Gondolatok a könnytárból

Ma van az Alzheimer Világnap.
Az Egészségügyi Világszervezet a Nemzetközi Alzheimer Társaság kezdeményezésére nyllvánította szeptember 21-t az Alzheimer Világnapjává 1994-ben. Magyarország 2001-ben csatlakozott a világnaphoz.

22 éve (1985) ismerte be Franciaország a Greenpeace elleni merényletet.
Az 1971 óta működő környezetvédő szervezet, a Greenpeace szinte létezése óta küzd az óceánon zajló próba jellegű atomrobbantások ellen. Az 1970-es években ugyan sikerült elérniük, hogy a francia kormány felhagyjon a Mururoa-zátonynál folyó vízfelszín feletti robbantásokkal, további előrelépést e téren azonban nem tudtak kieszközölni. A franciák tovább folytatták a kísérleti robbantásokat, immáron a vízfelszín alatt.
A Greenpeace-aktivisták 1985-ben újabb nagyszabású tiltakozó akciót hirdettek a mururoai atomtesztek ellen. 1985. július 20-n azonban az új-zélandi Auckland kikötőjében állomásozó Rainbow Warrior” nevű hajójukat támadás érte. A francia titkosszolgálat búvárjai két bombát helyeztek el a hajó alján, melynek következtében a detonáció után a hajó elsüllyedt. A robbanásban egy aktivista, Fernando Pereira életét vesztette.
A nyomozás szálai Franciaországba vezettek, azonban a francia kormány tagadta, hogy bármi köze is lenne a széleskörű felháborodást kiváltó ügyhöz. Rövid időn belül viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a francia titkosszolgálat állt a merénylet hátterében. 1985 őszére számos megválaszolatlan kérdés gyülemlett fel, többek között, hogy ki adta ki a parancsot az akcióra; milyen szerepe volt ebben Hernu védelmi miniszternek; és mit tudott az egészről Mitterand elnök?
Ezzel olyan nagy nemzetközi nyomás nehezedett Franciaországra, hogy szeptember 20-n Charles Hernu francia védelmi miniszter lemondásra kényszerült és két nappal később a titkosszolgálat vezetője beismerő vallomást tett.
Ezt követően a francia hatóságok a bűnösöket is megtalálták, a francia titkosszolgálat ügynökeit. A legfontosabb kérdés, hogy ki adta ki a parancsot, azonban megválaszolatlanul maradt.

58 éves a zebra.
1886-ban Karl Benz megalkotta az első benzinnel működő gépjárművet, amit a felesége két évvel később Mannheim és Pforzheim között ki is próbált. Útközben azonban elfogyott az üzemanyag és a hozzá való kemikáliát csak a gyógyszertárban tudta beszerezni. ĺgy a wieslochi városi patika lett a világ első töltőállomása.
Míg 1900-ban a világ összes autógyártója 4192 autót állított elő, addig 1960-ban már majdnem 13 millió darab gördült le a szalagokról. Az autók számának rohamos növekedése és az utakon való megjelenése azonban komoly problémákat vetett fel. Azon túlmenően, hogy jó minőségű utak építése, illetve a meglévők felújítása vált szükségessé, a gyalogosok biztonságos közlekedését is szavatolni kellett.
Az átkelő gyalogosok épségét szolgáló zebra gondolata először az 1949. augusztus 23. és szeptember 19. között, Genfben megrendezett közlekedési konferencián merült fel. Itt döntöttek arról, hogy az utakat, közlekedést segítő táblákkal és felfestésekkel látják el. Ennek a szándéknak a jegyében 1949. szeptember 19-n Genfben felfestették a világ első gyalogos átkelőjét, azaz zebráját.

Ötzit 16 éve ismerjük.
1991. szeptember 19-n Helmut Simon, nyugdíjas nürnbergi hegymászó az Alpok Ötz-völgyében egy mumifikálódott testre bukkant. A lelet híre hamarosan bejárta az egész világot, mert kiderült, hogy a jégbefagyott férfi kb. 5300 évvel ezelőtt élhetett. Mivel az Ötz-völgyben találták meg, ezért Ötzinek nevezték el a régészeti szempontból különleges figyelmet kapott ismeretlent.

