179 éve (1831) alapították az idegenlégiót.Lajos Fülöp francia király intézkedésének lényege elsősorban az volt, hogy a franciák jelenlétét biztosítsa az algériai kolónián. A legtöbb francia gyarmati háborúban bevetették az idegenlégiót. A megalakulása óta a légió a legnagyobb vereségét az indokínai Dien Bien Phunál szenvedte el 1954-ben.
A speciális bevetési csoportokkal rendelkező idegenlégióban még napjainkban is a legkeményebb katonák teljesítenek szolgálatot. Bármilyen nemzetiségű 17 és 40 év közötti férfi, aki alkalmas a szolgálatra, beállhat a légióba. Ott a legrövidebb kötelező szolgálati idő 5 év. Csak a francia állampolgárságú katonák futhatnak be tiszti karriert. A tisztek 90 százaléka a francia hadseregből kerül ki és általában előre meghatározott ideig szolgálnak a légióban.
Jelenleg Franciaországban 6 toborzó iroda működik. Míg a légió megalakulásakor a jelentkezők alkalmasságát nem, vagy csak felületesen vizsgálták, addig napjainkban már hosszú heteken át különböző orvosi és pszichológiai vizsgálatok alá vetik a pályázókat. A szolgálat idejére teljesen új személyazonosságot kapnak: új név, új születési hely és idő.
A légiósok három év után pályázhatnak francia állampolgárságra, amit a gyakorlatban 5 év után meg is kapnak. 15 év szolgálat után nyugdíjra is jogosulttá válnak, amit a francia állam külföldre is folyósít. A veteránok számára öregek otthonát és rokkantházat is fenntartanak.
