Gondolatok a könnytárból

Az újabb ábrán 9 eszmét próbálok elhelyezni. Ezek: 1 - Neoliberalizmus 2 - Szociáldemokrácia 3 - Őskonzervativizmus 4 - Neokonzervativizmus 5 - Liberális szociáldemokrácia (USA Demokrata Pártja) 6 - Populizmus, keresztényszocializmus 10 - Ultraliberalizmus 11 - Kommunizmus 12 -…

Most egy saját próbálkozásom kövekezik. Az x tengelyen az állam erőssége szerepel (minimális -> erős) y tengelyen az egyenlőtlenség mértéke (kicsi -> nagy), pontosabban a célul kitűzött egyenlőtlenségé. Az amerikai mintát próbálja az ábra honosítani. Hibája, hogy túl…

Körösényi által javasolt ábra látható, amely az előzőhöz hasonló mátrix, csak az európai/magyar viszonyokra próbálta áttenni. z x tengelyen a politikaii értelemben vett bal és jobboldal, míg az y tengelyen a gazdasági szerepel. Értelemszerűen előbbi a liberalizmus és…

Ezen ábrán egy mátrix látható, amely x tengelyén a lib-rend, y tengelyén a lib-egalitarizmus látható. Így jön létre 4 kategória: libertárius, aki mindig a lib. választ adja, liberális (szdem/Demokrata Párt), aki a lib. fölé helyezi az egyenlőség eszméjét, konzervatív…

Miután megismertük a politikai eszméket, érdemes lenne valahogy ábrázolni ezeket, hogy szemléletesen láthassuk a különbségeket. Ez a háromszög-modell, amely három csúcsa a három fő irányzat, három oldal ezekből következő fogalmak. A belsejükben az általuk kialakított…

Mivel egy van, ez a bejegyzés nem hosszú.A szdem. annyira egy célra koncentrál, hogy nincs értelme külön fajtákról beszélni, csupán helyi változatokról. Szóba jöhet persze a blairizmus, de Blair nem szdem. politikát folytatott, hanem egyfajta neokonzervatív ideológiát szdem.…

A kon. a lib-sal szemben nem rendelkezik olyan egységes ideológiával, amely a különböző irányzatokat összefogná, csupán egy nagyon vázlatos, laza elvvel. Ez pedig a múlt, a hagyomány tisztelete, azé a hagyományé, amely országonként (és azon belül korszakonként) más. A kon.…

Mint említettem, az eszmék nem egységesek, térben és időben jelentős eltérések találhatóak. A lib. a 17. sz-ban jött létre Angliában, gazdasági és állameszme. Kezdetben a gazdaságot határozta meg a laissez-fair (hagyni magától működni) elvével. A kialakult kapitalizmusban…

Az anarchizmus egy olyan ideológia, amely állami nihilizmusként írható le. Totálisan államellenes, vagyis az államiság tagadása az alapja. Az anarchizmus szerint az állam az oka a problémáknak, elsősorban a társadalmi egyenlőtlenségnek. Emiatt az anarchizmus a szocializmus…

A populizmus egy pszeudo-ideológia, egy ideológiának látszó blöff. Egy-két témára koncentráló, alapvetően kritikus nézet, amely megoldásadásra nem képes. Ez azonban a tanulatlan rétegnek gyakran szimpatikus, hiszen nem gondolkodásra, hanem érzelmi alapú motiválásra késztet. A…

A nacionalizmust meg kell különböztetni a sovinizmustól és a patriotizmustól. A patriotista szerint a nemzet széles értelemben vett fogalom, amibe az a jó, ha minél többen tartoznak bele. A nacionalizmus ellenben szűkítő értelemben tekint a nemzetbe, és a lehető legtöbb embert…

A fasizmus a szocializmus egy sajátos változata, jogosan hívták nemzeti szocializmusnak. A szocialista eszmétől abban különbözik, hogy a szocializmusból fakadó internacionalizmust elveti. A nácizmus ehhez még egy faji ideológiát gyártott, hogy jobban indokolhassa a nemzeti öntudat…

A kommunizmus a szocializmus államformája, amely kiküszöböli a kapitalizmus által okozott társadalmi egyenlőtlenségeket. Az alapelv szerint mindenki képessége szerint dolgozik és mindenki igénye szerint fogyaszt a magántulajdonok nélküli államban. A komm. erősen centralizált,…

Az eszme a 19. században jelent meg a liberális kapitalizmusra adott válaszul. Felismerve, hogy a liberalizmus alapja az individualizmus, a szocializmus a kollektivizmust választotta. A kapitalizmus által nem megoldott vagyoni különbségek megoldását az egyenlőségben (=egalitarizmus)…

E három irányzat az, amelyekkel a mai politikai ideológiákat le lehet írni. A bal-jobb felosztást el kellene felejteni, hiszen alkalmatlan a háromosztatú politika leírására. Ez persze a sajtót és az okoskodó szakírókat nem érdekli, ők fontosabbnak tartják a szóismétlés…

Nincs egymondatos definíciója (amit kitaláltak, semmitmondóan általános vagy csak nagyon specifikusan igaz) ugyanis irracionális nézet, amely a lib. és szdem. ellen határozza meg magát. A kon. alapvetően egy érzület, egyfajta emberi természet, beállítottság, amely a…

Ezen ideológia alapja az egalitarizmus, vagyis a társadalmi különbségek megszüntetése, de legalábbis csökkentése. Eredete a liberalizmussal szemben létrejött szocializmus, amely más államforma bevezetésével (kommunizmus) kívánta célját elérni, ám az eszme lanyhulásával (ill.…

A legfontosabb leszögezni a politikai ideológiákban, hogy nem lehet egységesen kezelni őket. Az egymondatos definíciók általánosságban mozognak, kivételek lehetnek, mert országonként, korszakonként változik a szó pontos jelentése.A lib. az az eszme, amely szerint az egyének…

A demokrácia népuralmat jelent, pontosabban a démosz (= nem arisztokraták) uralmát. Ám nem mindig volt olyan pozitív jelentése mint napjainkban. Már az ókori görögök nagy része sem tartották helyesnek, ha a nép kormányoz (pl. Platón és Arisztotelész is károsnak írta le), és…