Halálának oka rejtély. A melegen felöltözött ember vajon hogy fagyhatott meg, miért nem keresett menedéket? Egyes feltételezések szerint támadás érte és elvérzett. Mások szerint hegyi pásztor volt, aki a legelőn tartózkodó állatainak akart utánanézni. Közben hóviharba keveredett, mely során kimerült, és álmában érte a fagyhalál. Az Ötzi-talány még napjainkban is izgalomban tartja a kutatókat, és évről-évre újabb elméletek születnek a bronzkori emberrel kapcsolatban.
A sors fintora, hogy Ötzihez hasonló módon halt meg felfedezője. A nürnbergi hegymászó 2004 októberében, 67 évesen szenvedett balesetet az osztrák Alpokban. A hegyimentők egy heti keresés után egy szakadék mélyén bukkantak rá jégbe fagyott holttestére.

15 éve verték meg a Fradi szurkolókat Pozsonyban.
A Ferencváros szurkolói az 50-es évek eleje óta nem tartoztak a rendőrség kedvencei közé; persze akkor még csak a mára legendássá vált "Puha vagy, Jenő!" buzdítás volt a legdurvább cselekedetük. 1992-ben a Slovan Bratislav elleni pozsonyi mérkőzésen azonban bebizonyosodott, hogy az államnál nincs keményebb ellenfél. A csapattal Pozsonyba utazó magyarokra - részben fiatal lányokra - gyakorlatilag válogatás nélkül támadtak rá a rendőrbottal felfegyverzett álarcot viselő kommandósok. A nézőtér egyoldalú csatatérré változott.
Az esemény túlmutatott a sport történetében szokásos botrányokon. Politikai megfigyelők közül sokan úgy vélik, a durva hatósági fellépés, burkolt figyelmeztetés volt a szlovákiai magyar kisebbség irányában.

307 éve (1700) hunyt el André Le Nôtre.
A párizsi születésű André Le Nôtre nem véletlenül lett kertész, már apja is a Tuilleriák kertjének elsőszámú ápolója volt. A fiú alaposan kitanulta szakmáját, és már 22 esztendősen a herceg főkertésze lett. Ezt követően sorra érkeztek hozzá a csábítóbbnál-csábítóbb megbízások. 1645-ben a királyné fontainebleau-i birtokának rendbetétele várt rá, négy évvel később pedig már a Tuileriák kertjének ápoltságáért felelt.
André Le Nôtre életének legnagyobb szakmai kihívásával 1662-ben találta szembe magát: a versailles-i kastély körül egy csodálatos park létrehozásával bízták meg. A kertépítés folyamata összesen 25 évig tartott. A különböző teraszokkal, filegóriákkal, szökőkutakkal, szobrokkal, különleges növényekkel díszített park Európa egyik legszebb és legnagyobb kertjévé fejlődött.

87 éve (1920) 3. aranyát is megszerezte az olimpián Nurmi.
Az antwerpeni nyári olimpiai játékokon Paavo Nurmi finn futó három arany- és egy ezüstérmet nyert. Ezüstöt az első napon szerezte 5000 méteres síkfutásban, majd 10000 méteren jobb taktikávval első lett. Pár nappal később a 8000 méteres terepfutásban diadalmaskodott egyéniben és csapatban egyaránt.
Ekkor robbant be a sport hírességei közé és Repülő Finnek, Csodafutónak ill. a Futók Királyának kezdték nevezni. Erejét megőrizte a következő olimpiákra is: Párizsban 5, Amszterdamban 1 aranyat (és 2 ezüstöt) szerzett. Így összesen 9 aranyérmet gyűjtött és 3 ezüstöt, továbbá 25 egyéni és 2 váltó világcsúcs, és közel 300 aranyérem a "kisebb" versenyekről. Sikereit csak azért nem gyarapíthatta, mert az olimpiai bizottság profinak nyilvánította 1932-ben, mivel pénzt kapott egyik győzelméért. 1973-ban hunyt el.

Miért anyajegynek hívjuk a naevust? Kétségtelen, hogy öröklődhet, tehát az anyán ugyanott lehet, ahol a gyermekén, de az apán szintén. Miért nem szülőjegy akkor a neve?

