77 éve (1933) nevezték ki Hitlert kancellárrá.
A világgazdasági válság éveiben, Németországban a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középvállalatok tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A szociáldemokraták és a kommunisták ádáz küzdelmet vívtak egymás ellen. Mindezen körülmények előmozdították az NSDAP (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartie = Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) rohamos növekedését. A hatalmi elit zöme pedig azért támogatta a náci pártot, hogy segítségével elejét vegye egy esetleges kommunista fordulatnak, amelyet Luxemburg már megpróbált megteremteni. Az NSDAP kialakulása és fejlődése Adolf Hitler nevéhez fűződik. Hitler a munkásságnak munkalehetőséget és több bért, a parasztságnak földet és a "kamatrabszolgaság" eltörlését ígérte. A kisiparosokat és a kiskereskedőket a nagy tőke megzabolásával és az adók csökkentésével, az állástalan értelmiségieket alkalmazással, a tisztikart új, nagy hadsereg létrehozásának ígéretével nyert meg. Az egész német nemzetnek a "versailles-i szégyenbélyeg" letörlését, a Nagynémet Birodalom megteremtését és a "zsidó méregtől való megszabadulást" helyezte kilátásba - utóbbit mind fontosabbnak tartva. A náci párt gyors erősödését mutatja, hogy a birodalmi gyűlési választásokon 1928-ban kb. 800 ezer, míg 1930-ban 6,4 millió, 1932 júliusában 13,1 millió szavazatot kapott.
Utóbbi választás eredményeképp már az NSDAP lett a legnagyobb párt a parlamentben, de így patthelyzet alakult ki, amely miatt új választást írtak ki. Még ezen év őszén a nácik mintegy kétmillió szavazatot vesztettek, de lényegileg így sem változott a helyzet. Mivel a koalíciós kísérletek kudarcba fulladtak, Hindenburg elnök a konzervatív Papen javaslatára Hitlert nevezte ki kancellárrá, mert úgy vélte, irányítani tudják az osztrákot. Hitler azonban váratlanul brutális eszközökkel likvidálta vetélytársait s totális egyeduralmat épített ki.
A világgazdasági válság éveiben, Németországban a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középvállalatok tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A szociáldemokraták és a kommunisták ádáz küzdelmet vívtak egymás ellen. Mindezen körülmények előmozdították az NSDAP (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartie = Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) rohamos növekedését. A hatalmi elit zöme pedig azért támogatta a náci pártot, hogy segítségével elejét vegye egy esetleges kommunista fordulatnak, amelyet Luxemburg már megpróbált megteremteni. Az NSDAP kialakulása és fejlődése Adolf Hitler nevéhez fűződik. Hitler a munkásságnak munkalehetőséget és több bért, a parasztságnak földet és a "kamatrabszolgaság" eltörlését ígérte. A kisiparosokat és a kiskereskedőket a nagy tőke megzabolásával és az adók csökkentésével, az állástalan értelmiségieket alkalmazással, a tisztikart új, nagy hadsereg létrehozásának ígéretével nyert meg. Az egész német nemzetnek a "versailles-i szégyenbélyeg" letörlését, a Nagynémet Birodalom megteremtését és a "zsidó méregtől való megszabadulást" helyezte kilátásba - utóbbit mind fontosabbnak tartva. A náci párt gyors erősödését mutatja, hogy a birodalmi gyűlési választásokon 1928-ban kb. 800 ezer, míg 1930-ban 6,4 millió, 1932 júliusában 13,1 millió szavazatot kapott.
Utóbbi választás eredményeképp már az NSDAP lett a legnagyobb párt a parlamentben, de így patthelyzet alakult ki, amely miatt új választást írtak ki. Még ezen év őszén a nácik mintegy kétmillió szavazatot vesztettek, de lényegileg így sem változott a helyzet. Mivel a koalíciós kísérletek kudarcba fulladtak, Hindenburg elnök a konzervatív Papen javaslatára Hitlert nevezte ki kancellárrá, mert úgy vélte, irányítani tudják az osztrákot. Hitler azonban váratlanul brutális eszközökkel likvidálta vetélytársait s totális egyeduralmat épített ki.