39 éve (1971) halt meg Erdei Ferenc szociológus.
Makón született 1910. december 24-n. 1934-től vett részt a falukutató mozgalomban. 1937-től a Márciusi Front, majd a Nemzeti Parasztpárt egyik kezdeményezője és vezetője volt. 1939-ben családi mintagazdaságot létesített Szigetszentmiklóson. 1944-től haláláig nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő volt. 1944-45-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere, majd 1947-ben a Parasztpárt főtitkáraként a kommunistákkal való feltétlen együttműködés híve volt. 1948 után több minisztérium élén állt, majd az 1956. októberi forradalom idején Nagy Imre közeli munkatársaként a többpártrendszer mellett foglalt állást, s október 31-e után tagja volt kormánynak. November 4-n Tökölön a szovjetek őt is letartóztatták, de egy hónap múlva kiszabadult... Ettől kezdve a tudományos és társadalmi életben dolgozott: volt az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója, az MTA főtitkára, s közben a Hazafias Népfront főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, részt vett az 1968-as gazdasági reform előkészítésében. Írásaiban soha nem a politikai ideológia volt a döntő, de a kommunista elkötelezettség áthatotta tudományos munkásságát is. 1956-ban az MTA rendes tagjává választották, 1948-ban és 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Makón született 1910. december 24-n. 1934-től vett részt a falukutató mozgalomban. 1937-től a Márciusi Front, majd a Nemzeti Parasztpárt egyik kezdeményezője és vezetője volt. 1939-ben családi mintagazdaságot létesített Szigetszentmiklóson. 1944-től haláláig nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő volt. 1944-45-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere, majd 1947-ben a Parasztpárt főtitkáraként a kommunistákkal való feltétlen együttműködés híve volt. 1948 után több minisztérium élén állt, majd az 1956. októberi forradalom idején Nagy Imre közeli munkatársaként a többpártrendszer mellett foglalt állást, s október 31-e után tagja volt kormánynak. November 4-n Tökölön a szovjetek őt is letartóztatták, de egy hónap múlva kiszabadult... Ettől kezdve a tudományos és társadalmi életben dolgozott: volt az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója, az MTA főtitkára, s közben a Hazafias Népfront főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, részt vett az 1968-as gazdasági reform előkészítésében. Írásaiban soha nem a politikai ideológia volt a döntő, de a kommunista elkötelezettség áthatotta tudományos munkásságát is. 1956-ban az MTA rendes tagjává választották, 1948-ban és 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.