Gondolatok a könnytárból

294 éve (1715) halt meg a Napkirály.
Röviddel 77. születésnapja előtt halt meg Versailles-ban XIV. Lajos francia király. Dédunokája, XV. Lajos gazdaságilag és külpolitikailag szétzilált államot örökölt, noha Franciaország XIV. Lajos idejében Európa leghatalmasabb államává vált. Mikor XIV. Lajos Jules Mazarin bíboros halála után, 1661. március 10-n egyedül vette kézbe a kormányzást (1643-tól már király volt), Európa legnagyobb népességű és leggazdagabb állama fölött uralkodott. Tehetséges és széles látókörű miniszterei, például a közgazdász Jean-Baptista Colbert (1683. IX. 6.), François-Michel Marquis de Louvois hadügyminiszter, Hugues de Lionne és Simon Arnauld Marquis de Pomponne diplomaták, valamint az erődítmények építőmestere, Sébastian le Prestre de Vauban (1707. III. 30.) segítségével XIV. Lajos Richelieu (1642. XII. 4.) és Mazarin (1661. III. 9.) bíboros politikájára alapozva központosított abszolutista államot teremtett azzal a céllal, hogy Franciaországot Európa központjává tegye.

70 éve (1939) tört ki a II. világháború.
1939. szeptember 1-n, 4 óra 40 perckor a Luftwaffe repülőgépei megkezdték a lengyel légirő szisztematikus pusztítását, öt perccel később a Danzig kikötőjében baráti látogatáson levő Schlesswig- Holstein csatahajó is tüzet nyitott a danzigi öbölben levő lengyel Westerplatte erődre, a Kriegsmarine hajói és tengeralattjárói pedig blokádot vontak a lengyel tengerpart köré.
A birodalmi gyűlésen mondott beszédében Adolf Hitler a katonai akciót Lengyelországnak a német felségterület ellen intézet ismétlődő támadásaival, két sziléziai vámőrség és a gleiwitzi rádióadó "megtámadásával" indokolta. Az akciókat azonban az SS hajtotta végre: augusztus 31-n lengyeleknek öltözött tagjai törtek be a rádióadóba. Noha még két lengyel halottat is fel tudtak mutatni, akiket e célból maga az SS gyilkolt meg, az akció csekély érdeklődést keltett. Hitler azonban hivatkozhatott "a birodalom aktív védelmére". Bejelenti Danzig Szabadállam bekebelezését a Német Birodalomba.
A 3. és a 4. hadsereg egységei meginditották a támadásukat a lengyel balti-tengeri kijárat lezárására. Guderian két gyalogoshadtest által támogatott 19. motorizált hadteste visszavonulásra kényszeritette a lengyel 9. gyalogoshadosztályt és a pomerániai lovashadosztályt.
Váratlan veszteségeket szenvedtek az előrenyomulók, ám ez a lényegen nem változtatott.
Szeptember 3-n, 11 órakor Nagy-Britannia (és Ausztrália, Új-Zéland), 17 órakor Franciaország kormánya bejelentette a hadiállapotot Németországgal.

74 (1935) éve indult el a sztahanovista mozgalom.
Alekszej Grigorjevics Sztahanov, az egyik Donyec-medencei szénbánya ukrán vájára ezen a napon 102 tonna szenet termelt ki, s ezzel 1400 százalékra teljesítette a normát. A vájárról elnevezett Sztahanov-mozgalmat a szovjet kormány a szocialista munka mintájává, s az emberi akarat megfeszítésének ragyogó szocialista példájává nyilvánította. Ettől kezdve a Szovjetunióban a "szocialista építést nem lehet feltartóztatni, az mindig újabb rekordokat ér el".
A valóság persze kicsit más volt. A The New York Times egy 1985-ös cikkében rámutatott, hogy Sztahanov valójában csak azért tudta véghezvinni ezt a hőstett, mert a párt előre megszervezte az eseményt és több bányász segített neki. Idézték Konsztantyin G. Petrovot, a Centrálnaja-Irmíno párttitkárát aki szerint: „Nem kellett, hogy Sztahanov legyen az első... bárki lehetett volna. Végül is nem egy bányászon múlt a rekord megdöntése, hanem egy új szénfejtési módszeren.”

