271 éve hunyt el Savoyai Jenő, a Habsburgok egyik leghírnevesebb hadvezére. 1663. október 18-n született Párizsban Eugène de Savoie-Carignan néven. Anyja nagy kegyben részesedett XIV. Lajosnál, de a vézna fiút a katonai pályára alkalmatlannak minősítik. Jenő azonban nem nem akar más lenni, és a király leggyűlöltebb ellenségéhez, az osztrák uralkodóhoz szegődik. Bécsben örülnek a renegátnak és rögtön ezredessé nevezik ki, noha semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik. Hamar kiderül azonban, hogy ez milyen jó döntés volt.
Alig húsz éves, amikor komoly szerepet vállal Bécs felmentésében, majd az esztergomi diadalban is (egyébként itt esett el Balassi Bálint). 1686-ban már ő vezette a Szent Liga osztrák katonáit Buda ellen. A diadalért jutalmul a Csepel-szigetet kapta, így Ráckevén építtette fel kastélyát, amely hazánk első világi kastélya lett (1750-re fejezték be teljesen).

1688-ban (sebesüléséből felépülve) már altábornagyként győz, majd átkerül a francia frontra. XIV. Lajos százszor elátkozza, hogy elűzte Savoyait, hiszen az egykori francia sorozatos győzelmei miatt elveszíti ezt a háborút. Jenő - nomen est omen - Savoyában is harcol ekkoriban, ekkor kerül ki a francia király uralmából az a terület, amit majd csak III. Napoleon hódít vissza.
A háború befejeztével a Habsburgok figyelme ismét a török felé fordul; 1697. szeptember 11. Savoyai legfényesebb győzelme, a zentai csata. Ekkor dőlt el, hogy Magyarország nem lesz soha többé török hódoltság.
Két békeév után a spanyol örökösödési háborúban a haditanács elnökeként csillogtathatja tehetségét ismét XIV. Lajos ellen. 1704-ben a höchstadti csatában kora legfontosabb győzelmét aratja Marlborough grófjával szövetségben. A háború után jutalmul Osztrák Németalföld (Belgium) helytartója lett.
Nem egészen egy évig pihenhet nyugodtan, a török ugyanis megszegve a békét betört a déli határon. 1717-ben beveszi Belgrádot, majd Észak-Szerbiát, Észak-Boszniát és az Olt-vidéket. Ekkor húzódott a legdélebbre a Habsburg Birodalom határa.
Halálával lezárul a kora újkor, a királyi birodalmak kora, amikor még nem a nemzetek számítottak, hanem a dinasztikus érdekek.