Attila nyerte.Nem volt döntetlen!

Hát nem is kicsit, szóval ennyit a jólértesültségedről Hellscream ;D
Auteius vonult vissza miután Theodoric meghalt és a vizigótok enyhén szólva megroppantak. Utána nem is hallani a "nagy" római hadvezérről míg Attila egy kis kitérővel a saját fővárosukba már indult is Rómának. Bosszúra éhesen? Min állt volna akkor már bosszút? A legyeken?
Már ott baromság a cikk, hogy:"Attila ugyan visszavonult, de ellenfeleinek nem maradt ereje az üldözésre. Ennek köszönhető, hogy egy évvel később Attila már Itáliában pusztít." Aha szóval amikor szinte az egész hun sereg bevetette erejét, visszavonultak búskomoran (rá egy évre már Róma elött állnak)úgy hogy közben nem maradt elég római haderő hogy üldözzék őket. Tuti Attilára rácsörögtek, hogy 9-re legyen otthon mert vacsoráznak.

Kicsit körül kéne nézni, vagy olvasni mielőtt valamit kommentáltok. A csatát ugyan nem lehet egyértelműen római győzelemmel emlegetni, de az tény, hogy Attila vonult vissza. Egyébként a legtöbb helyen római győzelmet írnak, bár a döntetlen is sok helyen előfordul(a hun győzelem a legritkább). Az meg, hogy Aetiusról többet nem hallani az nem a tudatlanságodból ered, hanem mert megölték a csata után.

en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Chalons
se-engine.org/opi/p7t1r1.html
Winkler Gusztáv: A hadviselés művészete

Az tény hogy Gárdonyi is dönttelenként említi a csatát a Láthatatlan emberben.

Az a baj ezzel a történelemmel, hogy azt az "ellenségeink" írták, és temészetesen az ő szemszögükből! Ez rendben is lenne, csak hogy ezt jegyezte meg a világ. De "magyar" író tollából azt látni, hogy Atilla elmenekült a catalaunumi csatából, hát, hogy is mondjam, a tudatlanságod eredménye. Atilla, még 3 napig maradt a csatatéren, eltemetni a halotakat -tudod ez a hunoknál "törvény" volt- és utána "rendezett hadsorokban vonult haza Hunniába!Útközben még sok zsákmányra tett szert! De ajánlok én neket forrást," Hadak útján" A Hunok nagy történelme, Sándor József Lászlótól -tudnék többet is ajánlani ha érdekel -hasznát veszed! Talán, még nem vagy elveszett magyar ember! Tisztelettel Árpádfia Tarhos
e-mail: arpadfiatarhos@citromail.hu

Ha úgy vesszük Atilla minden honnan "visszavonult" pl. Dél-Galliá-ból az elöző évben, de azt Te sem mondod komolyan, hogy előtte sz...rá vert mindenkit és mégis az ellenség győzött! Persze én elfogult vagyok, ez természetes, de aki írta ezeket a történéseket az az "ellenség" volt! Na már most, az "ellenség" nem fogja azt írni, hogy sz... vertek minket,hanem azt, hogy "győztünk"!És ez is rendben van így.Ajánlom figyelmetekbe "Hadak útán A hunok nagy történelme" című könyvet, Sándor József László-tól.Tisztelettel Árpádfia Tarhos

Attila még Aurelianum bevételét sem kísérelte meg a csata után, továbbá lefújta az egész galliai hadjáratot, szóval azért bánjunk csínján a "hun győzelemmel". Talán a döntetlen a legjobb szó a helyzet leírására: egyik fél sem merte vállalni az újabb összecsapást. (Hogy elsőnek ki hagyta el a csatateret, az Iordanes szövegéből nem teljesen egyértelmű.) Jocc: Aetiust valóban meggyilkolta III. Valentinianus császár, de pár évvel később.
Itália védelmére Aetius egyszerűen nem tudta felvonultatni a vizigótokat, akik épp a trónutódlási problémákkal voltak elfoglalva (és amúgy is régóta gyűlölték a patriciust).