131 éve (1878) történt a nagy miskolci árvíz.
Hatalmas kárt okozott az emberéletben is a pest-budai és a szegedi árvíz is, ám hazánk legpusztítóbb árvíze a miskolci volt.
A hirtelen jött jelentős zivatar felduzzasztotta a Szinva patakot, amely medréből kilépett ezen a napon. A helyenként 4-5 méteres ár elsodorta a ggátat, hidakat és a belváros házainak többségét. Mintegy 2000 ház vált lakhatatlanná és közel 400 embert halt meg. Noha az áldozatok száma meghaladta a másik két város halottainak számát, Miskolc nem kapott se külföldi, se belföldi támogatást.

288 éve (1721) kötötték meg a nystadi békét.
Az északi-háborút lezáró béke után Oroszország Európa-szerte elismert nagyhatalom lett, Nagy Péter reformjainak köszönhetően, míg Svédország elvesztette ezen státuszát. Svédország átadni kényszerült a Kelet-Baltikumot: Livóniát, Észtországot valamint Karélia jelentős részeit.
Nystad egyébként a finn Uusikaupunki város svéd neve, a nyelvrokonság ellenére magyarul ebben a névalakban terjedt el.

69 éve (1940) született meg a 2. bécsi döntés.
A bécsi Belvedere-palotában ezen a napon került sor az úgynevezett második bécsi döntésre, amely szerint Észak-Erdély 43 541 négyzetkilométeres területe közel 2,2 millió lakossal (ebből csak kb. 1,1 millió, az 51,4 százalék volt magyar) ismét Magyarország fennhatósága alá került. A területen található Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely és a Székelyföld. - Románia már korábban kénytelen volt átengedni a Szovjetuniónak Besszarábiát és Észak-Bukovinát, majd Bulgáriával is megegyezett Dél-Dobrudzsa átadásáról. Ugyanakkor elutasította a magyar követelést, hogy mondjon le Erdély nagy részéről. A bukaresti kormány a vitában a németeket kérte fel a közvetítésre, akik a Ploiesti környéki olajmezőket féltették egy fenyegető fegyveres konfliktustól. Ugyanakkor - újabb kutatások szerint - Hitler attól is tartott, hogy a területi kérdés esetleg szovjet segítséggel valósul meg. Ezért a korábbi elutasító álláspontot megváltoztatva Bécsben Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter a magyarok javára döntött. A magyar csapatok fokozatosan vették birtokukba a visszacsatolt területeket szeptember 5: Szatmárnémeti, szeptember 6: Nagyvárad). Szeptember 9-én némi tűzharcra is sor került. A megállapodás hivatalosan a II. világháborút lezáró békerendszerig volt érvényben.

