91 éve (1918) robbant ki az őszirózsás forradalom.Az első világháború alatt már komoly belső gondokkal küzdött az Osztrák-Magyar Monarchia és ezt a katonai-gazdasági összeomlás feltartóztathatatlanul a felszínre hozta. Az elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelése a nagyvárosokban 1918. október 28-31. között tört ki. A forradalmat október 30-tól számítjuk (ekkor állt át a fővárosi rendőrség, ami miatt a lázadást hivatalosan is forradalomként kezelte az uralkodó). A katonaság királyhű része a tömegbe lőtt, de csak elszórtan. A hadsereg zöme a lázadást vezette, és elfoglalták a stratégiai pontokat, kisebb összetűzések után. A forradalom nevét onnan kapta, hogy a letépett katonai (k.u.k.) sapkarózsák helyére őszirózsát tűztek.
A forradalom közvetlen előzménye a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása október 23-n éjszaka. A Károlyi Mihály elnökletével létrejött testület 12 pontos kiáltványa követelte a háború azonnali befejezését, az ország teljes függetlenségének megteremtését, mélyreható demokratikus reformok bevezetését, valamint a nemzetiségekkel való megbékélést az ország területi integritásának sérelme nélkül. A tüntetők azonosultak a Nemzeti Tanács céljaival, és Károlyi miniszterelnökké történő kinevezését követelték. Az uralkodó ennek október 31-én tett eleget. Károlyi a Nemzeti Tanács három pártjának (Függetlenségi és 48-as Párt, Polgári Radikális Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt) képviselőiből alakította meg kormányát. Egyébként ezen a napon lőtték le egyik korábbi elődjét, Tisza Istvánt.
