Gondolatok a könnytárból

Napjaink politikai élete nem más, mint a régi korok vérfürdőinek (gladiátorok, inkvizíció) szelídebb változata. Ma a nép itt éli ki aggresszióját, dühét, ez a közbeszéd, ez a gyűlölet levezetésének legjobb módja.

10 millát kell fizetnie az MDF-nek (bár felülvizsgálati kérelemmel fordultak a LB-hoz), mert Herényi még 2004-ben valótlanul állította, hogy kizárták azt az 5 képviselőt, akik emiatt beperelték. Korábban kiderült, hogy szabálytalanul zárták ki őket, vagyis a bejelentés sem volt korrekt. Mivel így megsértették a személyiségi jogaikat, fejenként 2 millió eszmei kártérítés + kamat + perköltség megfizetésére + mindennek hivatalos bejelentésére + bocsánatkérésre ítélték Herényiéket. A bíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy mindez a parlamentben történt.
Vicces belegondolni, hogy mekkora jóvátételt róna ki a bíróság összesen, ha minden parlamenti felszólalást beperelnének a személyiségi jog megsértése miatt...

465 éve (1542) alapította meg Juan Rodriguez Cabrillo Kaliforniát.
Juan Rodriguez Cabrillo portugál felfedező volt spanyol szolgálatban. A területre több, mint kétszáz évig nem érkezett telepes, majd a 8. század végén alapultak meg a spanyol városok. A terület az 1846-os felkelés során szakadt el a független Mexikótól, és 1850-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz. Jelenleg 34 millióan élnek itt, legnagyobb városa, Los Angeles 13 milliós lakosságával a második legnagyobb amerikai város.

Nem szokásom a miniszterelnököt tömjénezni, de most olyat szólt, ami méltó rá. A parlament szünet előtti utolsó napján röviden elmagyarázta, hogy milyen is lesz az eü biztosítói rendszere.
Egységes alapellátás lesz, ami mindenkinek ugyanannyiba kerül (mint most) és a biztosítók nem válogathatnak a betegek közül. Ebből következik, hogy nem érhet senkit nagyobb hátrány, mint jelenleg, sőt.
Így legyen! Ha nem, majd keresünk alkalmasabb vezetőt...

Gyurcsány egyébként Navracsicsnak adott válaszában utalt az előző rendszerre, amelynek az volt a jellegzetessége, hogy vevők és szolgáltatást nyújtók viszonyában a szolgáltatást nyújtók voltak előnyben. Mindenki kereste a kapcsolatot, hogyan kaphatna egy jó autókiutalást, a hentesnél hogyan kaphatna egy szép szelet jó felsált, vagy folytathatnám a sort. Az egészségügyben sok tekintetben ugyanez működik. Ha a képviselő úr beteg, majdnem fogadni mernék rá, megkeresi, mert meg tudja keresni, hogy az adott betegségnek ki a legjobb orvosa, és gyanítom, hogy nagyon ritkán áll vagy ül sorban a szakrendeléseken. Egészen biztos vagyok benne, hogy a képviselő úrnak sokkal több szolgáltatás, és jobb minőségű szolgáltatás jár, mint valahol Biharban egy kicsike faluban. Most az a sajátos helyzet van, hogy az eladók diktálják a pozíciót. (...) El tudnák-e képzelni, hogy a kocsmáros dönti el, hogy hány sört rendelünk? Vannak, akik ennek örülnének egészen addig, amíg ki nem kell fizetni. Ma az egészségügyben az az állapot van, hogy az egészségügyi szolgáltatók döntik el, hogy nekünk mennyi szolgáltatást kívánnak eladni és nekünk fogalmunk sincs nemcsak arról, hogy az kell-e, hanem hogy ki tudjuk-e a végén fizetni. Mert azt a költségvetést, ami a mi adó- forintjainkból és járulékforintjainkból van, azt nem érezzük a magunkénak.
Ez az, amit eddig egy miniszterelnök sem mert kimondani.