60 éve (1947) fedezték fel az első bugot.
Bugnak (poloskának) nevezzük a szoftverhibákat. A kifejezést bizonyíthatóan először Edison használta 1878-ban, amikor arról írt, hogy találmányainak megvalósulásában kisebb-nagyobb akadályok, bugok okozzák a legfőbb problémát. Később a II. világháborúban a katonai szlengbe került át ez a szó és az elektronikai hibákat jelentette. Mai értelmében először 1947-ben ezen a napon publikálta Grace Hopper, egy komputermérnök, aki egy hibát talált az akkoriban még hatalmas számítógépben. Az egyik relébe ugyanis egy moly került, és ez okozta a problémát. A korábbi hasonló jelentést ismerve azonban a szoftverhibát mégis bugnak és nem moth-nak (molynak) nevezte el.

Az Írástudatlanság Elleni Küzdelem Napja.
1965. november 17-n Teheránban tartották meg az UNESCO világkongresszusát, melyen ezt a napot Az Írástudatlanság Elleni Küzdelem Nemzetközi Napjává nyílvánították, vagyis az analfabetizmus elleni küzdelem napjává.
Ma mintegy 781 millió felnőtt írástudatlan, 2/3-uk nő. Továbbá kb. 103 millió gyereknek nincs esélye megtanulni írni.

110 éve (1897) a világon először Tatán gyulladtak fel a acetilénlámpák.
Az acetilént (C₂H₂) 1836-ban fedezték fel, a gáz jól éghető hatását hamar felismerték, és máig kihasználják. A hegesztés során acetilént használnak máig. Akkoriban először világításra használták, kezdetben kisebb lámpákban (pl. bányászlámpák), majd a század végén közvilágításbeli hasznosítását fejlesztették ki. Tatán 21 ilyen lámpát állítottak fel, majd még többet, ám a vilanyvilágítás (Edison találmánya) hamar kiszorította ezt a költségesebb változatot. Tatán is már 1912-ben ezen a módon kezdtek világítani.

237 éves a magyar lottó.
Magyarországon 1762. március 26-n császári pátens honosította meg a genovai lottót (Ausztriában 1751-ben), amely itt is kincstári monopólium volt, de a kincstár a játék rendezésének jogát bérbe adta. Budán 1770. szeptember 2-n a mai Batthyány téren, az akkori jövedéki épületben került sor az első budai lottósorsolásra. Az akkor lutrinak nevezett játékon is 90 szám közül öt nyerőszámot sorsoltak. II. József 1787-ben megszüntette a koncessziós rendszert, s a lottójáték szervezése állami kézbe került.

Rajczi Péter a csúcsra ért, örülhet minden magyar drukker, különösen a kaposváriak (a lilák kevésbé, hiszen egyik sztárjuk ment el). Ahogy a NS is fogalmaz: A fordulópontot számára a 2006/2007-es bajnokság jelentette, amikor tizennégy meccs után tavasszal az angol másodosztályú Barnsley csapatához távozott kölcsönjátékosként, ahol tizenöt találkozón egy alkalommal volt eredményes. Nem csoda, hogy felfigyeltek rá külföldön.
Rajczi pedig számított rá, hogy a kitörés nem várat magára sokáig, ezért újpesti szerződésébe belevette, hogy olasz ajánlat esetén (nyilván az angliai élmények ihlették ezt) ingyen igazolható. Öt idei mérkőzés után pedig bejelentkezett érte a Serie B egyik nagyágyújának aligha mondható Pisa. Rajczi így jutott a csúcsra. A csapat legnagyobb sikere egy harmadik hely az első osztályban - még 1922-ből. Az utóbbi években a negyed- majd harmadosztályban tartózkodtak, míg legutóbb sikerült a feljutás. Aztán pedig, ahogy egy izmos újonchoz illik kiverték a kupából a vetélytárs Bresciat (majd kiestek a Serie A-s Napoli ellen) és győzelemmel nyitottak.
Az olasz csapat nevével való poénkodást alapvetően kerülném, de muszáj megjegyeznem, hogy méltó helyre került a magyar csillag.

