1256 éve (754) jött létre az Egyházi Állam.
Vatikán "jogelődje' a Pápai Állam egy szerződés eredménye. Párizstól nem messze III. Pippin frank király és III. István pápa egyezett meg hivatalosan, miszerint a római pápának hűbéruradalomként juttatja a Róma (majd 756-ban a Ravenna) körüli birtokokat. Ezt ugyanis a frank uralkodó hódította meg az Észak-Itália-i longobárdok elöl. Az egyezmény szavatolta, hogy ezen területen uralkodói jogok illetik meg a pápát, de a fegyveres biztonságot a frankok szavatolják. Cserébe a pápa elismerte Pippin uralkodói jogát és a Rómaiak Védelmezője címet adta neki.
Ez lett az alapja a későbbi császárságoknak.
Vatikán "jogelődje' a Pápai Állam egy szerződés eredménye. Párizstól nem messze III. Pippin frank király és III. István pápa egyezett meg hivatalosan, miszerint a római pápának hűbéruradalomként juttatja a Róma (majd 756-ban a Ravenna) körüli birtokokat. Ezt ugyanis a frank uralkodó hódította meg az Észak-Itália-i longobárdok elöl. Az egyezmény szavatolta, hogy ezen területen uralkodói jogok illetik meg a pápát, de a fegyveres biztonságot a frankok szavatolják. Cserébe a pápa elismerte Pippin uralkodói jogát és a Rómaiak Védelmezője címet adta neki.
Ez lett az alapja a későbbi császárságoknak.