HTML

Gondolatok a könnytárból

Történelem blog.

Locations of visitors to this page


My blog is worth $18,629.82
How much is your blog worth?

Friss topikok

  • zimike11: "....Nem vitás, a kis példa rendkívül élesen világít rá hétköznapi nyelvü... (2019.11.29. 22:32) Álljunk meg egy szóra: b*szni
  • ildi4: Az alsó kép nagyon szép! Van egy pont ilyenem. Lehet neki valami értéke? (2018.02.04. 12:16) Buda szabadulása
  • Imrebá: Tiszteletem. Meg tudna valaki mondani nekem, melyik Edward leptetet fak... (2017.09.18. 06:10) Hitvalló Edward
  • Szilárd Hanvay: Nagyon szép ember volt. (2017.05.01. 18:12) Akiért a rózsafüzér szól
  • csaba carmarthen: az alabbi szituacio viszont kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150928_tagja_v... (2016.02.10. 01:36) Csalatkozhatatlanság

Címkék

16. sz. (48) 17. sz. (24) 18. sz. (41) 19. sz. (99) 20. sz. (172) afrika (5) angeles (2) anglia (42) casi (3) dilemma (38) életképek (2) életmód (2) eszmetan (19) fidesz kdnp (23) film (24) forma1 (34) franciaország (39) gasztroterror (8) hispánia (21) honismeret (55) humor (2) igazság (68) így látom én (3) itália (20) könyv (18) közel kelet (35) középkor (84) k európa (34) latin amerika (7) magyarország (178) mdf (11) média (33) mediterráneum (25) mszmp (9) mszp (13) művészet (54) nagynap (33) németország (43) nyelv (7) ny európa (24) ókor (21) politika (129) rally (2) sport (97) szdsz (14) szeged (36) szu (24) távol kelet (27) természet (2) történelem (612) tudomány (88) usa (55) vallás (78) világháborúk (54)

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Gallipoli

2010.04.25. 08:00 :: Hellscream

95 éve (1915) kezdődött a gallipoli csata.
Az I. világháború egyik legismertebb, de messze nem a legvéresebb csatája a Gallipoli-félszigeten brit, ausztrál és új-zélandi egységek partraszállásával indult meg.
Az Admiralitás vezetője, Winston Churchill ugyanis a Balkán meghódítása számára létfontosságú terület megszerzését akarta. A többi brit hadvezér ezt nem támogatta, de mikor az oroszok is hevesen kérelmezték ezt, majd 1915 februárjában a törökök egy Egyiptom elleni offenzívára készültek, Churchill saját hatáskörében megkezdte a támadást. Hadihajói tűz alá vették a Dardanellák bejáratát védő erődöket, de tengerészgyalogosai kevesen voltak a további hadművelethez. Az erősítés április 25-n érkezett meg, majd lassanként az újabb és újabb egységek.
A szövetségesek képesek voltak a heves géppuskatűz és aknazár ellenére hídfőállást kialakítani, de hamar ugyanolyan állóháború alakult ki, mint a kontinensen. Mindkét fél többször próbálkozott a másik hátraszorításával, de csak a veszteségei nőttek. Hiába próbáltak meg mindent, a sziklás terepen a védők óriási előnyben voltak. Őszre a Balkánon győztek a központi hatalmak, az antant védekezésbe szorult, vagyis Görögország megmentése lett az elsődleges feladat, ezért kivonultak Gallipoliról.
Így történt, hogy noha Gallipoli Ausztráliában, Új-Zélandon és Angliában a kudarc, a felesleges véráldozat szinonímája, a törökök vesztesége kétszerese volt a szövetségesekének. Anglia renoméja nagyobb veszteséget szenvedett, mint hadserege. Az itt bevetett tengerentúli egységek hűsége a koronához megingott, hiszen ők Angliát megmenteni érkeztek, nem egy-két balkáni sziklát védelmezni egy alapvetően felesleges haditervben. Az akció fő felelőssévé Churchillt tették, aki ekkor a hadiflotta feje volt és a terv kiagyalója. Churchill ideális bűnbak volt, hiszen már szinte mindenki utálta és a kormánynak szüksége volt beáldozni egy nevezetes emberét, hogy a háborús kényszerkoalíció működhessen.
A vereség elsődleges oka azonban a szárazföldi hadsereg feje, Lord Kitchener alkalmatlansága volt, akinek személyes hibájából érkezett a hadsereg túl későn a félszigetre, amikor már a törökök teljesen felkészültek a támadásra. Ha Churchill tervét pontosan követték volna, akkor egy váratlan partraszállás biztos sikert hozott volna, az kérdés persze, mit értek volna el a Dardanellák elfoglalásával. (Akit a regényes változat érdekel: Leon Uris: Megváltás)

3 komment

Címkék: történelem mediterráneum világháborúk

A bejegyzés trackback címe:

https://hell.blog.hu/api/trackback/id/tr6362989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eMM2 2009.05.02. 13:27:08

Churchill a "bukása" után Franciaországban harcolt zászlóaljparancsnokként,és megállta a helyét.Azért a réz fürdőkádját magával vitte mert imádott lubickolni.

Wagnerúr 2009.05.26. 13:08:30

És érdemes felidézni Joan Baez szép dalát a Gallipoli csata ausztrál hőseiről (And the band played Waltzing Matilda):
www.youtube.com/watch?v=F7fhhnjpQXQ

RL 2009.06.01. 01:02:34

A dal nem Baez, hanem egy Eric Bogle nevű Skóciában született ausztrál énekes-dalszerző szerzeménye 1971-ből. Bogle szövege, különösen az alábbi rész zseniális és azt hiszem mindent elmond Gallipoliról és arról, hogy maradt az ANZAC katonáinak hősies, de teljesen hiábavaló helytállása az ausztrál köztudatban.


"Oh those that were living just tried to survive
In that mad world of blood, death and fire
And for ten weary weeks I kept myself alive
While around me the corpses piled higher
Then a big Turkish shell knocked me arse over head
And when I awoke in me hospital bed
And saw what it had done, I wished I was dead
I never knew there was worse things than dying

Oh no more I'll go Waltzing Matilda
All around the green bush far and near
For to hump tent and pegs, a man needs both legs
No more waltzing Matilda for me

They collected the wounded, the crippled, the maimed
And they shipped us back home to Australia
The armless, the legless, the blind and the insane
Those proud wounded heroes of Suvla
And when the ship pulled into Circular Quay
I looked at the place where me legs used to be
And thank Christ there was no one there waiting for me
To grieve and to mourn and to pity

And the Band played Waltzing Matilda
When they carried us down the gangway
Oh nobody cheered, they just stood there and stared
Then they turned all their faces away"

www.youtube.com/watch?v=WG48Ftsr3OI
süti beállítások módosítása