Gondolatok a könnytárból

98 éve alakult az első légitársaság.
1909. november 16-n nagyrészt állami támogatással Frankfurtban megalakult a világ első légitársasága, a Deutsche Luftschifffahrt Aktiengesellschaft (DELAG). A három millió márka alaptőkéjű társaság alapítói között találjuk Ferdinand Graf von Zeppelint, akinek vállalatától a DELAG 400 ezer márka értékben vásárolt léghajót.
A társaság 1910-ben indította el első járatát: a LZ 7 Deutschland személyszállító léghajó utasokkal a fedélzetén repült Frankfurtból Baden-Badenbe és Düsseldorfba. 1914-ig 1588 járaton összesen mintegy 34 ezer ember utazott, akiknek kényelméről 1911-től stewardesek gondoskodtak. Mivel ezek a járatok még csak német városokat kötöttek össze, hamarosan felmerült, hogy a légiközlekedést európai nagyvárosokra is kiterjesszék. A világháború azonban megakadályozta az elképzelés megvalósulását.
Miután 1914-ben kirobbant a háború, a civil légiforgalom leállt és a Zeppelin léghajókat háborús célokra használták. Csupán 1928-ban éledt újjá a társaság, méghozzá a korábbi terveknek megfelelően a nemzetközi utasforgalom javára. Amerikába indultak a zeppelinek, többek közt a híres Hindenburg, amely katasztrófája a légitársaság megszűnését is magával hozta.

Ali Bhutto kormányát Ziaul Hakk katonai puccsal megdöntötte, ezt követően pedig Ziaul tíz éven át irányította a pakisztáni politikai életet. Az elnök önkényes, demokratikus elemeket nélkülöző, keménykezű politikát folytatott. A korábban beígért szabad választásokból ennek megfelelően nem lett semmi, és Ali Bhuttot is kivégeztette.
Az 1988-as év azonban jelentős fordulatot hozott a pakisztáni politikai életben. A kormány rövid időn belül felbomlott, és az államfő választásokat helyezett kilátásba. Ziaul Hakk azonban már nem élte meg a választásokat, mert 1988 augusztusában repülőgépszerencsétlenséget szenvedett.
Az őszi választásokat a tíz évvel korábban kivégzett Ali Bhutto lánya, Benazir Bhutto nyerte meg, aki így Pakisztán, és egyben az iszlám világ első női miniszterelnöke lett.
Benazir Bhutto jeles angol és amerikai egyetemeken tanult, ráadásul a politikában sem volt járatlan, hiszen 1979-ben rövid ideig apjának asszisztenseként dolgozott. Miután külföldi tanulmányait befejezte, visszatért Pakisztánba, ahol apja bukása után, Ziaul Hakk haláláig házi őrizetben tartották.
1993-ban újra megválasztották, azonban három évvel később férjével együtt csúnya botrányba keveredett. Korrupcióval, vesztegetéssel vádolták meg őket, minek következtében politikai pályafutása megtört, sőt még szülőhazájukat is el kellett hagyniuk. Dubaiba költöztek, s nemrég hazatért, ahol újra házi őrizetbe zárták az elnök, Pervez Musarraf döntésére.

176 éve (1831) hunyt el Hegel.
A stuttgarti születésű gondolkodó az objektív idealizmus tetőpontját jelentő szellemfilozófiájával vált ismertté. Fő műve, A szellem fenomenológiája 1807-ben jelent meg. Bernben és Frankfurt am Mainban házitanítóskodott, mielőtt 1801-ben, Jénában magándocens lett. Nürnbergi rektori tevékenység után, 1816-ban Hegel meghívást kapott a heidelbergi egyetemre. 1818-ban professzúrához jut Berlinben, ami történetfilozófiai nézeteinek széles elterjedését biztosítja és élénk vitát vált ki Németországban. Hegel véleménye szerint maga az élet és a történelem egy ésszerű, dialektikus folyamat, amelynek minden mozzanata s egésze is az ellentétek pillanatnyi egységeként fogható fel. Minden létező jelenség és folyamat logikai rendje a tézis, a tagadó (anti-)tézis és a kettőt megszüntetve megőrző szintézis - mindig magasabb szinteken újra és újra létrejövő - kapcsolatában ábrázolható.

