69 éve (1941) végzett magával Teleki Pál.
1940. december 12-n örök barátsági szerződést kötött Magyarország Jugoszláviával. Pár hónappal később erős német nyomás feszült a délszláv királyra annak érdekében, hogy csatlakozzék a háromhatalmi szerződéshez. A fegyveres agressziótól való félelem miatt március 25-n aláírták a háromhatalmi egyezményt. A következő napokban azonban egy spontán népi tüntetésektől támogatott államcsíny, amelyet angolbarát tábornokok, katonatisztek hajtottak végre, elsöpörte a kormányzatot. Ez az esemény veszélyeztette a görögországi német beavatkozást célzó Marita-terv és a május 15-re kitűzött Barbarossa-terv (SZU megtámadása) megvalósítását. Hitler ezért úgy döntött, hogy mielőbb lerohanja Jugoszláviát. A gyors siker érdekében a magyar fegyveres erők részvételét akarta.

Horthy hajlott a cselekvésre a Bácska, a Bánát és egy adriai kijárat felajánlásáért, Teleki Pál miniszterelnök viszont tisztában volt azzal, hogy noha Anglia 1940 nyarától egyedül viselt háborút Németország ellen, hamarosan lehetséges egy olyan világkoalíció létrejötte, amely szétzúzza a tengelyhatalmakat, és Magyarország ismét a vesztes oldalra kerül. Anglia hadüzenettel fenyegetett és Horthy nem látott esélyt a háború elkerülésére. Teleki ekkor (nem alaptalanul) úgy érezte, ő is felelős a katasztrófáért, mivel nem lépett fel eléggé határozottan, hogy megkísérelje visszatartani Horthyt a kárhozatos döntéstől. Az április 3-ra virradó éjszakán önkezével vetett véget életének. Már a tragikus esemény másnapján elterjedtek és utána is ismételten felbukkantak olyan verziók, amelyek tagadták az öngyilkosság tényét, és a német titkosrendőrség által szervezett merényletnek tudták be Teleki Pál halálát. Ennek a legendának semmiféle valós alapja nincsen, Teleki búcsúlevelében "a legpocsékabb nemzetnek" titulálta népünket, aminek oka a regnáló vezetés; ezt a lelki terhet pedig nem bírta elviselni.