Remélem Getic-át olvastad Iordanestől. Szószerint írom le, hogy a "nagyok" mit gondoltak erreől a műröl:A Getica egyébiránt propagandaműként is felfogható, hiszen a dicsőségesen ábrázolt gót nép és a rómaiak barátságát, szövetségét hirdeti akkor, amikor Justinianus hadjáratot indít Itália földjén, hogy visszahódítsa a birodalom korábbi területeit. Na már most igen tisztelt barátom, ezek után Te azt mondod, hogy Iordanes elfogulatlan volt, és az ő műve a nérvadó? A másik dolog pedig Atilla "elfoglalta" Aureliánumot rendesen le is rombolta (az más kérdés, hogy ez hibás döntés volt e?)és csak akkor hagyta ott amikor a vár mellett mejelentek a római légiók! Harmadik dolog:Atilla a század, talán az évezred legnagyobb harcát vívta a rómaikkal, óriási vérveszteséggel "ez kétségtelen) akkor azt gondolod, hogy még bibelődnie kellett volna egy "romhalmazzal"!? Ugye nem gondolod komolyan?Tisztelettel Árpádfia Tarhos

Gárdonyi Géza híres regénye szerint: Catanumnál äteius római hadvezér győzött Attila hun király hadai felett, hiszen a csata után nyomon követte a visszavonulő hun sereget.

Szilárdnak: no comment:)

Szilárdnak: vitte utána a málhát?:)

Nem vitt utánna semmit, csak éppen ezzel az erődemontrációjával akarta megakadályozni, hogy a visszavonuló hun sereg fosztogasson.

Kedves Szilárd!
A halhatatlan ember c. Gárdonyi regényt 12 éves koromban olvastam! Azóta, a történelem tudományt, főleg a hunok történelmét teljesen átértékelték.Ajánlom, hogy ne ragadjál le ennél a regénynél, és olvasd el a következő dokumentumokat. Jordanes: Getica,Német Gyula: Atilla és hunjai, Magyarságtudományi tanulmányok, Sándor József László: Hadak útján-A hunok nagy történelme stb. Ha ezeket elolvastad, szivesen vitatkozom Veled tovább, addig sajnos nincs kivel. Az alapkérdésekkel - ezt csak olvasással lehet korigálni- foglalkozni csak akkor lehet, ha valamilyen szinten tudomást szerzel ezekről az adatokról. Az megint más kérdés, ha olvasni kezddel, hogy szinte homlokegyenes, úgynevezet tények fognak napvilágra kerülni. Ezzel Te ne törődjél, csak minél többet olvassál és meglátod egyre tisztább lesz a kép.De semmiképpen ne ragadjál le Gárdonyinál! Tisztelettel Árpádfia Tarhos

A "CATALAUNUMI" csata un. erős döntetlennel ért véget. A Római szövetséges Nyugati-gót király elesett a csatában. Azt tudni kell, hogy a Nyugat-Római hadsereg legénységét is kb. 80%-ban germánok alkották. Aétius népszerű volt a Rómaiak és a gótok körében is. Ezért valószínűleg a Császár, III. Valentiniánus gyilkoltatta meg, féltékenyégből, 453-ban.

Miért nem maradtak nyomok a csata helyszínén?
Hát először is: a HUNOK, mint etruszk eredetű nép, álltalában elmamvasztották halottaikat! Ezért nem maradt fön sok sírleletük Magyarország területén sem. (De azért az ugye biztos, hogy itt voltak, ugye?)
A csata után összeszedték a halottakat, és elégették, a személyes tárgyakat pedig magukkal vitték. A Római-hadsereg ezt szótlanul tűrte.

Utána a Rómaiak szedték össze a halottaikat, s elégették.

A csata a HUN kalandozások végét jelentette. Európa összefogott ellenük. 453-ban még egy büntető-bosszú hadjáratot indítottak, Itália ellen.
De a HUN Attila belátta, ha leáll Rómát ostromolni, akkor a rettenetes Aétius elállja Ravennánál az útját, s élve nem távoznak Itáliából.
Így hát elfogadta a váltságdíjat.

A gótok, noha uralmon voltak, nem mertek önálló államot alapítani, mert féltek a Kelet-Római császár végtelen haragjától. Így hát a Római-Birodalom látszatát mindenáron fönn akarták tartani.

