Május 1-t először 1890-ben ünnepelték, mint a munkásmozgalom ünnepnapját. Alapul a II. Internacionálé azon határozata szolgált, amely 1889. május 1-t a legfőbb munkásmozgalmi követelésért, a munkaidő rövidítéséért folytatott közdelem napjává nyilvánította. Azért ezen a napon, mert 1886-ban ekkor kezdődött Chicagoban a tüntetés a 8 órás munkanapért. Gyors népszerűsége láttán a katolikus egyház, hogy a kommunista befolyást ellensúlyozza, még meg is szentelte a napot; XII. Pius május elsejét Munkás Szent József mellékünnepévé avatta.
Magyarországon a csendőrség erőteljesen lépett fel: Orosházán (a munkásmozgalom egyik gócpontjában) belelőttek a tömegbe (1891).
Az általános 8 órás munkaidőt először 1856-ban az ausztráliai Új-Dél-Wales építőmunkásai harcolták ki. Az európai országokban a 8 órás munkanapot, ill. a 48 órás munkahetet csak a XX. században sikerül elismertetni.
A képen a Munka és Jólét a Milleniumi Emlékművön.