62 éve (1948) kiáltották ki Izrael függetlenségét.
Egy nappal a megszálló brit csapatok kivonulása előtt, a zsidó Nemzeti Tanács David Ben Gurion elnökletével kihirdette az önálló Izrael Állam megalakulását, bár határait még nem állapították meg pontosan. A parlamenti választásokból a szocialista Izraeli Munkáspárt került ki győztesen. Ben Gurion lett a miniszterelnök, Chaim Weizmann pedig az államelnök.
A környező arabok csak erre vártak, azonnal megindultak a régi-új állam ellen. Az izraelivel összesen közel azonos létszámú egyiptomi, libanoni (végül nem vett részt), szír és iraki erők ugyan jobban felszereltek voltak, de kifejezetten fegyelmezetlenek. Ben Gurion döntése értelmében egyetlen települést sem adtak fel, a erőiket szétosztották, minden kibucnak és városnak magát kellett megvédenie. Ez csodával határos módon többnyire sikerült. A legnagyobb kivétel Jeruzsálem volt, amelyet a jordán (=kelet-palesztin) király elit alakulata, az Arab Légió támadott. Ezen alakulatot britek képeztek ki és a nemzetközi egyezményt felrúgva továbbra is irányítottak. A britek által felfegyverzett Légió elsöprő katonai fölényét csak a király korlátozta, aki csupán a Nyugati Partot akarta elfoglalni Jeruzsálemmel együtt.
Izrael némi veszteség után megállította az arabok előretörését északon és délen is, míg Jeruzsálem óvárosát bevette a Légió és az Újvárost folyamatosan ágyúzta. Az ENSZ már 15-e óta próbálta a fegyverszünetet elfogadtatni, de ez Anglia vétója miatt nem valósult meg. Mikor megtorpant az arab előrenyomulás, akkor gondolta meg magát London. A fegyverszünet 1 hónapos volt, mikor véget ért, az izraeli hadsereg kiszorította az arab seregeket, Jeruzsálemet is majdnem bevették, ám az ENSZ újabb fegyverszüneti határozata július 19-n ezt megakadályozta. Délen Egyiptom még uralta Negev főútját, nem csak a gázai partvidéket, északon a szírek birtokoltak egy jelentős kiszögellést.
Október 15-n indult meg az újabb csatározás, ám jelentős változás nem történt. Egy hét múlva újra lenyugodtak a fegyverek. Legközelebb december 25-n délen támadott Izrael, ekkor már sikererrel, hisz a többi fronton nem kellett lekötnie erejét. Mielőtt Gáza is elesett volna, az ENSZ újra fegyverszünetet hirdetett. Hamarosan megkötötték az érintett államok is a hivatalos fegyverszünetet, az első arab-izraeli háború véget ért.