483 éve (1526) történt a mohácsi csata.
Nándorfehérvár elestével nyitva állt Magyarország egy török támadással szemben. Szulejmán 1526-ban megindult hatalmas seregével, a magyar kormányzat pedig úgy döntött, hogy a déli országhatárnál nem is próbálkozik annak feltartóztatásával. Ezért a törököknek elegendő idejük volt a Tisza és a Dráva torkolata között útjukba eső várak elfoglalására. A magyar hadsereg, akárcsak 1521-ben, a Mohácstól délre elterülő síkon - mintegy 200 km-re az országhatártól - készülődött az ország sorsát eldöntő összecsapásra. Ide rendelték vissza Tomori Pál kalocsai érsek, alsó-magyarországi főkapitány seregtestét is, amely ez ideig közvetlen közelről követte a török hadmozdulatokat. A keresztény erők azonban nem haladták meg a 25 ezer főt (10 ezer lovas és 15 ezer nagyrészt idegen gyalogos), szemben a törökök mintegy 75-80 ezer reguláris katonájával. Augusztus 29-n a magyar sereg a síkságot délről lezáró félköríves magaslat tövében állt fel. Mivel Szapolyai János erdélyi vajda (a királyéval közel azonos) serege még viszonylag messze járt, a főkapitányságot Tomorira és a vajda testvérére, Szapolyai Györgyre bízták. A magyar hadmozdulatokat valójában Tomori irányította. A főkapitány két hadrendbe osztotta a rendelkezésre álló erőket. Az első harcrend jobb- és balszárnyát nehéz- és könnyűlovasság, centrumát - némi lovassággal keverve - a gyalogság alkotta. (A jobbszárnyat Batthyány Ferenc horvát-dalmát-szlavón bán, a balszárnyat Perényi Péter temesi ispán vezényelte.) A tartalékként kialakított második hadrendben - a király és a főpapok körül - kisebb gyalogos- és főként lovasegységek tömörültek. Bár a délután megérkezett törökök a magaslatról jól áttekinthették a magyarok szándékát, a szultán mégis úgy határozott, hogy csak a következő napon vállal csatát, és letáborozást rendelet el. A magyar jobbszárny nehézlovassága az így keletkezett zűrzavarban támadt ellene, kezdetben sikerrel. (Egyes lovasok állítólag egészen a szultáni harcálláspontig eljutottak.) Ez megtévesztette Tomorit, aki nemcsak az első hadrend többi részét, hanem a tartalékot is rohamra parancsolta. Mivel azonban közben a jobbszárnyi támadás kifulladt, az újonnan bevetett erősítés tulajdonképpen a túlerő karjaiba rohant. A csatatéren másfél óra leforgása alatt elveszett csaknem az egész gyalogság, a magyar püspöki kar és kormányzat java része, s menekülés közben a király is a megáradt Csele-patakba fulladt. A mohácsi csatavesztés minden kisszerűsége ellenére világtörténeti fordulatot hozott. Kivált azzal, hogy II. Lajos halála "besegítette" a Habsburgokat a magyar trónra, és ezzel immár közvetlenül is érdekeltté tette őket az ország védelmére. Európa nagy szerencséjére, mert a Magyar Királyságnak immár nem volt elég ereje ahhoz, hogy az akkori világ két legnagyobb hatalmát, a Habsburg és a Török Birodalmat távol tartsa egymástól. Ezek közvetlen erőpróbája a továbbiakban Magyarország területén zajlott.

488 éve (1521) foglalták el Nándorfehérvárt a törökök.
1520. szeptember 22-n meghalt Szelim szultán, és utóda fia, I. Szulejmán lett. Az új oszmán uralkodó követet küldött a magyar udvarba Behram csausz személyében. Az ajánlatot nem fogadták el, a követet fogságra vetették. Ennek következtében Szulejmán 1521 májusában Magyarország ellen támadt. Bevették Szabácsot és Zimonyt, és július elején körülzárták Nándorfehérvárat. A felmentő sereg nagyon nehezen gyűlt össze, II. Lajos 200 lovassal kelt útnak, de a főpapok és bárók nem követték. A király még csak Tolnánál járt, amikor a vár 66 napi ellenállás után elesett. A szultán és a király ekkor hazavonult.
Az ország kulcsfontosságú erődje az oszmánok kezére került. A magyar végvárak elhelyezkedése következtében szabaddá vált az út egészen Budáig, Szulejmán nem is várakozott sokáig...

1579 éve (430) halt meg Aurelianus.
354. november 13-n született Numidiaban. A romanizált Ágoston kora dekadens életét élte, majd a platonizmus, majd a manicheizmus követője lett. Élete derekán (33 évesen) azonban megváltozott életfilozófiája és felvette a keresztet, majd hamar Hippo Regius (Karthago melletti nagyváros) püspöke lett.
Teológiai munkái a keresztény egyház legnagyobb hatású írásai, egyben a legnehezebben érthetőbbek is, hiszen egyaránt őt követőnek vallja magát az ortodox, a katolikus éa protestáns egyházak.
Ágoston az afrikai Hippo Regiusban a vandálok ostromában halt meg.

1182 éve (827) választották meg Bálint pápát.
Bálint (Valentinus) pápa a legrövidebb ideig regnáló pápa. Augusztus 27-n iktatták be, és októberben már elhalálozott. A császár üdvözlő levele már csak a halálos ágyán érte el a 100. pápát. Bálint pontifikátusáról ezért semmit sem tudunk, hiszen semmire sem maradt ideje.

220 éve (1789) született meg az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.
1789. augusztus 26-n adta ki a francia Nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amely összesen 17 cikkelyt foglal magában: "A francia nép Nemzetgyűlésben összeült képviselői... a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt ezennel elismeri és kinyilatkoztatja az ember és a polgár alább következő jogait.
I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak."