Az OVB 7:3 arányban elfogadta mindhárom népszavazási kérelmet. Történelme során először ezt hivatalosan megindokolták. Eszerint döntésük ütközik jogértelmezésükkel, ám az AB döntését követve azzal ellentétes döntést hoztak. Fából vaskarika? Magyar jogállam 2007.

A döntés háttere az a burkolt alkotmánymódosítás, miszerint csak a költségvetési törvény jelentős részéről nem lehet népszavazást tartani. Szigeti OVB elnök, ezért külön megkérdezte Veres pm-t, hogy a minapi költségvetésmódosítás érintette-e ez ügyben a költségvetést. Veres jelezte, hogy nem, mert a népszavazási kérdések által érintett tételek már korábban is benne voltak (bár nem ilyen egyértelműen). Szigeti és az OVB ebből azt a következtetést vonta le, hogy akkor az AB-döntés az irányadó, nem merült fel újabb kifogás.
Vagyis azt mondhatnánk, rendben van, az MSZP előtt ott volt a lehetőség, nem élt vele, akkor most ne csodálkozzon (be is jelentették, hogy teljes mértékben elfogadják a döntést). Csakhogy nem az a kérdés, az MSZP-nek mi a jó, hanem hogy az országnak. Szolgálja-e az ország érdekét egy olyan népszavazás, amit az ország fele nem támogat, ami komoly jogi problémát vet fel, ami komolyan veszélyezteti a demokratikus berendezkedést. Félreértés ne essék, nem a konkrét kérdés, az 50 milliárd nem okoz gondot, a precedens az. (Hazánkban nincs precedens - persze, csak épp precedensértékű döntések) Mivel magyarázható, hogy egy független szervezet akaratával ellentétes döntést hoz?
Mellesleg a döntés alatt az épület előtt nemzeti érzelmű emberek tüntettek az elfogadás mellett. A Fidesz és a KDNP (és csatlós médiái) pedig folyamatos nyomást fejtettek ki már kezdettől. Aggályos, hogy ott tartunk, hogy egy független szervezetet lehet minden oldalról támadni, mert nincs ami megvédje. Se másik párt (az is antidemokratikus lenne!), se civil szerveződés, se jogi háttér. Szép dolog a szabad véleménynyilvánítás, de a mi társadalmunk még nem érett meg erre, mint mindenben, itt is a kiskapukat keresik és használják...
Az OVB tehát valamiért úgy döntött, ahogy magától nem döntött volna, de nem ismert pontosan mi miatt. Elmondható tehát, hogy az OVB nem független, a kérdés, hogy mitől függ. Valóban pusztán az AB-tól, amelytől jogilag nem kellene?

30 éve hódít a vonalkód.
1977-ben ezen a napon jelent meg először a kereskedelemben a vonalkód Troy város (Ohio) egyik áruházában. A vonalkód előnye, hogy olcsó és könnyen azonosítható, hátránya viszont, hogy viszonylag könnyen sérül, szigorúan titkos információ tárolására nem alkalmas, hiszen vizuálisan is azonosítható.
A vonalkód különböző vastagságú fekete és fehér csíkok sorozata. Megelpő módon a fehér csíkokat azonosítja a vonalkód-leolvasó. Ezen csíkok a morzejelhez hasonlóan kódolnak egy számot, amely sokféle dolgot kódolhat (a szám gyakran a vonalkód alatt olvasható is). A kereskedelemben ez a terméket gyártó országot, a gyárat és a terméket jelenti Ez Európában egy 12 karakterű szám és egy ellenőrző számjegy. Az első három számjegy az országot, majd a többi a attól függően jelöli a gyárat, hogy az hány termék kódját adhatja ki (pl. 10 ezer termékért a 4-8 számjegyek azonosítják a gyárat, onnantól a terméket) a . Más felhasználási területen más kódolás létezik.