Kedves Tarhos, abban, hogy Iordanesnek vannak csusztatasai, igazad van (ahanyszor egy-egy got kiraly balesetet szenved nala, valoszinuleg valamifele got belhaboru elhallgatasarol van szo). Ugy altalaban veve a hunokat sem nagyon szereti, ez is igaz. De Attila-fobiaval igazan nem vadolhato, Attila (fiktiv) beszede a csatamezon, az egesz mu egyik csucspontja. Nem latom be, hogy az amugy osztrogot Iordanesnek mert lenne erdeke elferditenie a valosagot pont Catalaunum (Mauriacum) kapcsan, ahol az osztrogotok Attila mellett harcoltak. Masreszt ahol csusztat (pl. a nedaoi csatanal elhallgatja, kit tamogattak az osztrogotok-vsz. a vesztes Ellakot) ott mindig elegge kilog a lolab, benan csinalja.
skubidor:
1.A hunok miota etruszk eredetu nep?
2. A romaiak, leven keresztenyek, ekkoriban mar nem egettek halottat. A germanok is tobbnyire csontvazasan temetkeztek mar ekkor. Persze egy csata utan gyorsan kell halottat eltakaritani, de akkor is egyszerubb tomegsirt asni. Hogy a mauriacumi csata (vitathato) helyszinen nemigen leltek egy hun usttoredektol eltekintve semmit, az nem meglepo: az okori csatak helyszinen ritkan lelnek barmit is, akkor sem, ha sokkal biztosabban ismert a helyszin. Csak nehany pozitiv kivetel van (Marathon, Thermopylai, vagy a teutoburgi csata helyszinekent azonositott Kalkriese), illetve a nagyszabasu ostrommuveletek nyomai maradnak meg neha (Maszada, Alesia). Olyan oriasi csatak helyszinei leletmentesek, mint Mantineia, Leuktra, Raphia, Ipszosz, Trebia stb.
3. Vannak hun csontvazas temetkezesek, a hamvasztasos leletek tobbseget ma inkabb kenotafiumnak, ill. aldozati leletnek velik (de ez tenyleg vitatott).