148 éve (1859) mutatták be a dinamót.
Jedlik Ányos akadémiai székfoglalóján elvarázsolta közönségét "A villanytelepek egész működésének meghatározása" című előadásával. Ebben nem csak az előadás összeszedettsége volt lenyűgöző, hanem a dinamó bemutatása is továbbá egy elméleti fejtegetés, amely alapján Bay Zoltán egy évszázaddal később megalkotta a Hold-radart.
Jedlik első találmánya a szódavíz (szikvíz) volt még 1826-ból,
Kevéssé ismert, hogy ő alkotta meg először a dugattyú, eredő erő és merőleges szavainkat.
A bencés szerzetes 95 évesen hunyt el Győrött.

372 éve működik hazánk legősibb folyamatosan működő egyeteme.
Az 1635. május 12-n Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított nagyszombati egyetem 1635. november 13-n ünnepélyesen megnyitotta kapuit. Kezdetben csak hittudományi és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1667-ben jogi karral bővült. 1769-ben Mária Terézia - a királyi egyetem cím megadása mellett - orvosi fakultást is létesített Nagyszombaton. Az egyetem 1777-ben Budára, majd hét év múlva Pestre költözött. Az 1844-es nyelvtörvény értelmében a tanítás nyelve a magyar lett. 1921-ben a budapesti egyetemet Pázmány Péterről nevezték el, 1950-től viseli Eötvös Loránd nevét. 1957 után alakult ki a három karból álló tudományegyetem. 2000-től az ELTE szervezetébe integrálódott a Budapesti Tanítóképző és a budapesti gyógypedagógiai főiskola. Jelenleg nyolc karon folyik az oktatás: Állam- és Jogtudományi Kar, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, Bölcsészettudományi Kar, Informatikai Kar, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, Társadalomtudományi Kar, Természettudományi Kar.

Vajon mikor fogják gyermekkínzásnak tartani, ha valaki egy panelházban gyermeket tart? Vagy ez a kutyák kiváltsága marad?

127 éve (1880) végezték ki Ned Kellyt.
Edward Kelly Ausztráliába vándorolt ír családban született 1855 elején. Kezdetben Dan nevű testvérével lovakat és marhákat kötött el, majd bankokat, postahivatalokat és pénzszállítókat raboltak ki. 1878-ban megalakította a hírhedt Kelly-bandát, amely rettegésben tartotta a vidéket. Amikor a keresésükre küldött négy rendőr közül hármat lelőttek, vérdíjat tűztek ki fejükre és elsőszámú közellenséggé lettek. Ezután még két évig raboltak, mert a vidéki lakosság menedéket nyújtott nekik. Ned rendkívüli fizikai erejéről volt híres: páncélruhája a vassisakkal 44 kilót nyomott. 1880 júliusában három társát megölték a rendőrök, ő pedig súlyosan megsebesült és fogságba esett. A börtönkórházból vezették a melbourne-i akasztófa alá. Utolsó szavai: Such is life (Ilyen az élet!) azóta ausztrál szólásmondássá vált. A legendává vált történet vége, hogy az őt elítélő bíró 12 nappal élte csak túl, mert belehalt egy darázscsípésbe.