938 éve (1071) vesztette el Bizánc Anatóliát.
A 11. század közepére a keletről benyomuló szeldzsuk török törzsek hatalmas birodalommá szerveződtek és Bizáncot fenyegették. Meghódították az ázsiai muszlim területeket és Örményországot, amikor a bizánci császár, IV. Romanosz összeszedte minden erejét, hogy megállítsa őket.
40 ezres sereget állított ki, amely negyede volt a birodalom katonája, a többi zsoldos (francia, német, viking, bolgár, besenyő ill. örmény önkéntesek). Az Arp Arszlán vezette törökök valamivel többen voltak (kb. 50 ezer), ám csupán könnyűlovasokból álltak. Ez azonban biztosította neki a felderítés előnyét. Míg a bizánciak nem ismerték az ellenfél helyzetét, azok pontosan tudták, merre jár a bizánci sereg, pontosabban seregek, mert ketté váltak, abban a tudatban, hogy nincs a közelben jelentős ellenfél. Hiba volt.

479 éve (1530) született Rurik Iván, aki negyedik lett ezen a néven.
IV. Iván volt az első cár, ám nem emiatt lett elsősorban világhírű, hanem zsarnoki uralkodása miatt. Fiatalon elveszítette szüleit, így már korán szembesült a hatalmi harcokkal. Miután 17 évesen kijátszotta a bojárokat egymás ellen, Makariosz ortodox egyházfő támogatását élvezve 1547-ben sikeresen minden oroszok cárjává koronáztatta magát. Első feleségének, Anasztáziának még sikerült visszatartani Ivánt a túlzott alkoholfogyasztástól, önkényeskedéstől és vérengzéstől, ám neje halála után azonban már igazi zsarnok vált belőle.
Ötször nősült, és a feljegyzések szerint kegyetlenül bánt feleségeivel. Az egyiket például zárdába záratta, két másik pedig ismeretlen körülmények között mérgezés áldozata lett. A cár nem csupán saját nejeitől szabadult változatos módon, fia első két feleségét is hazazavarta. Amikor pedig Iván cárevics a harmadik asszonya mellett határozottan kiállt, a cár hírhedt vashegyű pálcájával halálos sebet ejtett fia fején.
A fia halála után megtébolyult IV. Iván állítólag élete vége felé összeállította áldozatainak névjegyzékét. A lista több mint 3000 nevet tartalmazott...

739 éve (1270) értek véget a keresztesháborúk.
Az 1095-ben kihirdetett kereszteshadjáratot még hat (más számolások szerint nyolc) követte. A hadjáratok csak részsikereket értek el (később azt sem mindig) ill. a szentföldi keresztény fejedelemségek szorult helyzetét próbálták javítani. Csakhogy a keresztesek gyakran egymással rivalizáltak, amit az amúgy sem gyenge a muszlim államok kihasználtak.
A francia IX. Lajos úgy vélte, ő képes lesz újra stabilizálni a szentföldi helyzetet. 1248-ban indult jelentős sereggel indult a mameluk Egyiptom ellen. A pár éves háborúskodás azzal ért véget, hogy Lajos fogságba esett és csak hatalmas váltság ellenében szabadulhatott. Közel két évtized elteltével a később szentté avatott király úgy döntött, kér még egy esélyt. A közelebbi és gyengébb egykori Karthago ellen indult 1269-ben. A sikeres ostrom után kitört pestisjárványban azonban elhunyt, így nem sokáig élvezhette a várt sikert.
Ezen a napon történt halálával gyakorlatilag véget értek a keresztes háborúk, hiszen a sereg ezután hazavonult. Ugyan volt még I. Edwardnak egy szíriai próbálkozása az ezt követő években (amit egyesek az utolsó hadjáratnak tartanak, mások ehhez tartozónak), ám az sem szervezésben, sem összecsapásaiban nem mérhető a korábbiakhoz. Az angol sereg (ugyan nem gyorsan) fegyverszünetet kötött és hazahajózott.
Az utolsó keresztény erőd, Akkón 1291-ben esett el.