Kedves Tehéntőgy!
Nagyon szeretek értelmes emberekkel értelmes vitát folytatni! Ez nem illik bele az előttem szóló „nagy butaságával” az etruszkokkal kapcsolatosan elméletével! Válaszolni akartam neki, de Te megtetted, ezzel az ügy eme része férfi módra le van zárva! Köszönöm! Jordanes Atilla fóbiájával kapcsolatosan pedig idézni szeretnék az ő saját könyvéből a Geticá-ból. És Te eldöntheted, hogy milyen lelkületű, milyen inkorrekt ember volt, és hogy osztrogót volt vagy vizigót azt senki nem tudja, még ő maga sem írja le. De az ígért idézetek:
„Azt beszélik, hogy serege 500.000 fő volt(már, mint Atilla serege). Ez a férfi a népek és a földek megfélemlítésére született a világra, aki, nem tudom, milyen végzet akaratából, mindent rettegésben tartott a róla elterjedt szörnyű híreszteléssel.(Bődület, a szörnyű híresztelés a következő). Ugyanis járása büszke volt, ide-oda forgatta szemeit, igyekezvén, hogy hatalmát kevély testtartásával is kifejezze.(Ettől sokkal „kiesebb vezetők járkáltak így!!!) Kedvelte a háborút, de ő maga mértékkel vett részt benne. Megfontolt gondolkodású volt. A könyörgők előtt meglágyult, akit egyszer a bizalmába fogadott, az iránt jóindulatot mutatott. Alacsony termetű, széles mellkasú, nagyfejű, kis szemű, ritka, őszbevegyülő szakállú, pisze orrú, sötét bőrű volt, tehát származásának jeleit viselte magán” idézet bezárva. Az ilyen jellemzés, szerintem igen hízelgő, és egy kitűnő emberre vall, szívesen elfogadnék magam részére egy ilyen embert barátnak! Ez a jellemzés különben egybe cseng Priszkosz rhétor jellemzésével is, ha ismered. És nem messze ettől a jellemzéstől a könyv másik oldalán ugyan ez az ember a következőket írja Atilláról, már, mint arról, akit az előbb agyba-főbe dicsért:
„ Ti is belátjátok, népek legbátrabbika, hogy össze kell fognotok a földkerekség zsarnoka ellen, aki a világot kívánja általános szolgaságba hajtani, (vajon tudott a Kelet és Nyugat Római Birodalom világhódításáról?:) ez a jel a mosolygás jele volt!)és aki nem keresi az okokat a harcra, hanem jogosnak véli bármelyiket, amibe belebocsátkozik. Karjával méri hatalomvágyát, gőgösségét féktelenséggel csillapítja; aki az emberi és isteni törvényt semmibe véve, még a természetnek is az ellenségéül szegődött. Megérdemli mindnyájunk gyűlöletét ugyanis az, aki mindenkinek a kárára van.”idézet vége.
Nos, Kedves Tehéntőgy, nem vagyok orvos, de egy ilyen ember elküldenék, a pszichológushoz hátha megállapítana nála valami „betegséget”! A gond az, hogy ennek az embernek az írását vette alapul a világ, és amit ő leírt abból meríttetek a többi tudósok. Nem akarok sokat írni, de azok a csaták, amiket Te megemlítettél közel sem voltak akkorák, mint a catalaunumi, felporszívózni pedig nem tudhatták a csatateret, mert abban az időben nem volt porszívó! Ez csak egyet jelenthet, hogy nem ott volt a csata, amit Te is, ha olvasott ember tudod, hogy sokan kétlik.
És mert ilyen jó barátok lettünk, megosztok veled egy bizalmas, de tényekkel alátámasztott hírt: Jordanes a Catalaunumi csat időpontját Kr. e. 451. esztendő nyarára teszi-Galliában- tehát Franciaország területén és az említet Maenchem-Helfen könyve a 131. oldalon (ez nem magyar történész könyve. a szerkesztő) a következőket írja: „A chalcedoni zsinat jegyzőkönyvei valami fényt vetnek a hunok balkáni betörésére a 451. évben. Marcianus kelet-római császár zsinatot hívott össze Niceában, 451. szeptember elsejére. Minden reménye megvolt, hogy erre az időre ott legyen, hacsak valami sürgős államügy nem tartja vissza a csatatéren. Hamarosan szembe találta magát a dunai határon lévő zavarral.(ez a zavar a hun hadsereg volt. A szerkesztő) Ez éppen a nyár folyamán történt. Augusztusban kéri a Niceában összegyűlő püspököket, hogy imádkozzanak az ellenségen való győzelemért. Ő Trákiában volt, de csata dúlt egész Illyricumban. Mivel sem a moesiai, sem a Daciai ripensisi püspök nem vett részt a zsinaton, mely végül is Chaldeconban ült össze, mert a hunok özönlötték el a két szerencsétlen provinciát.”
Ugye Kedves barátom, sem Atilla sem a hun sereg nem lehetett két helyen 451-ben, ha csak a Chaldeconi zsinaton nem buta és tudatlan emberek voltak!!!!
És írhatnék arról, hogy a hunok kétszer segítették ki Aetiust, vagy is a Nyugat Római Birodalmat, írhatnám azt is, hogy Aetius Atilla jó barátja volt, származástanilag is úgy néz ki, hogy apja hun volt stb.stb.stb.
Kérlek, ne haragudj, hogy ilyen „butaságokkal” traktáltalak!
Baráti Tisztelettel
Árpádfia Tarhos