86 éves (1921) lenne Cziffra György.
Budapesten egy angyalföldi barakktelepen töltötte gyermekéveit. Apja cimbalmos volt, ő ismerte fel a csodagyerek tehetségét, aki így már ötéves korában cirkuszban zongorázott. Dohnányi Ernő, a Zeneakadémia igazgatója meghallgatta, így jutott be a főiskolára, ahol Dohnányi és Keéri-Szántó Imre növendéke lett. Sikert sikerre halmozott, bár a kritikusok fanyalogva fogadták játékát. Tanulmányait anyagi okok ill. a világháború miatt nem fejezhette be, bárzongoristaként kereste a kenyerét. 1943-ban került a frontra, ahol zongorajátéka megbabonázta a német tiszteket, s felajánlották, hogy elviszik Berlinbe, ahol karriert csinálhat. Ő ezt származása miatt sem vállalta, inkább átszökött a partizánokhoz. 1946-tól ismét itthon, eszpresszókban lépett fel. Szókimondása miatt nem engedték hangversenyezni, de a presszók előtt tömegek hallgatták az utcán. Disszidálási kísérletei után elfogták, megkínozták, kezeit szétverték, így csak csuklószorítóval tudott játszani. 1950-ben a szombathelyi börtönbe, majd Recskre került, ahol követ tört. 1953-ban szabadult, majd engedélyezték fellépéseit.
1956-ban emigrált, rövid bécsi szereplés után Párizsban telepedett le. Hangversenyein zsúfolásig teltek a koncerttermek, főleg a virtuóz romantikus zongorairodalom - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann műveinek - mestere volt. Lemezfelvételein is főleg e szerzők és saját Liszt-átiratai szerepelnek, de sikerrel játszotta a barokk és a bécsi klasszicizmus mestereit is. Zongorajátéka Liszt Ferencéhez hasonlítható, főleg káprázatos improvizációs készsége miatt. Átirataiban kifejti a szerző vázlatos zenei gondolatait. Játékát kontrapunktikus tudás, variációs művészet és ötletesség jellemezte. Érett korára a XX. század legnagyobb pianistái, Rubinstein és Richter mellé emelkedett. Mégsem volt elégedett magával, folyton tökéletesítette tudását, rengeteget gyakorolt. 1969-ben ifjú pianisták számára megalapította a versailles-i Cziffra György Zongoraversenyt, majd André Malraux kulturális miniszter segítségével létrehozta a Cziffra Alapítványt Senlis-ben, Párizs közelében. Itt egy XII. századi kápolnát alakíttatott át, s elnevezte Liszt Ferenc Auditóriumnak. Cziffra megkapta a francia Becsületrend tiszti keresztjét, 1968-ban francia állampolgár lett, de mindig magyarnak vallotta magát. 1973-ban látogatott először haza, budapesti hangversenyén tombolva ünnepelte a közönség. A 100 tagú Budapest Cigányzenekar tiszteletbeli elnöke volt, 1993-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének tiszti keresztjével tüntették ki. Önéletrajza magyarul Ágyúk és virágok címmel jelent meg 1983-ban. Senlis-ban érte a halál 1994. január 15-n.
Végül egy személyes élmény: szomszédom apósához, dr. Vadász Istvánhoz személyes barátság fűzte. Vadász volt az 50-es években a szombathelyi vezető államügyész, ám nem volt hajlandó asszisztálni Rákosinak a politikai foglyok kivégzésében. Emiatt leváltották és áthelyezték a helyi börtön védőügyvédi posztjára. Itt ismerte meg Cziffrát, és annyit el tudott érni, hogy sebeit gondosan ápolják, sőt egy zongorát is hozatott neki, amin tudott gyakorolni. Cziffra hálás is volt neki, hogy zenész maradhatott.

500 éve (1507) kapta Leonardo a megbízást a legismertebb festményére.
Leonardo Da Vincit egy gazdag firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo feltehetőleg ezen a napon vett rá felesége, Lisa Gherardini lefestésére.
A három év alatt elkészült képnek Da Vinci nem adott nevet, ezért a mai napig kétféle elnevezése létezik. Egyik a La Gioconda, másik a Mona (v. Monna) Lisa. Előbbi egyfajta szójáték az alak vezetéknevével. A Giocondo ugyanis gondtalant jelent hímnemben, tehát ennek nőnemű párjáról van szó. A másik Da Vinci életrajzírójának egy kiragadott mondatából származik. Giorgio Vasari ugyanis megírta, hogy a portré F. del Giocondo nejét, Lisa asszonyt (azaz Mona Lisát) ábrázolja.

15 éve (1992) ismerte be a Vatikán, hogy Galileinek mégis igaza volt.
A Szentszék azért volt kénytelen módosítani szűk 400 évvel korábbi döntését, mert úgy ítélték meg, hogy 1633-ban tévesen vonatta vissza az inkvizíció Galileivel tanait. A tudós nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a Föld forog a Nap körül.