Megint gyászol a futballvilág, elment egy újabb nagy tehetség. 22 éves korában meghalt Antonio Puerta a Sevilla válogatott középpályása. A Getafe elleni bajnoki mérkőzésen összeesett, a saját lábán hagyta el a pályát, de az öltőzőben újra rosszul lett, és kórházba kellett szállítani. Szívroham, agykárosodás, halál.
Maga a hír is megdöbbentő, de teljesen letaglózott, amikor ma reggel végigolvastam a blog.hu címlapján lévő bejegyzéseket. Focirajongóként bennem is az a kérdés zakatol, hogy miért? Miért kell fiatal focistáknak meghalni? Egyre többen vannak. Régen nem volt ennyi eset. Mi változott meg? Az orvosok hibásak?
Mindezek után egy tegnapi hír: kétszer állt le a szíve a vendégek futballistájának, Clive Clarke-nak a keddi Nottingham Forest-Leicester City meccsen. Az öltözőben esett össze, újraélesztették, kórházba került, de már magánál van és beszél. Van, aki megússza. Van, aki nem. Foe, Fehér Miklós, Puerta nem. Vannak, akikről tudunk. De hányan vannak, akikről nem?
Nem vagyok Sevilla-drukker, de az utóbbi időben érdeklődéssel figyeltem a csapat felemelkedését és sikereit. Amit pedig a Real ellen nyújtottak a Spanyol Szuperkupa második meccsén, az minden dícséretet megérdemel. Nem lennék most a játékosok helyébe: holnap ki kell állni az Európai Szuper Kupáért a Milan ellen. Mindenre tudnék koncentrálni, csak arra nem. Azt mondták, Puertáért fognak játszani, de mit várhatunk tőlük egy ilyen sokk után néhány nappal? Szoros a menetrend, focizni kell, nincs helye az érzéseknek. A játékosok profik, csak a teljesítmény számít. De lehet ezt így csinálni? Megéri ezt így csinálni?
Nőként, feleségként számomra a legmegrázóbb momentum, hogy Puerta barátnője/felesége az első gyermeküket várja, aki egy hónap múlva fog megszületni. Antonio Puerta soha nem fogja a karjában tartani a gyermekét, soha nem fogja álomba ringatni, mesélni neki. Miért?
Egyik kommentben olvastam, hogy akiket az istenek szeretnek, korán halnak meg. Szerintem ez hülyeség. Kegyetlen az élet, és kész. A tragédiákat nem lehet megmagyarázni.
Nyugodj békében Antonio!

A Lánchíd rádió honlapjára kitették azt a montázst, amely Szeteyt rózsaszín háromszöggel a zakóján ábrázolta az auschwitzi bejárat előtt. Ismert, hogy Hitler ezzel jelölte meg a halálra ítélt homoszexuálisokat, vagyis nem ártatlan tréfáról van szó.
A rádió levonta a konzekvenciát: kirúgta a vétkes szerkesztőt és felelős szerkesztőt. Előbb egyben lemondott fideszes mandátumáról és párttagságáról.
Úgy tűnik, van rá példa, hogy felelősségre vonják a vétkeseket, és azonnal elhatárolódnak tőlük. A demokratikus minimum nem elérhetetlen...

Az a szép a történelemtudományban, hogy elemi ismeretek birtokában is lehet új megközelítéseket tenni. Az ókorról jutott eszembe egy nem (számottevően) tanított, egyszerű gondolatmenet.
Ismert, hogy két jelentős államban alakult köztársaság az ókorban: Athénban és Rómában. Mindkettő jelentős fegyveres erővel bírt, amely (szemben pl. Spártával) alapvetően nem hivatásos volt. Mindkettő egyedi abból a szempontból is, hogy soha máskor nem jött létre olyan társadalom, ahol az államalkotó széles réteg gyakorlott, ám nem hivatásos fegyverforgatókból állt (a nemesség nem széles réteg és a jogok kivívása fordítva történt).

258 éve (1749) született Johann Wolfgang Goethe, a legnagyobb német költő és író.
Jogi diplomát szerzett, ám nem hírnevét ekkor megjelent regényével, Az ifjú Werther szenvedéseivel szerezte, de főműve, A Faust hozta el a legnagyobb megbecsülést. A Sturm und Drag mozgalom vezéralakja volt, vagyis a német felvilágosodás és költészet vezetője. 1775-ben Weimarba költözött, ahol a herceg szolgálatába lépett (miniszter is lett), egy évtizeddel később (főleg sikertelen házassága miatt) Itáliába költözött.
1788-ban hazatérve egy weimari varrólányt vett feleségül nagy megbotránkozást keltve. Színigazgató lett, Schillerrel ekkor kötötte legendás barátságát.
1822. március 22-n hunyt el.