70 éve (1939) kötötték meg a szovjet-német megnemtámadási egyezményt.
A világközvélemény számára meglepetésszerűen a Szovjetunió megnemtámadási szerződést kötött az antikommunista Németországgal. A Hitler-Sztálin-paktumnak is nevezett szövetséget a két állam külügyminisztere, Joachim von Ribbentrop és Vjacseszlav M. Molotov írta alá Moszkvában. A sokkal fontosabb "titkos záradék" csupán a háború befejezése után vált ismertté, és csak 1989-ben beismert ténnyé a szovjet vezetés részéről. A tíz évre kötött német-szovjet megállapodás a következő pontokat tartalmazta:

145 éve (1864) született meg a genfi egyezmény.
Az 1859-es solferinói csata rengeteg áldozatot követelt az osztrák ill. piemont-francia seregektől. Ennek az ütközetnek a szörnyű élménye generálta a genfi egyezmény és a vele szorosan összefüggésben álló Vöröskereszt létrejöttét.
Egy svájci orvos, Henry Dunant egyik könyvében a csata emlékeinek felidézése mellett vázolta a háborús sebesültek gondozási, ellátási rendszerét megvalósító önkéntes segítségnyújtó szervezet alapjait is. Így született meg a segélyszervezet, amely 1876-ban a Nemzetközi Vöröskereszt elnevezést kapta.
Emellett egy nemzetközi diplomáciai konferenciára is sor került, ahol 22 állam képviseltette magát. A konferencia központi témája a háborúban megsebesült katonák kezelésének, ellátásának kérdése volt. A tárgyalások eredményeképpen született meg az a genfi konvenció néven aláírt nemzetközi szerződés, amely 1966-ig volt érvényben.
A később született egyezmények és átdolgozások már nemcsak a szárazföldi hadtestekhez tartozó sebesült katonák gondozását, hanem a haditengerészet kötelékéhez tartozókét is lefektették. Továbbá rendelkeztek a háborús foglyok bánásmódjáról, és a háborút elszenvedő civil lakosság védelméről.

92 éve (1917) kezdődött a 11. isonzói csata.
A történelem 12 isonzói csatát ismer. Az első világháború folyamán az olasz és osztrák-magyar felek ennyiszer próbálták legyűrni a másikat a térségben. Az első az 1915. május 23-i olasz hadbalépést kereken egy hónappal követve kezdődött. Az olasz támadást a kétszeres túlerő ellenére hamar sikerült megállítani és július 7-re megmerevedett a frontvonal (16 ezer olasz és 10 ezer K.u.K halt meg).

189 éve (1820) született Noszlopy Gáspár.
Pápán végzett jogi tanulmányok után jegyző lett, majd 1846-tól Somogy vármegye marcali kerületének szolgabírája volt. 1848 szeptemberétől a járás népfelkelőinek parancsnokává nevezték ki. Csapataival Jellasics támadó seregének hátában tevékenykedett. Szeptember 26-n Marcali határában hétszáz népfelkelő élén ártalmatlanná tett egy kétszáz horvát határőrből álló "hadoszlopot". Télen azonban Debrecenbe menekült, majd május 1-n az általa szervezett népfelkelő csapat élén bevonult Kaposvárra. A császári csapatok kiverése után honvéd őrnagyi rangban, Somogy és Tolna vármegye kormánybiztosaként megszervezte a Dél-Dunántúl védelmét. 1849 júliusában az egész Dél-Dunántúl teljhatalmú kormánybiztosának nevezték ki. Hiányosan felszerelt, mintegy háromezer főnyi csapatával gerillaharcot folytatott, amit a Bakonyban folytatott.
1850. április 1-n a császári hatóságok elfogták, de még az ítélethozatal előtt sikerült megszöknie. Kapcsolatba került a Makk József és Jubál Károly vezetése alatt álló illegális szervezkedéssel. 1851 nyarán, mikor az osztrák rendőrség megkezdte a mozgalom felszámolását, Kecskemét környékén egy gerillacsapatot szervezett, és a városon átutazó I. Ferenc József elfogását tervezte. Tervének felfedése után ismét a Bakonyba menekült és újra egy szabadcsapatot szervezett. 1852. november 10-n Gindly Antal császárhű földbirtokostól akart csapata további működéséhez pénzt szerezni, de Gindly ellenszegült, és erre a csapat egyik tagja lelőtte. A nagy erőkkel megindított nyomozás során a csoport valamennyi tagját letartóztatták. Noszlopy Gáspárt november 16-n fogták el, és Bécsben kötél általi halálra ítélték, amit a következő év tavaszán Pesten végrehajtottak.

