Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke az MTV-ben elmondta (érdemes meghallgatni, mennyire képtelen röviden és tömören felelni egy vagylagos kérdésre - ebből el lehet képzelni, mennyire érdekesek tankönyvei...), hogy az OVB találhat új kifogást a Fidesz népszavazási kérelmének elutasítására. Kifejezetten meglepő volt azonban azon megjegyzése, hogy eddig mindenki tévesen értelmezte az alkotmányt, miszerint népszavazás nem írható ki költségvetést érintő kérdésben. Szerinte ugyanis az alkotmány konkrétan a költségvetési törvényről beszél ebben az összefüggésben. Költségvetési törvény ugyanis évente egy van, ez a tiltott, míg a költségvetési érintettség ennél jóval szélesebb dolog. Bihari okfejtése csak egy valaminek mond ellent, az alkotmánynak (ami az AB elnökétől felettébb különös gondolkodásra utal). Alkotmányunk ugyanis kimondja: 28/C. §. 5. bek.
"Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról".
Az AB legutóbbi döntése éppen ezért gyakorlatban módosította az alkotmányt (ld. korábbi posztom), és a fenti passzust költségvetési törvény kifejezésként értelmezte. Mindez még talán beleférhet az AB jogkörébe, ám úgy már nehezen, hogy a költségvetési törvény értelmezést is tovább szűkítette, annak jelentős részére, amibe - minő pech - pont nem tartoznak bele a vizitdíj és társai.
Így már érthető, hogy az OVB miért is minősítette lényegi változásnak, hogy az országgyűlés a minap módosította a költségvetési törvényt, hogy annak jelentős része legyen a vitás tétel. Erre mondta Sólyom, hogy szerinte nem az. Most az OVB jön, hogy ezt eldöntse, majd nyílván az AB. Aztán kezdhetik elölről. Szép dolog a jogállam...