A nem demokratikus államok egyik ismérve a vallásüldözés. Mivel lehetett ezt indokolni? Kétféle eszme született erre, a keresztény és a muszlim megközelítés. Előbbi abból indul ki, hogy mindenkinek az Édenbe lenne jó jutni, ám az eretnekek eltévelyedésük miatt ettől elesnek. Vagyis azért üldözik őket, hogy jobb legyen az üldözötteknek. Ezért volt mindig pap a kivégzéseknél, hogy ha már nem tér át, akkor is legalább mepróbálják őt erőszakkal a mennybe juttatni, de legalábbis pokolbeli kínjait enyhíteni. A felvilágosodás révén merült fel, hogy ez utóbbira hivatkozva mégsem illdomos megölni másokat, és egyre toleránsabb, demokratikusabb társadalmak jöttek létre.
A muszlim felfogás máshogy közelíti meg a kérdést. Az érvelés alapja az individuum érdeke, vagyis, hogy a muszlimnak lesz jobb, aki megöli (erőszakkal elüldözi, áttérti) a hitetlent (legkésőbb a túlvilágon). A felvilágosodás ezen érvelést nem tudja megváltoztatni, mert az ugyanúgy az egyén érdekeiből indul ki, vagyis még támogatja is ezen eszmét. Tehát liberális, demokratikus muszlim állam csak úgy jöhet lére, ha ezen érvelést vallási alapon szüntetik meg.

Miért mindig a gitáros a leghosszabb hajú a rockbandákban?

Egy újabb alapvetően unalmas versenyen vagyunk túl, amely meggyőző vörösfölényt hozott. Massa az időmérőn hiba nélkül ment, amit elég volt, hiszen finn társa elrontotta a körét. A Ferrari két pilótája betartja a csapatutasítást, így Massa sikere nem forgott veszélyben. Kimi lerajtolta Hamiltont, Alonso szintén gyengén indult, mellette mindkét BMW elment. Dávid Sándor erre mondta, hogy Alonso már sokkal bölcsebb, mint korábban, hogy lemaradt a vezetőktől, nehogy valami meggondolatlan csetepatéba belesodródjon - ennyit Lapajról. Alonso mindenesere alig bírta tartani a két BMW-t, ám a boxtaktikájuk miatt nem sokáig tudták feltartani a spanyolt.

Az MTV Híradója ismét bebizonyította, hogy közszolgálatiságból megbuktak: Kiskundorozsmát ugyanis Bács-Kiskun megyébe rakták. Ha már ennyire alulműveltek, akkor legalább egy térképet megnézhetett volna valamelyik illetékes, dehát ez az MTV, sokat nem lehet várni tőlük...

3-1-re vertük a világbajnok olaszokat, amiről sokan sokféle véleményt mondtak már - megkésve néhány apró gondolatot én is hozzáteszek.

• Akármikor akármilyen körülmények között figyelemreméltó eredmény az aktuális világbajnok megverése, különösen így, hogy jórészt ez ugyanaz a csapat volt.
• Nem véletlenül találtunk 3 gólt, a játék képe alapján megérdemelt végeredmény született, ami hihetetlenül nagy szó.
• Hogy az ellenfél nem volt motivált, az nem mérvadó, az csak őket minősíti.
• Várhidi megmutatta, hogy tud viszonylag értelmesen nyilatkozni, vagyis ha veszteni nem is, győzni tud.
• A csapat azért nyerhetett, mert a játékvezető nem osztotta ki a jogos lapokat, amit egy éles meccsen valószínűleg megtett volna.
• Az olaszok féltek a párharcoktól, amit a magyarok alaposan kihasználtak, így a labda sokkal többet volt nálunk, mint egy éles meccsen lett volna.

Mindezekből következik, hogy szép az eredmény, de semmilyen következtetést nem lehet levonni belőle, semmivel sem lett jobb a magyar labdarúgás, csak egy szép emlékkel lettünk gazdagabbak.