@Tehéntőgy: Kedves Tehéntőgy!
Nagyon szeretek értelmes emberekkel értelmes vitát folytatni! Ez nem illik bele az előttem szóló „nagy butaságával” az etruszkokkal kapcsolatosan elméletével! Válaszolni akartam neki, de Te megtetted, ezzel az ügy eme része férfi módra le van zárva! Köszönöm! Jordanes Atilla fóbiájával kapcsolatosan pedig idézni szeretnék az ő saját könyvéből a Geticá-ból. És Te eldöntheted, hogy milyen lelkületű, milyen inkorrekt ember volt, és hogy osztrogót volt vagy vizigót azt senki nem tudja, még ő maga sem írja le. De az ígért idézetek:
„Azt beszélik, hogy serege 500.000 fő volt(már, mint Atilla serege). Ez a férfi a népek és a földek megfélemlítésére született a világra, aki, nem tudom, milyen végzet akaratából, mindent rettegésben tartott a róla elterjedt szörnyű híreszteléssel.(Bődület, a szörnyű híresztelés a következő). Ugyanis járása büszke volt, ide-oda forgatta szemeit, igyekezvén, hogy hatalmát kevély testtartásával is kifejezze.(Ettől sokkal „kiesebb vezetők járkáltak így!!!) Kedvelte a háborút, de ő maga mértékkel vett részt benne. Megfontolt gondolkodású volt. A könyörgők előtt meglágyult, akit egyszer a bizalmába fogadott, az iránt jóindulatot mutatott. Alacsony termetű, széles mellkasú, nagyfejű, kis szemű, ritka, őszbevegyülő szakállú, pisze orrú, sötét bőrű volt, tehát származásának jeleit viselte magán” idézet bezárva. Az ilyen jellemzés, szerintem igen hízelgő, és egy kitűnő emberre vall, szívesen elfogadnék magam részére egy ilyen embert barátnak! Ez a jellemzés különben egybe cseng Priszkosz rhétor jellemzésével is, ha ismered. És nem messze ettől a jellemzéstől a könyv másik oldalán ugyan ez az ember a következőket írja Atilláról, már, mint arról, akit az előbb agyba-főbe dicsért:
„ Ti is belátjátok, népek legbátrabbika, hogy össze kell fognotok a földkerekség zsarnoka ellen, aki a világot kívánja általános szolgaságba hajtani, (vajon tudott a Kelet és Nyugat Római Birodalom világhódításáról?:) ez a jel a mosolygás jele volt!)és aki nem keresi az okokat a harcra, hanem jogosnak véli bármelyiket, amibe belebocsátkozik. Karjával méri hatalomvágyát, gőgösségét féktelenséggel csillapítja; aki az emberi és isteni törvényt semmibe véve, még a természetnek is az ellenségéül szegődött. Megérdemli mindnyájunk gyűlöletét ugyanis az, aki mindenkinek a kárára van.”idézet vége.
Nos, Kedves Tehéntőgy, nem vagyok orvos, de egy ilyen ember elküldenék, a pszichológushoz hátha megállapítana nála valami „betegséget”! A gond az, hogy ennek az embernek az írását vette alapul a világ, és amit ő leírt abból meríttetek a többi tudósok. Nem akarok sokat írni, de azok a csaták, amiket Te megemlítettél közel sem voltak akkorák, mint a catalaunumi, felporszívózni pedig nem tudhatták a csatateret, mert abban az időben nem volt porszívó! Ez csak egyet jelenthet, hogy nem ott volt a csata, amit Te is, ha olvasott ember tudod, hogy sokan kétlik.
És mert ilyen jó barátok lettünk, megosztok veled egy bizalmas, de tényekkel alátámasztott hírt: Jordanes a Catalaunumi csat időpontját Kr. e. 451. esztendő nyarára teszi-Galliában- tehát Franciaország területén és az említet Maenchem-Helfen könyve a 131. oldalon (ez nem magyar történész könyve. a szerkesztő) a következőket írja: „A chalcedoni zsinat jegyzőkönyvei valami fényt vetnek a hunok balkáni betörésére a 451. évben. Marcianus kelet-római császár zsinatot hívott össze Niceában, 451. szeptember elsejére. Minden reménye megvolt, hogy erre az időre ott legyen, hacsak valami sürgős államügy nem tartja vissza a csatatéren. Hamarosan szembe találta magát a dunai határon lévő zavarral.(ez a zavar a hun hadsereg volt. A szerkesztő) Ez éppen a nyár folyamán történt. Augusztusban kéri a Niceában összegyűlő püspököket, hogy imádkozzanak az ellenségen való győzelemért. Ő Trákiában volt, de csata dúlt egész Illyricumban. Mivel sem a moesiai, sem a Daciai ripensisi püspök nem vett részt a zsinaton, mely végül is Chaldeconban ült össze, mert a hunok özönlötték el a két szerencsétlen provinciát.”
Ugye Kedves barátom, sem Atilla sem a hun sereg nem lehetett két helyen 451-ben, ha csak a Chaldeconi zsinaton nem buta és tudatlan emberek voltak!!!!
És írhatnék arról, hogy a hunok kétszer segítették ki Aetiust, vagy is a Nyugat Római Birodalmat, írhatnám azt is, hogy Aetius Atilla jó barátja volt, származástanilag is úgy néz ki, hogy apja hun volt stb.stb.stb.
Kérlek, ne haragudj, hogy ilyen „butaságokkal” traktáltalak!
Baráti Tisztelettel
Árpádfia Tarhos

