102 éve (1907) történt a csernovai vérengzés.
Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb problémája megalakulásától kezdve a nemzetiségi kérdés volt. Fokozatosan radikalizálódott az ezen igényt leginkább megtestesítő Szerb Nemzeti Párt, Román Nemzeti Párt és Szlovák Nemzeti Párt, akik egyre határozottabban követelték egyre komolyabb követeléseiket.
A magyar kormány reakcióként mind több pert indított nemzetiségi politikusok ellen, majd 1907 nyarán megalkotta a Lex Apponyit. Ám a legismertebb, leghirhedtebb ellenlépésre a Felvidéken, 1907 őszén került sor.
Andrej Hlinka szlovák papot magyarellenes izgatás vádjával kétévi államfogházra ítélték. Hlinka azonban 1907. október 27-n, még közvetlenül a börtönbe vonulása előtt szülőfalujának, Csernovának templomát fel akarta szentelni. A hatóságok ezt nem engedélyeztek számára. Amikor a falu lakói meglátták, hogy nem Hlinka érkezett az avatásra, lázadozni kezdtek. A kivezényelt csendőrök belelőttek a tömegbe, melynek következtében 15 tót meghalt és sokan megsebesültek. A hatóságok zendülés vádjával 59 embert zártak börtönbe.
A csernovai vérengzés néven elhíresült eset komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Az eset tovább rontotta a Monarchia külföldi megítélését, a magyarság nemzetközi presztizsét.
Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb problémája megalakulásától kezdve a nemzetiségi kérdés volt. Fokozatosan radikalizálódott az ezen igényt leginkább megtestesítő Szerb Nemzeti Párt, Román Nemzeti Párt és Szlovák Nemzeti Párt, akik egyre határozottabban követelték egyre komolyabb követeléseiket.
A magyar kormány reakcióként mind több pert indított nemzetiségi politikusok ellen, majd 1907 nyarán megalkotta a Lex Apponyit. Ám a legismertebb, leghirhedtebb ellenlépésre a Felvidéken, 1907 őszén került sor.
Andrej Hlinka szlovák papot magyarellenes izgatás vádjával kétévi államfogházra ítélték. Hlinka azonban 1907. október 27-n, még közvetlenül a börtönbe vonulása előtt szülőfalujának, Csernovának templomát fel akarta szentelni. A hatóságok ezt nem engedélyeztek számára. Amikor a falu lakói meglátták, hogy nem Hlinka érkezett az avatásra, lázadozni kezdtek. A kivezényelt csendőrök belelőttek a tömegbe, melynek következtében 15 tót meghalt és sokan megsebesültek. A hatóságok zendülés vádjával 59 embert zártak börtönbe.
A csernovai vérengzés néven elhíresült eset komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Az eset tovább rontotta a Monarchia külföldi megítélését, a magyarság nemzetközi presztizsét.