Köztársasági elnökünk nem nyilvánít véleményt a Magyar Gárda felállításáról. Valamiért úgy véli, semmi köze hozzá. Érdekes, hogy más esetben mennyire nem így gondolja. Nincs persze ezzel semmi baj, hiszen a rossz vezető egyik ismérve, hogy nem lehet tudni, hogy mikor, mibe akar beleszólni...
Sólyom különben is érdekes személyiség. Hol kifejezetten elfogult a jobboldal felé (amivel erősen megosztja a nemzetet), hol pedig a nemzeti egység megtestesítőjének szerepében tetszeleg.

154 éve (1853) szolgálták fel először a chips-et.
Az amerikai Saratoga Springs egyik hoteljének éttermében történt a nevezetes esemény. A Moon Lake Lodge nevezetű szállodában megszállt egyik prominens személy ugyanis nem szerette a vastagra vágott sültkrumplit. Erre a hotel szakácsa hajszálvékonyra vágta a burgonyát, majd olajban kisütötte. Így született meg a chips. A leleményes szakácsot George Crumnak hívták. A chipset hidegen és melegen egyaránt fogyasztottak.
A chipsnek akkora sikere lett, hogy az étterem étlapjára is egyből felkerült, majd pedig rövidesen elkezdték csomagban is árulni. A Saratoga Chips névre hallgató termék az egész országban elterjedt. Miután egy déli származású kereskedelmi képviselő, Herman Lay az 1920-as években feltalálta a krumplihámozó gépet, nagyüzemben kezdték el gyártani a krumpliszirmot. A viaszpapír csomagolást Laura Scudder chipsgyár tulajdonos vezette be, így a finomság hosszú időre megőrizte frissességét.
Európai megjelenésére még egy kicsit várni kellett. Eredetileg a chips fűszerezetlen volt. Először egy írországi családi üzemben látták el különböző fűszerekkel és ízfokozókkal. A Tayto üzem sajtos, hagymás, sós és ecetes chipseket gyártott, sőt a zacskókba a ropogós burgonyadarabkák mellé sóval teli kis tasakokat is csomagoltak, hogy mindenki saját ízlése szerint fogyaszthassa.

390 éves az egyirányú utca.
1617-ben ezen a napon hozták létre az első egyirányú utcákat. A parlament a kaotikussá vált közlekedés miatt megalakította London szűk utcáiban a kocsik és szekerek közlekedési rendjét. Összesen 17 utca vált egyirányúvá közel két évszázadra.

Tegnap este Ákos egy sokáig emlékezetes koncertet adott a Szegedi Ifjúsági Napokon. A hivatalos program szerint fél 9-kor kellett volna színpadra lépnie, ezért mi úgy gondoltuk, hogy fél 8-ra odamegyünk, hangolásként kis Magna Cum Laude, aztán jöhet a nagy buli. Negyed 8-kor, amikor leértünk a hídról olyan látvány tárult elénk, amire egyáltalán nem számítottunk: több száz ember szorongott a kapu előtt. Értetlenkedve kérdeztük, hogy mi ez itt, mondták, hogy a bejárat...
Számunkra teljesen érthetetlen módon a szervezők nem voltak felkészülve arra, hogy Ákos hatalmas tömeget fog vonzani, ami azért is meglepő, mert még a helyi újság is megírta, hogy 4800 bérletet és 1400 napijegyet adtak el elővételben. És hát, szép számmal voltak olyanok is, akik a helyszínen akartak jegyet venni... Nem tudom, mit gondoltak a szervezők, hogy a bérletesek majd bemennek délután, a napijegyesek meg úgyis csak estére jönnek? A kordonon belül több jegypénztár is működött, szépen meg volt szervezve, hogy az elővételesek, a csekkel fizetők meg a többiek hová mehettek, de annyira lassan haladt az ellenőrzés, hogy a kordon előtt iszonyatos tömeg torlódott össze.

Orbán Merkellel való találkozása nyomán tőle merőben szokatlan nyilatkozatot tett (15:20): egy szociális piacgazdaságban vagyunk érdekeltek, míg egy neoliberális gazdaságpolitika csak károkat okozhat.
Orbán nem szokott ilyen kifejezéseket használni (vagy ha mégis, akkor két komcsizás között), meglepően intelligensen hangzott. Persze csak elsőre. Orbán ugyanis védelmébe vette azt a szociális piacgazdaságot, amit a belpolitikában folyamatosan ostoroz, míg azt a neoliberalizmust támadja, mely jelenleg nincs kormányon hazánkban. A többi stimmel.