Bocsánat, kétszer nyomtam meg ezt a fránya gombot. Hát ez már a korral jár:)Árpádfia Tarhos

skubidornak:csak nem bírtam magammal és ide biggyesztettem az etruszk temetkezésről egy pár sort.Figyelmedbe ajánlom a szarkofág szót!
Tisztelettel
Árpádfia Tarhos
A sírokban elhelyezett szarkofágok az etruszk szobrászat legragyogóbb fejezetét alkotják. A korai szarkofágok égetett agyagból készültek, később megjelent a faragott kő. Az etruszk művészek a valósághű ábrázolásra törekedtek. Az elhunytat a szarkofág fedelén fekvő helyzetben ábrázolták, vagy félkönyökre támaszkodva, mint a híres cerveterei házaspár. A Kr. e. 5. századtól a szarkofágok oldalát domborművekkel ékesítették.

Tisztelt Árpádfia!

A csaták után, ha sok volt a halott - elhamvasztották a halottakat. Kényszerűségből. Ezenkívül a keresztény vallás nem tiltotta a hamvasztást, tehát a hagyomány még sokáig élt. És ma is megvan pedig keresztények vagyunk...

Szarkofág?

Jó kérdés! Előfordult az is, hogy a gazdagok abba temetkeztek. Mégis, mikor az un. magyar szakértőket megkérdezték, hogy miért nem végeznek genetikai összehasonlító vizsgálatokat, az volt a válasz: nem áll rendelkezésre elegendő megfelelő csontminta. Ami reprezentálja az feltételezhetően az eredeti "ETRUSZK" népcsoportot.

Vagyis: a következtetésed helytelen. Pl. mióta finnugor nép a HUN? Legfeljebb nyelve hasonló, de genetikailag semmi köze egymáshoz. És az etruszk nyelv is ragozó nyelv volt. Eddig fellelt nyelv emlékek szerint sokkal közelebb áll a mai magyar nyelvhez, mint bármi más.
Csak az a kérdés mikor fognak vizsgálatokat kezdeni. Az antropológia, morfológia, genetika, és a nyelvészet együttesen adhat megbízható válaszokat. De ezeknek még híján vagyunk.

Olaszországi tehenek génjeit vizsgálták. És megállapítást nyert, hogy van egy olyan génhibájuk a teheneknek, amik egyértelművé tették azok Mezopotámiai eredetét. Vagyis az etruszkok, akik a teheneket Itáliába hozták, onnan jöttek, a Balkán félszigeten keresztül.
Ennek ismeretében teljesen kizárt, hogy az etruszkok nem jártak a Kárpát-medencében, bár vándorlásuk állomásait pontosan nem ismerjük. (Kr. előtt 800 évvel.)

Tisztelt skubidor!
Hogy ki járt és ki hol járt sajnos nem tudom pontosan, mert nem voltam ott!(no ez csak vicc volt)DE, ha azt mondod egy román történésznek, hogy az ő DÁKJAI nem az elsők voltak a Kárpát-medencében, helyben megöl! Nos, hallottál arról, hogy a gepidák az ős dákok leszármazottai, és mivel a gepidák(bár gótnak írják minden hol)a hunokkal "rokon" nép volt, akkor a DÁKOK velünk rokon nép kell hogy legyen! Figyelmedbe ajánlom, amit Tehéntőgynek írtam a catalaunumi csatáról! Tény,-megjelöltem több forrást-hogy 451-ben Atilla nem járt Galliában!!!!Nem akarom folytatni, mert a partalan, egyoldalú vitáknak nics értelme! Tisztelettel Árpád fia Tarhos

Ja igen, a "magyar" szakértőkröl csak annyit, hogy Magyarországon a "hivatalos" finn-ugor elmélet az etalon még mindig!!!!Hát ennyit a "magyar" szakértőkről, ezt vallom - sőt- a külföldi szakértő is egy "kotló alj" a mai "magyar" szakértőkkel!