Az idióta szavunk eredetileg az idiótész (görög) szóból ered, amely olyan embert jelentett, akit nem érdekelnek a közügyek, a politika. Idióta tehát mindenki, mert ép ésszel ezen magyar politika iránt nem lehet érdeklődni.

Az őszödi beszéd kiszivárgása óta még az erősen kételkedők számára is nyilvánvaló, hogy a reformok nem a párt(ok), hanem az ország érdekeit szolgálják - persze a konkrétumok nem minden esetben. Ez a beszéd is megmutatta, hogy a szükséges reformok ellentábora nem csekély. Ami a legnagyobb probléma, hogy a politikai térfél túloldalán nem a reformok javítása, hanem azok megszüntetése a cél (hogy változik-e ez a hatalom megszerzésekor, még nem tudni). Ebből pedig az következik, hogy a reformot magát ítélik el, nem azok konkrét pontjait. Ez pedig visszahat, a reform pártolói kénytelenek a konkrétumokat is támogatni, ha nem akarják, hogy maga a reform bukjon meg.
Folyik hát a mellébeszélés, az ország érdekeinek figyelmen kívül hagyása.

Az MTA Stratégiai Kutatások Központja és a Kommunikáció- elméleti Kutatócsoport végzett egy ezerfős, a felnőtt magyar lakosságot reprezentáló mintán egy felmérést, hogy mennyire ismeri a trianoni békediktátum tényeit a magyar lakosság.
29% tudja, hogy melyik évben kötötték.
30% tudja, hogy a területi veszteség közel 2/3-os.
Szinte senki sem tudta, hogy az elcsatolt nagyvárosokban ma már (Marosvásárhely kivételével) nem magyar a többség.
A helyesen válaszolók döntő többsége hatvan feletti, többségében diplomás férfi.
A pártkötődés a második kérdésben szignifikánsan előjön, ugyanis a balosok inkább alul, a jobbosok inkább felülbecsülték a területvesztést. Ezt hangsúlyozza, hogy a szélsőbaloldaliak jelentősen alul, a szélsőjobboldaliak többségükben felül becsülte ezt. Ráadásul utóbbiak lényegesen több határon túli városról hiszik, hogy az magyar többségű.
Végül megkérdezték, mi az oka a békediktátum szigorúságának. Csupán 4% említette a legkomolyabb indokot, az ország nemzetiségi politikáját ill. elnyomását. Jellemző módon 27% szerint a kommunisták bűnei miatt...

A legújabb számban cikk jelent meg Koszorús Ferenc ezredesről, aki komoly szerepet vállalt a budapesti zsidók megmentésében. A cikk azonban alapvetően hazug, célja annak a téves nézetnek az erősítése, miszerint a ballib médiatúlsúly miatt a társadalom elöl elhazudják, hogy szinte az egész magyar nép ellenezte a holokausztot.

465 éve (1542) született Keresztes János, spanyol misztikus teológus.
Kényszerből áttérített zsidó családból származott, apját hamar elvesztette. A félárva fiút a jezsuiták frissen alapított kolostorában nevelték fel, 1563-ban lépett be a karmelita rendbe. Elvégezte a salamancai egyetem teológia fakultását, majd a karthauzi rendbe kívánt átlépni, ám Avilai (Szent) Teréz hatására mégis maradt azzal a feltétellel, hogy a rend megőrzi a szigorú alapelveit.
Szigorú nézetei miatt aztán rendtársai egy nálánál alig nagyobb cellába zárták, de ő kitartott elvei mellett. Ekkor kezdte írni művét, amelyek a lelkiség gyöngyszemei. 9 hónappal későbbi szabadulása után Andalúziában tevékenykedett, ahol egyre több zsidó, mór legendával ismerkedett meg, amelyeket beépített vallásába.
1591-ben hunyt el, 1726-ban avatták szentté.