56 éve (1951) engedélyezte a pápa a naptármódszert.
A katolikus egyház szaporodjatok, sokasodjatok tanítása a 20. századra sokak számára már elfogadhatatlanná vált. A nőgyógyászat fejlődése keretén belül a Knaus-Ogino által kidolgozott rendszer viszont új távlatokat nyitott nők és férfiak számára egyaránt a családtervezésben. Az osztrák származású Hermann Knaus és a japán Kiasaku Ogino egymástól függetlenül dolgozta ki azt a naptárrendszert, mellyel a nők kiszámolhatják, hogy melyik nap a legtermékenyebbek, és szexuálsi életüket ehhez igazíthatták.
Knaus a naptárrendszerét 1928 májusában a lipcsei német nőgyószászati konferencián mutatta be. Ennek a ma már nem a legmodernebb védekezési módszernek számító eljárásnak a lényege, hogy a nő ciklusa hossza alapján ki tudja számolni, hogy a hónap során melyek azok a napok, melyben a leginkább termékeny, illetve mikor nem eshet teherbe. A feljegyzések szerint a szakembereket nagyon meglepte ez az előadás, hiszen az általánosan elfogadott elv az volt, hogy egy nő folyamatosan termékeny. Az egyház mellett így sok kolléga is támadta Knaust elmélete miatt. Mitöbb, Knaus ebben a témában íródott könyvét 1934-ben Németországban be is tiltották.
Hermann Knaus mellett viszont 1930-ban a japán származású Ogino is ugyanarra a felfedezésre jutott a nőgyógyászatban, mint két évvel korábban osztrák kutatótársa. Ennek ellenére hosszú éveket kellett arra várni, míg a szakma akceptálta eme kutatások eredményeit. A Knaus-Ogino naptárrendszert egyébként a hétköznapokban katolikus rulettnek vagy római rulettnek is nevezték, mivel egyáltalán nem nyújtott teljes biztonságot.
A katolikus egyház feje, XII. Pius pápa 1951. október 29-n - engedve a kor nyomásának - az olasz bábák szövetsége előtt mondott beszédében engedélyezte a katolikus egyház hívei számra is a Knaus-Ogino módszer alkalmazását.

371 éves (1636) a Harvard.
John Harvard amerikai lelkész a Massachusetts állambeli Cambridge-ben ezen a napon adta át adományát, amelyből megalapították az intézményt, amelyet később róla nevezték el (eredetileg New College volt). A Harvard magát az alapítást szeptember 18-ra teszi (korábban még szeptember 8-t állapítottak meg), de ezt sokan vitatják, hiszen Harvard adománya nélkül minden csak elméletileg létezett.
Bárhogyis, a Harvard egyetem Észak-Amerika legrégibb felsőoktatási intézménye, bár csak 1780-tól egyetem. Mintegy 8 millió kötetet felölelő könyvtára az egyik legnagyobb a világon.

Ilyen is van, bár igen ritkán. Kevés volt a megszámlálhatatlan csalás és trükközés, a McLaren nem volt képes megszerezni a világbajnoki címet. Az igazság diadala ez, nem csak Kimi Räikkönené. Persze neki is gratulálok!

174 éve (1833) született Alfred Nobel.
Alfred Nobel apjának gumigyára születése után nem sokkal csődbe ment, és a hitelezők elől a családnak menekülnie kellett. Így költözött a Nobel család az oroszországi Szentpétervárra, ahol a családfő a katonai hatóságok segítségével új üzemet alapított. Az újra vagyonossá váló család így alaposan kitaníttatta Alfredet.
Párizsban laborasszisztensként dolgozott, és Ascanio Sobreroval, a nitroglicerin feltalálójával is megismerkedett. Évekkel később Stockholmba hazatérve egy kis vegyi labort rendezett be magának – a robbanóanyagkutatásnak szentelve minden idejét. 1862-ben már maga is gyártott nitroglicerint.
1864-ben azonban Nobel laboratóriumában súlyos baleset történt. 150 kg robbanóanyag röpült a levegőbe, mely 5 ember életét követelte, és az egész labort romba döntötte. Mivel a hatóságok a továbbiakban betiltottak mindenféle robbanóanyaggal történő laboratóriumi kísérletezést lakott helyen, így a kémikus Stockholmon kívül hozott létre egy telephelyet.
Alfred Nobel 1867-ben itt állította elő a dinamitot, melynek segítségével hatalmas vagyonra és hírnévre tett szert. Ez a mintegy 31 millió koronát kitevő vagyona képezte a Nobel-díj anyagi bázisát. Nobel ugyanis végrendeletében úgy rendelkezett, hogy az értékpapírokba fektetett pénzének éves kamatát, olyan kivételes tehetségű embereknek ítéljék oda, akik valamilyen módon az emberiség hasznára vannak. Ezért az 1900-ban alapított Nobel-alapítvány különböző területeken oszthat díjat, úgy mint az irodalom, fizika, kémia, pszichológia/orvostudomány és a békéért folytatott küzdelem.
Azonban van még kevésbé közismert mozzanata is Nobel életének: a szabadalmi jogokból befolyó összegből minden városban krematóriumot akart építetni azért, hogy valakit nehogy véletlenül élve temessenek el, ettől ugyanis Nobel valamilyen rejtélyes okból kifolyólag nagyon tartott. Az elbeszélések szerint Nobel végrendelete alapján halála után egy orvos felvágta a kémikus ereit – a biztos halál érdekébe.