6 éve (2003) halt meg Idi Amin, Uganda diktátora.
Idi Amin 1924-ben vagy 1925-ben született, a mai Uganda északnyugati részén. Édesapja farmer, édesanyja varázslónő volt. Más adatok szerint viszont a fővárosban, Kampalában született, 1928-ban, egy rendőr fiaként. Annyi bizonyos, hogy édesanyja nevelte fel, nyolc testvérével együtt.
1946-ban segédszakácsként belépett a brit gyarmati hadseregbe. Pályája szépen ívelt felfelé, 1958-ben törzsőrmesterré nevezték ki. Emellett sportolt is: 1951 és ’60 között ő volt Uganda nehézsúlyú bokszbajnoka. 1961-ben pedig hadnagy lett – rajta kívül egyetlenegy ugandai érte el ezt a rangot a brit hadseregben.
A következő évben tört ki első botránya: a Turkana-mészárlás. Uganda északi részén kenyaiakat gyanúsítottak meg azzal, hogy lopják a marhákat. Idi Amin vezette azokat a csapatokat, amelyek behatoltak Kenyába. Az áldozataikat megkínozták, sok esetben halálra verték, vagy élve eltemették.

95 éve (1914) nyitották meg a Panama-csatornát.
A csatorna az Atlanti- és a Csendes-óceánt köti össze egymással, vagyis jelentős gazdasági hasznot hoz nemzetközi hajózásnak. Az építkezés közel egy évtizeden át tartott, számos visszaélés, sikkasztás kötődik hozzá, ezért is hívjuk az ilyen dolgokat panamázásnak ill. panamának. Az viszont nem túl közismert, hogy az USA nagyhatalmi befolyása is nagyon komolyan megjelent az esemény kapcsán.
Ugyanis, hogy a csatornaövezet fölötti ellenőrzést biztosítsa, az Egyesült Államok rákényszerítette Panama tartományt, hogy váljon ki Kolumbiából. Így alakult meg Panama 1903. november 3-n önálló államként (és azóta tartozik Dél-Amerika helyett Közép-Amerikához). Az USA november 18-n már meg is kötötte a szerződést, amelyben megkapta a szuverenitási jogokat, így az 1906-ban megkezdődö építkezés jelentős részben az USA hasznára folyt, de természetesen Anglia és Franciaország sem járt rosszul.

971 éve (1038) halt meg I. Szent István.
Első királyunk a véreskezű és hatalomvágyó Vajk valószínűleg 975-ben született Esztergomban. Apja, Géza fejedelem megkeresztelte családját a római rítus szerint, mert a német-római császártól jobban tartott, mint a bizáncitól. Vajk így lett István, és 997-ben követte apját a trónon. Ekkor mutatta meg, hogy a hatalomért mindenre képes.
A trónon a régi jog szerint a szintén megkeresztelkedett, ám bizánchű Koppánynak kellett volna követnie, ám István nem adta át a lehetőséget. Gizella bajor hercegnő segítségével sereget kért és kapott a német császártól. Veszprém mellett győzte le őt (könnyen lehet, hogy tőrbe csalta egy árulás révén), majd testét négybe vágatva elrettentésül kiszegezte négy város kapujára.

62 éves (1947) Pakisztán.
A térséget a mogul uralom után az angolok gyarmatosították az 1840-es években. 1906-ban Aga Kán vezetésével megalakult a Muzulmán Liga, amely 1940-ben már az indiai szubkontinens iszlám vallású lakosságát tömörítő állam létrehozását követelte. A független Pakisztán (mint brit domínium) India vallási alapon történő kettéosztásával 1947. augusztus 14-n jött létre, két egymástól 1700 kilométerre eső országrészből, Kelet- és Nyugat-Pakisztánból. Akkor ez volt a világ legnagyobb mohamedán állama. A döntés hatalmas népvándorláshoz vezetett, mintegy 15 millió ember változtatott lakóhelyet. A kis hercegségek hovatartozásukról maguk dönthettek. A kasmíri maharadzsa váltakozó álláspontja háborúhoz vezetett, amelynek végén a terület kisebbik része Pakisztánhoz, nagyobb része Dzsammu és Kasmír néven Indiához került. Pakisztán 1956. március 23-n nevében is iszlám köztársaság lett. A keleti és nyugati országrész ellentétei 1971-ben polgárháborúhoz vezettek, végül Kelet-Pakisztán Banglades néven független állam lett.

