyt az utolsó magyar király. 2004. október 3-n boldoggá avatták.