76 éve (1931) ítélték el Al Caponet.
Az 1899. január 17-n született Alphonse Caponi 20 évesen gyilkosságai miatt New Yorkból Chicagoba menekült, ahol az egyik maffiafőnök mellé szegődött. Pár év múlva átvette az irányítást és egy több ezer fős bűnszervezet élén állt, amely főleg szeszcsempészetből, szerencsejátékból és prostitúcióból élt. Capone az 1920-as évek végén az FBI tíz legkeresettebb bűnözőjének listájára került. Mivel soha egyetlen bűncselekmény kapcsán sem tudtak semmit rábizonyítani, adócsalás miatt sikerült börtönbe záratni.
Az atlantai szövetségi börtönben kezdte büntetésének letöltését, de 1934-ben (biztonsági okokból) átszállították az Alcatrazba. Rabsága éveiben egészsége megromlott, elméje kezdett elborulni, szifilisze részleges bénulást okozott szervezetében. 1939 novemberében, 11 éves börtönbüntetésének letelte előtt a félig roncs Caponét szabadlábra helyezték. Hatalmát nem tudta visszaszerezni, visszavonultan élt, 1947 januárjában agyvérzést majd tüdőgyulladást kapott, melybe hamar bele halt.

101 éve (1906) legalizálták hazánkban a prostitúciót.
A pénzen vett szerelem kétségtelenül fennálló veszélyeit a szemforgató társadalom hatósági ellenőrzéssel remélte elkerülni, vagy csökkenteni. A prostitúciót szabályozó egységes törvény sokáig nem volt, a törvényhatóságok önálló hatáskörben rendezték e fontos kérdést. A gyakorlatban megkülönböztették a bordélyos kéjnőt és a bárcával vagy egészségügyi lappal rendelkező magánkéjnőt. Bordélyházba - amelyet a rendelkezések szerint csak kisebb forgalmú utcákban, és templomtól, iskolától 200 méter távolságra lehetett volna nyitni - 20 év feletti nők kerülhettek. A bárcás prostituáltak, arcképpel ellátott, kemény kötésű könyvecskét kaptak, mely személyleírásukat, személyi és az orvosi vizsgálatok adatait tartalmazta. Részükre - brémai mintára - több helyen ún. kéjnőtelepeket igyekeztek a hatóságok kialakítani; az erre kijelölt házakban a kéjnők megfelelő lakást kaphattak. A bejegyzett s heti kétszeri orvosi vizsgálatnak alávetett kéjnők mellett azonban ezerszámra űzték ezen ősi foglalkozást az ún. titkos kéjnők. A nagyvárosok különféle mulatóhelyei, tánciskolái, báltermei, varietéi, éjjeli mulatói, kávéházai, kétes hírű csapszékei voltak a melegágyai a bűnös kapcsolatteremtéseknek. Azonban a bordély-tulajdonosnő, madam vagy szállásadóik lakásuzsorájának, kuncsaftjaik, stricijeik atrocitásainak kiszolgáltatva, sokan alig keresték meg a betevő falatot.

84 éve (1923) lett Ankara a török főváros.
Törökország a 19. században már "Európa beteg emberének" számított, az elkorhadt birodalmi berendezkedés miatt. Noha történt néhány apró reform, az első világháborús vereség miatt végleg összedőlt az Oszmán Birodalom. Ekkor jelent meg a szaloniki-i származású Musztafa Kemál, aki nemcsak hogy megmentette Törökországot az antant hatalmak által diktált békepontok foganatosításától, hanem nemzeti ellenállást szervezve elérte a békeszerződés újraszövegezését, és hozzákezdett a modern Törökország megteremtéséhez.
1923. július 24-n megszületett a lausanne-i békeszerződés, mely értelmében a nagyhatalmak elfogadták, hogy az új Törökország határai ne az eredetileg (1920. aug. 10., Sèvres) ráerőszakoltak, hanem az azóta fegyverrel kiharcoltak legyenek. Innentől kezdve a nemzeti hősnek, Kemálnak semmi sem állhatott az útjában. A törökök tiszteletük és elismerésük jeléül ezért is nevezték el Atatürknek, vagyis a törökök atyjának.
Kemál Atatürk egész Törökország politikai berendezkedését átszervezte, melynek egyik első lépése volt, hogy 1923. október 13-n az addigi főváros, Isztambul helyett Ankarát tette meg központtá. Intézkedései közé tartozott továbbá, hogy az oktatást az állam feladatai közé sorolta, az iszlám jogrendet megszűntette, a vallási berendezkedést a világi rendszer váltotta fel és az arab írásjeleket a latin megfelelőre ültette át.