Az etruszk és egyéb elméletekhez: szkeptikus.blog.hu/2009/05/25/mi_a_tortenettudomany_es_mi_nem_az

Attila Catalaunum után a szétdúlt Galliában való időzés és a betelepült germánok és a római erődítmények ellen folytatandó elhúzódó, erőlekötő csatározások helyett visszavonult, hogy minden erejét Róma ellen fordíthassa a következő évben. Tudta, hogy a rómaiak Cat. után már nem tudnak ütőképes sereget kiállítani.

Bejött a spekulációja. Így tudta volna további sikerre vinni az alapvetően zsákmányszerzési és demoralizáló / dezintegráló csapásait, ami alapvető hun stratégia volt. "Sajnos" közben meghalt. Pedig nagy cézár lett volna :) S ma újlatin népek uralnák a Földet és nem germánok :)

A finnugor dologhoz: az TÉNY, hogy alapból az uráli-finnugor-ugor népcsoporthoz tartozott az ősmagyarság. Más kérdés, hogy a hosszú évezredek-évszázadok, illetve a vándorlás során hány más (iráni, török, bolgár stb) etnikummal keveredtünk és lett belőlünk a mai magyarság, amihez persze még sok más egyéb csoport is asszimilálódott: besenyők, kunok, kálizok, böszörmények, németek...a teljesség igénye nélkül.

Érdekelnének az akkori oddsok!

A hitet és tudományt mint tudjuk felelsleges paritásnak kezelni...
Az irracionalitás, a frusztráció és a manipuláltság sokáig fog még termelni kitalált középkort, sumér-magyart, sumért etruszkot, arvisurát, parthus-magyart .... sokáig lehetne sajna folytatni.
Minden nemzedék számára, az iskolapadban kell(ene) ezt a dolgot szakszerűen, hitelesen tisztázni. Ez folymatos tevlkenység !

Egy kis adalék:

439-ben a vandálok elfoglalták Karthágót, majd Szicíliát, Szardíniát, Korzikát és a Baleári-szigeteket. Róma a vandálok elleni hadjáratra, flottaépítésre gyűjtött pénzt, de ezt a hunok elleni galliai hadjáratra kellett fordítania. Ezt követően már nem maradt gazdasági ereje újabb sereg felállítására, ezért nem találkoztak a hunok a következő évben Itáliában számottevő ellenállással. Bizony, már abban az időben is három dolog (pénz, pénz, pénz) kellett a hadviseléshez a fejlett országokban, míg a hunok éppen hogy zsákmányszerző céllal háborúztak, na meg valószínűleg időtöltésül, szórakozásból. Egyébként alighanem igen kevesen voltak, inkább csak a birodalom arisztokráciáját alkották (ami a Kelet-európai, pusztai birodalmaknál igen gyakori, ezért lehet kevés hun régészeti lelet).

Róma gazdasági-katonai kimerülését és védekezésképtelenségét egyébként a 455-ös, vandálok általi kifosztása is igazolja.

"A történelem nem egyenlő azzal ami megmaradt belőle"

László Gyula

Kedves Büszke Hunszármazékok!

Ez volt az ókori történelem legnagyobb csatája. A csata vége azért nevezhető döntetlennek, mert egyik fél sem maradt elég erős a hadjárat folytatására és a másik erő "maradékának" megsemmisítésére.
De a Nyugatnak abban az értelemben győzelem volt, hogy fennmaradt a római-keresztény földművelő-városlakó civilizáció és nem méneseket terelgető nomád lovasíjászok törzsei vették át az uralmat helyettük.

Én még semmi bizonyítékot nem láttam arra nézve, hogy ez a csata megtörtént....