88 éve (1921) alakult a Baranyai köztársaság.
Az I. világháború után Baranya megyének a trianoni békeszerződés értelmében a Magyarországon maradt részét és Pécs városát jugoszláv csapatok tartották megszállva. Az antant kiürítési parancsának végrehajtását követelve - a tanácsköztársaság bukása után -, 1921. augusztus 14-n Pécsett nagygyűlés keretében kikiáltották és a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság protektorátusa alá helyezték a Baranyai Köztársaságot. Augusztus 20-n azonban a szerbek megkezdték Baja és az újszegedi háromszög kiürítését, majd Baranyáét, amely így augusztus 23-ra visszakerült magyar kézre. Ezzel a "köztársaság" megszűnt.

48 éve (1961) kezdték építeni a Berlini Falat.
A keletnémet állampolgárok egyre fokozódó mérvű elvándorlása miatt, Berlinben az NDK hatóságai egy vasárnapra virradóan lezárták a város nyugati (francia, brit és amerikai) szektorainak az NDK-val érintkező, korábban nyitott határvonalát, bel- és külterületen egyaránt. A zárás vonala mentén előbb drótakadályokból, később egyre összetettebb műszaki megoldásokból, az NDK területén épül ki a Vasfüggöny legismertebb objektuma, a várost 28 éven át kettévágó Berlini Fal, hivatalos NDK-nevén az "Antifasiszta Védősánc".

305 éve (1704) zajlott a höchstadti csata.
Blenheim és Höchstadt között zajlott a világtörténelem egyik legfontosabb csatája. A spanyol örökösödési háború kimenetelét gyakorlatilag ez a csata döntötte el. 1704-ben ugyanis Franciaország (a Napkirály vezetésével) egész Európát fenyegette bajor szövetségesével. A bajor király, II. Miksa Emánuel, német-római császári koronát akarta és a Habsburg birodalamat szétzúzni. A franciák dominanciája pedig megkérdőjelezhetetlen lett volna, ha elfoglalják Bécset (ami a csata után nyitva állt volna), és egyesülnek Spanyolországgal.
Anglia tehát a Habsburgok sikerében volt érdekelt jelentős támogatást nyújtott Marlborough herceg vezetésével. Ő, a híres Savoyai Jenővel együtt aratta a diadalt, amelyben közel 5000 angol-osztrák és 20000 francia-bajor esett el. Bécs megmenekült, Bajorország pedig lemondhatott nagyhatalmi álmairól. A háború befejezése (csakúgy, mint Rákóczi leverése) csupán idő kérdése volt (persze ehhez kellett, hogy az angol-Habsburg szövetség ne hibázzon nagyot), ám a fegyveres konfliktus még 7 évig tartott.

2039 éve (i.e. 30.) követett el öngyilkosságot VII. Kleopátra fáraó.
Nem ismert a pontos napja az esetnek, de ez a legvalószínűbb. Kleopátra a Ptolemaida-dinasztia utolsó tagjaként uralta Egyiptomot. A görög család Nagy Sándor hódítása révén került a fáraók ősi trónusára, majd fokozatosan hanyatlott.
Apja halála után i.e. 51-ben örökölte a trónt 18 évesen. Pontosabban 12 éves öccsével örökölte közösen, akivel összeházasodtak. Nem sokkal később azonban száműzték - szerencséjére.
Ugyanis a fáraó belesodródott a római polgárháborúba, amely során a hozzá menekült Pompeiust lefejeztette. Pechjére azonban Caesar megorrolt rá ezért (hogy jön egy barbár ahhoz, hogy megöljön egy római konzult), és Kleopátra trónigényét támogatta. Már ekkor vagy csak később szeretők lettek. Gyermekük is született, Caesarion, ám Caesar nem őt tette meg örökösévé. Kleopátra római segítséggel lett Egyiptom uralkodónője (a helyi törvények értelmében elvette egy másik öccsét, aki pár év múlva meghalt, így Caesarion lett a társuralkodója).
I.e. 42-ben találkozott Marcus Antoniusszal, akit Caesarhoz hasonlóan elbűvölt. Tőle ikreket szűlt (Héliosz és Szeléné azaz a nap- és holdisten), majd Philadelphoszt. Végül azonban újabb polgárháború robbant ki (az újabb triumvirek közt), amelyben Octavianus Actiumnál döntő vereséget mért a házaspárra. Octavianus így egy évvel később megállíthatatlanul tört a főváros, Alexandria felé, ám Kleopátra nem várta be, hanem végzett magával áspiskígyói segítségével. A hírre Antonius is öngyilkos lett, legalábbis az egyik evrzió szerint. A másik - meseszerűbb, ám cseppet sem hihetetlenebb - változat szerint Kleopátra megbeszélte Antoniusszal az öngyilkosságot, ám nem követte őt a halálba, hanem Octavianus fogadására készült fel, hogy őt is elcsábítsa. Azonban a rómaira nem hatott hamvadó bája, és rá kellett jönnie, hogy hadifogoly. Kleopátra ekkor döntött úgy, hogy gyors halálnemet választ magának.