193 éve (1810) tartották az első müncheni sörfesztivált.
Ezen a napon vezette ugyanis oltár elé Lajos bajor trónörökös, a későbbi I. Lajos király Therese von Sachsen-Hildburghausen kisasszonyt. A menyegzőt Münchenben öt teljes napon át ünnepelték. A Wittelsbach uralkodó család étellel, itallal vendégelte meg az ünnepségek részvevőit. Végül lóversenyt rendeztek a város kapui előtti réten, amelyet a menyasszony tiszteletére "Theresien-Wiesé"-nek neveztek el. A házasságkötést már abban az időben népünnepélyként (Volkskfest) emlegették. A rákövetkező évben megismételték a rendkívül népszerű lóversenyt és ezzel lerakták a belőle később kialakuló Oktoberfest alapjait. Ehhez járult még a mezőgazdasági szakkiállítás októberi megrendezése is. 1818-ban már felállítottak két hintát és az első ringlispílt. A 1896-ban felépítették az első nagy sörkerteket. Az Oktoberfestet több mint másfél százados története során 24 alkalommal kellett elhalasztani háború vagy járványos megbetegedések miatt. Napjainkban a bajorországi Oktoberfestet a világ legnagyobb és legrégibb hagyományú népünnepélyeként tartják számon..

161 éve (1846) született Julius Maggi.
A svájci olasz Maggi 1897-ben alapította gyárát. A ma is termékeinek profilját adó leveskockák, szószok és levesfűszerek ipari előállítása már 1886-tól folyt. Maggi székhelyül Singent választotta, amely vasúti csomópont volt, s így kedvező helyzetűnek ígérkezett. Mivel azonban a Singenbe hozott fűszerek vámja magas volt, Maggi Németországban kezdte meg termékeinek palackozását. Felismerte a jó reklámok fontosságát is és reklámirodájában alkalmazta a később híressé vált drámaírót, Frank Wedekindet. Vállalkozói szimata mellett kora élelmiszer-ipari szükségleteit is jó érzékkel ismerte fel: a gyári munkások hiányos táplálkozása sok betegség forrása volt ebben az időben. Az eredeti Maggi-levesek magas fehérje- és keményítőtartalmú hüvelyesekből készültek, így akkor forradalmian egészséges tápláléknak számítottak. Bár Maggi 1912. október 19-n, 66 éves korában elhunyt, cége a következő évtizedekben élte igazi virágkorát. Nagy nehézségek között a második világháborút is túlélte, majd 1947-ben a Maggi-vállalkozás holdingja, az Alimentana AG egyesült a Nestlével. 1996-ban a Maggi GmbH 300 különböző készételt állított elő 1,7 milliárd német márka értékben, és 3000 alkalmazottal dolgozott. Magyarországon is széles körben forgalmazzák a róla elnevezett termékeket.

A kasztrendszer szerint a legalsó kaszt, a páriák, az érinthetetlenek nem keveredhetnek a többi kaszttal. Ők eredetileg az őslakó dravidák voltak, ám az idők folyamán asszimilálódtak. De ha érinthetetlenek, akkor hogyan asszimilálódtak?

158 éve (1849) halt meg Edgar Allan Poe.
1809-ben Bostonban Elizabeth Arnold és David Poe színészházaspár gyermekeként született meg Edgar. Két éves korára mindkét szülőjét elveszítette. Anyja hosszú betegeskedés után tuberkolózisban hunyt el, míg a családját korábban elhagyó apa nyomtalanul eltűnt. Minden valószínűség szerint 1810-ben vagy 1811-ben ő is meghalt.
Edgar ezt követően nevelőszülőkhöz, Allanékhez került, akikkel nem alakult ki bensőséges viszonya. John Allan dohánykereskedő rosszalva nézte nevelt fia művészi hajlamait és felelőtlen életmódját, ami állandó pénzhiányba sodorta.
A művészetek és azon belül is az irodalom iránt kiemelkedő érdeklődést mutató Poe 16 évesen álnéven versírásba fogott. A várva várt siker ekkor még elmaradt. Később a precíz tudományossággal és mesteri logikával kitalált krimijei már kedvezőbb visszhangra találtak az olvasók körébeni. Az Usher ház pusztulása és A Morgue utcai kettős gyilkosság című műveivel megteremtette a rém- és a detektívregény műfaját.
A hányatott sorsú író 1849. október 7-n Baltimore-ban tisztázatlan körülmények között, 40 éves korában halt meg. Az amerikai irodalom egyik legismertebb alakja önpusztító életmódot élt. Számtalan nővel folytatott szexuális kapcsolatot, ráadásul már korán az alkohol és az ópium rabjává vált, így talán nem is csoda, hogy olyan fiatalon távozott az élők sorából.