@Árpádfia Tarhos:

Nem akarok beleszólni, mert szinte semmit nem tudok a csatáról, csak az általad felsorolt könyvekhez szólnék hozzá.

Németh Gyula komoly kutató volt, de az említett művet több mint 60 évvel ezelőtt írta, ma már bizonyára létezik modernebb összefoglalás is.

A Magyarságtudományi tanulmányokat Botos László szerkesztette, nos ő aztán nem egy szaktekintély. Sőt.

Sándor József Lászlóról az említett könyvén kívül semmit nem találtam, még az is lehet hogy nem is történész. Én személy szerint nem tudom komolyan venni.

whitpower nick-el teljesen mindegy mit gondolsz ...

@Trig:

@RegősBendegúz: Kedves Bendgúz! Valahogy úgy vagy Te ezzel a dologgal, hogy nézed de nem látod:Hogy valaki nem szaktekintély még nem biztos, hogy nem mond igazat, pl: Tordosi kultúta felefedezője Torma Zsófia(nem volt régész) de most veszik elő a felfedezéseit!Remélem hallottál róla! Németh Gyula pedig, amit előbb is említettem a régészt-töreténelem tudomány naponként változik, még az is amivel szándékosan félrevezzettek minket Magyarokat! De jó, hogy már foglalkoznak vele! Meglátjátok (már mint a fiatalabbja) hogy milyen dolgok kerülnek lassan napvilágra,még a sok hazugságra is egyszer FÉNY derűl! Csak folytassátok a kutatást, de ÉRTELMESEN!Árpádfia Tarhos

@Trig: Bocsánat Trig-nek szántam az elöző gondolatot! Elnézést!Bendegúznak "csak" annyit, hogy Atillá-t annyira tönkreverték és ezzel meggyengűlt, hogy a következő évben 452-ben Róma kapujáig szinte ellenálás nélkül "elgyalogolt"! DE ezt nem "meggyengülésnek" nevezik!!!Tisztelettel Árpádfia tarhos

Szerintem a csata mind két fél számára győzelemmel zárult, de ez nem döntetlen!
Aetius célja Atilla megállítása, a "nyugati civilizáció" megmentése, míg Atilla célja a nyugatigót és nyugatrómai seregek nagyrészének mesemmisítése a következő évi Róma elleni hadjárat sikerének érdekében.
A birodalom növelése és a városok bevétele nem voltak elsődleges céljai a 451-es hadjáratnak, ezek a Római hadjárat céljai lettek volna!
A csatában egyik fél sem aratott elsöprő győzelmet mert egyik félnek sem állt érdekében a csata befejezése. Aetius serege kisebb volt mint Atilláé és célját is el érte Atilla serege meggyengült ezért nem volt érdeke a harc befejezése. Atilla serege erősebb volt de célját ő is elérte a nyugatigótok és rómaiak seregének nagyrészét megsemmisítette a nyugatigótok vezérét a csatában megölték és így már nem kellett tőlük tartani a következő évi hadjárat során. Továbbá gyermekkori barátjával állt szemben akinek nem kívánta halálát, márpedig a döntő ütközet valószínűleg ezzel járt volna és nem szándékozott feleslegesen időzni nyugat európában mert serege sem volt már elsöprő méretű és szeretett volna mielöbb hazatérni, hogy nyugodtan előkészíthesse a Róma elleni hadjáratot. Szerintem ha sorkerül a döntő ütközetre akkor az HUN győzelemmel ér véget.
Üdvözlettel tom1488!

Catalaunum? - tényleg a létezése, ilyen néven legalábbis - kétségbe vonható. Hogy ott volt, hogy pont akkor volt, és történt. De hát ezért gondolkodik az ember, hogy alap-információkból eldöntse, valami kizárható-e. Minden esetre a jelen történelmet, amit én is életkorom miatt ismerek, hiszen benne éltem: sokan félremagyarázzák, a szemembe hazudnak! Sajnos abban a korban is írtak félrevezethető dolgokat történetírók, akkor még azt hitték, jót tesznek vele...

A HUNOKRÓL: valószínűleg teli-találat mikor valaki azt mondta, a korabeli népvándorlás arisztokráciája, vezető ere volt, lehetett, de mint népesség igen kis számban volt jelen!