Mivel apjának (VI. Károly a német-római császárnak, aki egyben III. Károly magyar király) nem volt fiú örököse, a nő-ági örökösödés, a Pragmatica Sanctio elfogadtatása kellett trónra lépéséhez. A német (és magyar) rendek zöme nem tiltakozott csak a fő vetélytárs, a porosz király. Ezért Mária Terézia uralkodása az osztrák örökösödési háborúval kezdődött. Az 1748-ig tartó küzdelmekben Szilézia, Parma és Piacenza elvesztése árán sikerült megvédenie királyságát, miközben férjét, Lotharingiai Ferencet német-római császárra koronázták. Ezzel jött létre a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház, amelyhez 16 gyermekkel járultak hozzá.

Az 1756-ban indított hétéves háborúban nem tudta Sziléziát visszaszerezni, ám Lengyelország 1. felosztásával bekebelezte Kelet-Galíciát (1772), a törököktől megszerezte Bukovinát (1774).
Uralkodása a háborúskodás mellett a felvilágosult abszolutizmus jegyeiben meghozott intézkedései miatt vált fontossá. Kettős vámrendszert alakított ki (1754) birodalmán belül, amely Magyarországra kemény vámot rótt a helyi ipar elsorvasztására, míg kedvezőt az élelmiszerárukra. Rendezte az úrbéri viszonyt (1767), vagyis egységesítette a jobbágyság terheit. Magyarországhoz csatolta a Lengyelországtól visszaszerzett 13 szepesi vármegyét és Fiumét (1772, 1776), de Erdélyt nem. A Ratio Educationis (1777) kiadásával egységes iskolarendszert teremtett, egyben Budára helyezte a (jezsuitáktól elvett) nagyszombati egyetemet.
1780. november 29-n halt meg Bécsben. Fia, II. József követte a trónon, aki 1765-től társuralkodóként kormányzott (igaz, anyja mellett alig volt szava).
40 évi uralma alatt a Habsburg birodalom sokat fejlődött, modern állammá vált, de egyben kárt is okozott Magyarországnak (nem a nemességnek!): elsorvadt az ipar, amely miatt nem alakult ki számottevő polgárság; folytatódtak a betelepítések, miközben ezrek haltak meg a hadszintereken; kialakult a közoktatás - német nyelven; egységesedtek a jobbágyi kötelezettségek, ami sokaknak adóemelést jelentett; a felkeléseket kegyetlenül vérbefojtotta (1764 mádéfalvi veszedelem, 1765-6 dunántúli parasztfelkelés), ekkor románosodott el Erdély.