111 éve (1896) adták át a Ferenc József hidat és az Iparművészeti Múzeumot.
A mai Szabadság-híd két év alatt épült meg. A híd ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepségek keretében 1896. október 4-n került sor az uralkodó jelenlétében, aki a névadó is volt. A két mederpilléren nyugvó, háromnyílású konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd középső nyílása 175 méter, parti nyílásai egyenként 78,1 méteresek, a hídpálya szélessége 20,1 méter. Teljes hossza 331,20 méter, ezzel Budapest egyik legrövidebb Duna-hídja. A II. világháborúban a német csapatok 1945. január 16-n felrobbantották. Az újjáépítés után 1946. augusztus 20-n adták át a forgalomnak, s akkor kapta mai nevét. A hidat 1985-86-ban teljesen felújították.
Ezen a napon nyitották meg az Iparművészeti Múzeum épületét. A szecessziós palotát Lechner Ödön tervezte, tetejét mázas Zsolnay-majolika díszítette. nem sokkal később kiállítás anyagából alapították meg a Közlekedési és a Mezőgazdasági Múzeumot. Később a városligeti Iparcsarnok épületébe a Néprajzi Múzeum költözött.

A világon több típusú atomreaktort használnak az energiatermelésben. Az újgenerációs, az egzotikus, a grafitmoderátoros, a nehézvizes reaktorok mellett számtalan könnyűvizes is működik világszerte.
A könnyűvizes reaktorok nagycsaládjába tartozó paksi atomerőmű alapkőletételére 1975. október 3-n került sor. Az atomerőművet 1982 és 1987 között fokozatosan vonták be Magyarország energiatermelésébe. A ma négy nyomottvizes reaktorral rendelkező erőmű az ország energiatermelésének 38-43 százalékát adja.
Az eredetileg harminc éves működési idővel üzembehelyezett atomerőmű 2012-ben meg kívánja hosszabbítani engedélyét. Az elmúlt évtizedek balesetei viszont mumussá tették az atomerőműveket az emberek szemében. Az atomerőművek megítélése nemcsak a világ számos országában, de Magyarországon is megváltozott. Egyre több politikus és környezetvédelmi szervezet követeli az atomerőművek végleges leállítását.

Olvasmányélményeim között Norman Mailer nevével akkor találkoztam először, amikor megkaptam ajándékba A fiú evangéliumát. Persze névről korábban is ismertem az írót, a szüleim könyvespolcán ma is ott van a Meztelenek és holtak, én pedig már tervezem egy ideje, hogy elolvasom. Nem mondom, hogy A fiú evangéliuma volt a legjobb könyv, amit valaha olvastam, de érdekesnek találtam a látásmódot, ahogy Jézus szerepébe éli magát, a finom humort, amellyel mintegy kívülről szemléli a főhös lelki vívódásait, és azt az utánozhatatlan Mailer-stílust.
Amikor hallottam, hogy 10 év hallgatás után új könyvvel állt elő, ami Adolf Hitler gyermekkoráról szól, egyből az jutott eszembe, hogy ez talán A fiú evangéliuma által elkezdett út folytatása: megint adott egy nagyon közismert történelmi alak, aki kénytelen szembesülni saját lelki mélységeivel. Ezért vettem meg a könyvet, és ezért olvastam végig. Bizonyos értelemben azt kaptam, amit vártam, más értelemben pedig nem. Szubjektív könyvbeszámoló következik, aki még nem olvasta, de szeretné, az most ne lapozzon!

Van-e olyan munkakör, amelynek betöltése csak akkor lehetséges, ha az illető kötelezi magát, hogy elsősorban egy másik állam zászlaját, hagyományát, törvényeit tiszteli, egy másik állam államfőjének utasításait követi (ha kell, a sajátjával szemben) és mindezekért véletlen sem nevezi senki őt hazaárulónak vagy idegenszívűnek?
Úgy értem a római katolikus papságon kívül van-e még ilyen munkakör...

