489 éve (1521) hunyt el Magellán, az első európai, aki körülhajózta a Földet.
Legalábbis a tudatlan történelemkedvelők szerint. Magellán ugyanis soktízezer kilométerrel távolabb, a mai Fülöp-szigeteken megölték a bennszülöttek, így csupán flottája egy része ért haza, hogy jelentse, sikerült a bolygót körbehajózni.
Fernao de Magelhaes néven született (feltehetőleg) 1480-ban Portóban. Éveken át szolgálta a koronát gyarmati expedíciókban, de kevés pénzt és hírnevet szerzett, így spanyol szolgálatba állt (mint Kolumbusz), majd egy korabeli hibás térképnek és elképzelésnek hitelt adva óceáni expedícióra vállalkozott (mint Kolumbusz). Célja a másik (Déli-) óceánra nyíló átjáró megtalálása volt, hogy eljuthasson a Fűszer-szigetekre.
Legalábbis a tudatlan történelemkedvelők szerint. Magellán ugyanis soktízezer kilométerrel távolabb, a mai Fülöp-szigeteken megölték a bennszülöttek, így csupán flottája egy része ért haza, hogy jelentse, sikerült a bolygót körbehajózni.
Fernao de Magelhaes néven született (feltehetőleg) 1480-ban Portóban. Éveken át szolgálta a koronát gyarmati expedíciókban, de kevés pénzt és hírnevet szerzett, így spanyol szolgálatba állt (mint Kolumbusz), majd egy korabeli hibás térképnek és elképzelésnek hitelt adva óceáni expedícióra vállalkozott (mint Kolumbusz). Célja a másik (Déli-) óceánra nyíló átjáró megtalálása volt, hogy eljuthasson a Fűszer-szigetekre.
A királyi jóváhagyást azonban csak nehezen kapta meg, de a várható mesés jutalom végül meggyőző volt (mint Kolumbusz esetében). A sors fintora, hogy azzal érveltek, hogy a Fűszer-szigetek Spanyolország féltekéjére esik (ld. tordesillasi szerzdés), ezért érdemes felfedezni az utat, de 20 év múlva kiderült, hogy mégis a portugáloké. Spanyolországnak maradt a Fülöp-szigetek.
1519. szeptember 20-n indult Magellán felfedező útjára öt hajóval, 256 főnyi legénységgel. Januárban érte el a La Plata folyam torkolatát, amiről Európában azt hitték, hogy egy átjáró a másik óceánra. Magellán így kénytelen volt délebbre hajózni a partvonal mentén. Ekkor lázadás tört ki (mint Kolumbusz esetében), de kegyetlenül leverte. 1520 októberében haladt át a később róla elnevezett szoroson, és érte el a Csendes-óceánt. Az ismeretlen óceán a vártnál sokkal nagyobb volt, a legénység jelentős része elpusztult. 1521. március 21-n felfedezte a a Fülöp-szigeteket, ahol sorra térítette a bennszülötteket és aranyat, fűszert cserélt velük. Egy alapvetően felesleges harcot kezdeményezett, aminek során egy lándzsa kioltotta életét. Szétvált hajói közül csak egy tért haza, a többit a portugálok elfogták az Indiai-óceánon. 1522. szeptember 6-n érkeztek Spanyolországba.
Ekkor vált véglegesen bizonyossá a Föld gömbölyű alakja, hiszen a precíz útinapló szerint egy nappal hamarabb érkeztek, mint a napló szerint kellett volna. Ekkor fedezték fel, hogy nyugat felé kell megkerülni a Földet.
1519. szeptember 20-n indult Magellán felfedező útjára öt hajóval, 256 főnyi legénységgel. Januárban érte el a La Plata folyam torkolatát, amiről Európában azt hitték, hogy egy átjáró a másik óceánra. Magellán így kénytelen volt délebbre hajózni a partvonal mentén. Ekkor lázadás tört ki (mint Kolumbusz esetében), de kegyetlenül leverte. 1520 októberében haladt át a később róla elnevezett szoroson, és érte el a Csendes-óceánt. Az ismeretlen óceán a vártnál sokkal nagyobb volt, a legénység jelentős része elpusztult. 1521. március 21-n felfedezte a a Fülöp-szigeteket, ahol sorra térítette a bennszülötteket és aranyat, fűszert cserélt velük. Egy alapvetően felesleges harcot kezdeményezett, aminek során egy lándzsa kioltotta életét. Szétvált hajói közül csak egy tért haza, a többit a portugálok elfogták az Indiai-óceánon. 1522. szeptember 6-n érkeztek Spanyolországba.
Ekkor vált véglegesen bizonyossá a Föld gömbölyű alakja, hiszen a precíz útinapló szerint egy nappal hamarabb érkeztek, mint a napló szerint kellett volna. Ekkor fedezték fel, hogy nyugat felé kell megkerülni a Földet.