Ami biztos, hogy a trónörökös Caesarionnal Octavianus végzett. A 3 gyermeket pedig Octavianus húga nevelte fel, aki Antonius korábbi neje volt. Egyiptomban véget ért a fáraók kora, római provincia lett.

2489 éve (i.e. 480) történt a thermopülai csata.
Ismert, hogy Xerxész átkelt a Hellészpontoszon és szárazföldön közeledett Athén és Spárta ellen. Mivel a hegyes görögföld dél felé csupán egy szűk szoroson át lehet elérni a városokat. A 300 spártai (és közel 3000 egyéb görög) itt próbálta meg megállítani a legyőzhetetlen sereget.

553 éve (1456) hunyt el Hunyadi János.
Nem sokkal a nándorfehérvári győzelem után pestisben életét vesztette Hunyadi János, Magyarország egykori kormányzója 1405 táján született. Apja, Vojk, Havasalföldről beköltözött román előkelő volt. Zsigmond 1409-ben adta neki az erdélyi Hunyadvár (Vajdahunyad) falut és a hozzá tartozó uradalmat. Hunyadi János fiatal éveit különböző nagyurak udvarában töltötte. 1430-ban elkísérte Zsigmondot nyugati útjára, majd két évig szolgált Filippo Visconti milanói hercegnél, ahol a modern hadviselést megtanulta. 1434-ben Zsigmond udvari lovagjai közé emelte, majd a déli végekre küldte.

1054 éve (955) történt az augsburgi csata.
955-ben a magyar kalandozók megtámadták Augsburg városát. A települést védő Ulrik püspök ellenállt, várta I. Ottó császár felmentő seregét. Azok időbeni érkeztekor az összecsapás a várostól délnyugatra, a Lech folyó bal parti mezején zajlott le.
A két sereg létszámát a megfelelő adatok hiányában nem lehet pontosan meghatározni. A legújabb kutatások szerint a németek 4000, míg a magyarok 6-8000 fegyveressel rendelkeztek. Az ütközetet végül több tényező döntötte el. Kezdetben a magyar csapatok egy része több német seregrész felett diadalmaskodott, elfoglalta az ellenséges tábort, és a katonák hozzákezdtek a zsákmány összegyűjtéséhez. Konrád azonban összeszedte a szétszórt haderőt, és váratlanul a fosztogató magyarokra támadt. Ez teljesen megzavarta a magyarokat, akik a pánikszerű menekülést választották. A Bulcsú vezette másik magyar hadtest a magyar táborba való visszavonulás mellett döntött. Ráadásul az eső is eleredt, így az íjakat nem lehetett használni. Ekkor indított támadást Ottó a magyarok ellen, akik közelharcban próbálták felvenni a küzdelmet. A mocsaras patak következtében azonban helyzetük kilátástalanná vált.
Nem sikerült tehát megvalósítani a magyar taktikát: az ellenséges csapatok egyrészt nem szóródtak kisebb csapatokra (ezt általában a színlelt megfutamodással tudták elérni), másrészt a táborban zsákmányoló magyarok komoly veszteségeket szenvedtek. A fogságba esettek közt volt a magyarok három fővezére Bulcsú, Lehel és Súr. Ottó azonban nem ismert irgalmat, a harcosokat bitófán végeztette ki Regensburgban. A magyar kalandozások ezzel véget értek nyugaton.