Ez a nap a Népmese Napja.
2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.
Az akció sikeres lett, a népmese napja azóta is szeptember 30. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

460 éve született Cervantes.
A teológiai tanulmányokat végzett Cervantes kalandokban bővelkedő, izgalmas életet tudhatott magáénak. Egy humanista író feljegyzései alapján 1569-ben az igazságszolgáltatás elől menekülve Rómába utazott, ahol hivatali szolgálatot vállalt. Kalandkedvét mutatja, hogy még ugyanebben az évben továbbállt és Don Juan d’Austria hadi hajójára matrózként szállt fel. Ez a kaland azonban sokba került neki, hiszen a lepantói csatában elvesztette egyik karját, ezért is illették később a „lepantói egykezű” jelzővel.
Továbbra is a spanyol tengerészet kötelékében maradva kalózok fogságába esett, akik Algériában rabszolgának adták el. Több évnyi raboskodás, és háromszori sikertelen szökési kísérlet után visszavásárlással újra Spanyolország földjére léphetett.
1602-ben, immáron szülőföldjén ismét börtönbe került, mert adóbeszedőként állami pénzeket sikkasztott el. Itt fogott hozzá legjelentősebb művének megírásához, ami egy La Mancha-i kóbor lovag kalandjait meséli el. Don Quijote története nemcsak sikert, hanem nagyobb vagyont is hozott neki, ennek ellenére mégis szegénységben hunyt el 1616-ban a spanyol fővárosban.
A művel azonban Cervantes bekerült a halhatatlanok sorába, hiszen Don Quijote-ról és hűséges szolgájáról, Sancho Panza-ról szóló regény a mai napig a bestellerek közé tartozik. A legnagyobb példányszámban eladott könyvek között tartják számon, nemcsak Spanyolországban, hanem az egész világon.

105 éve (1902) hunyt el a farmer atyja.
1829. február 26-n, a bajor Butterheimban született zsidó családba Löb Strauss. Miután az édesapja meghalt, az addig is roppant szegény édesanyja úgy döntött, hogy gyermekeivel együtt New Yorkba költözik. Itt vette fel a Levi Strauss nevet, és testvérei rövidáru üzletében kezdett dolgozni, majd az aranyláz kitörését követően San Franciscóba utazott, ahol saját boltot nyitott. Az üzlet főprofilja a textileladás volt, de árult még fogkefét, gombokat, hózentrágert (nadrágtartó) és ünnepi ruhát is.
Itt San Franciscóban pattant ki a fejéből a forradalmi ötlet: a kemény munkát végző aranyásók számára strapabíró nadrágot kell készíteni. Az első általa elképzelt nadrágot egy ottani szabóval sátoranyagból varratta meg. A történet szerint az első ilyen nadrág megvásárlója olyan boldog volt, hogy egész éjszaka fel s alá járkált a városban és mindenkinek a modern nadrágjával dicsekedett.
Az első nadrágok barna színűek voltak és hózentráger tartotta őket. Később Strauss átállt az erősebb denim anyagból készült farmerek készítésére. Az indigo színűre festett pamut anyagból varrt nadrágok pillanatok alatt osztatlan sikert arattak. Strauss 1873-ban szabadalmi jogot jelentett be a farmernadrágra, majd 17 évvel később megalapította a Levi & Strauss Company-t.
Levi Strauss 1902. szeptember 26-n San Francisco-i házában váratlanul halt meg. Mivel nem volt gyermeke, ezért a sikeres vállalkozását négy unokaöccse örökölte.

161 éve fedezték fel a Neptunuszt.
Urbain Jean Joseph Le Verrier francia csillagász 1846-ban az Uránusz keringési rendellenességeit alapul véve olyan pontosan határozta meg a zavar okaként feltételezett Neptunusz bolygó égi helyét, hogy ennek alapján Johann Galle német csillagász 1846. szeptember 23-n mindössze félórás kereséssel, a jelzett helytől 1 fok távolságra a bolygót hamar megtalálta. A Neptunusz a nyolcadik bolygó a Naptól számítva. Neptunusról, a tengerek római istenéről nevezték el, talán kék színe miatt. Ezt a színt a légkörének magas metán koncentrációja adja.

Ma van jom kippur, az engesztelés napja.
Az 5768. év beköszönte utáni 10. nap az engesztelés napja, amikor a Teremtő megítéli az embereket és egy újabb évet ad nekik - vagy nem.
Ezen a napon az izraeliták  böjtölnek, miközben elgondolkodnak oly dolgokon, hogy mi végből is vagyunk az élők között, miért is élünk, mire is használjuk fel a Teremtőtől kapott rövid földi létünket.