Két gyerekkönyvön akadt meg a szemem a legújabb kínálatban.
1. Világunk hét földrésze
Az ajánló teszi igazán viccessé: "Miközben felfedezed a Föld hét földrészét, a ragyogóan illusztrált térképek elvezetnek a világ négy sarkába. Európa, Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika és az Antarktisz [tehát 6!] puzzle-ként is kirakható!"
2. Kövér Lajos színre lép
"Mesék Kövér Lajosról, aki a Kövér Lajos utcában lakik." Nehéz a politikára nem gondolni ez alapján, pedig Kövér Lajos drámaíró volt, a róla elnevezett tér Zuglóban található, ill. jelenleg is tanít a SZTE-n történelmet. A történethez természetesen egyiknek sincs köze.
(Kicsit merésznek tartom, hogy ilyen nevet adnak a főhősnek Harisnyás Pippi vagy épp Bab Berci helyett.)

Kétféle megoldás létezik a politikai problémákra. Az egyik végleges, tökéletes, gyakran radikális. A másik az ellentéte, átmeneti, részben jó, kompromisszumos, további konfliktusokat gerjesztő. Előbbi diktatórikus (autoriter), kényszeres. Utóbbi demokratikus, pluralista. Előbbi csak akkor lehet demokratikus, ha társadalmi igény a kényszer.
Társadalmunk ezt még nem érti...

Ma van Szent Iván éjjele, amely évezredek óta világszerte ünnep az egyes kultúrákban.
Az ünnep oka, hogy ekkortájt a leghosszabb (az északi féltekén) a nappal, kellően északon le sem nyugszik. A keresztény mondakör szerint ekkor született Keresztelő Szent János (míg a téli napfordulónál Názáreti Jézus). Magyarul azért lett Iván, mert a János szláv megfelelője Iván (korábban Jovános, Ivános).

Egyben ez a nap a Spamellenes Világnap 2003 óta.
Valamint Olimpiai Nap 1894 óta.

Egy példa következik, amely megmutatja, milyen egy működő jogállam.
Az USÁban a 60-as években két per zajlott, amelyek alapvetően megváltoztatták az őrizetbevételi eljárást. Mindenki, aki nézett már amerikai rendőrfilmet, az tudja, hogy a rendőrök felsorolják a gyanúsított jogait (Joga van hallgatni; bármit mond felhasználható ellene a tárgyaláson; beszélhet ügyvédjével a kihallgatás előtt; ha nincs, akkor ingyenesen biztosítanak egyet). Ennek oka a már említett két per.
Clarence Gideon-t elítélték rablás miatt. A börtönből fellebbezett a LB-hoz, mert a per során nem biztosítottak ügyvédi védelmet neki, mondván Florida állam nem köteles erre (csak az USA). A LB megsemmisítette az ítéletet és kimondta, hogy védőügyvédet az államoknak is biztosítani kell, ha szükséges. Mellesleg az újratárgyalás során ártatlannak ítélték.
Ekkoriban történt Ernesto Miranda pere is, akit könnyen találtak bűnösnek (emberrablás és nemi erőszak vádjában), ugyanis a vallatás során mindent bevallott. A bíróság ezután erre a vallomásra hivatkozva ítélte el, amit Miranda megfellebbezett. A börtönben ugyanis megtudta, hogy nem lett volna köteles vallani. A LB emiatt megsemmisítette ezt a döntést is, később a bizonyítékok beszerzése révén 11 évre ítélték (szabadulás után pár évvel egy bárban megkéselték).
És most következik a jogállam lényege, hiszen az, hogy a bíróság az alkotmány szellemében ítélkezik, csak a kiindulás. A LB az utóbbi ítélettel kimondta, hogy a vádlottat figyelmeztetni kell jogaira, különben kényszernek minősül minden rendőri tett a vallatás során. A rendőrség ezután gyorsan megalkotta az ún. Miranda-figyelmeztetéseket (ld. fenn), amelyekbe belevette a másik fontos problémát is, és máig alapvető fontosságú ez a változás a rendőrök számára.
Gyanítom nálunk ez másképp történt volna. Ha a bíróság veszi magának a bátorságot, hoyg ilyet kimondjon az indoklásban, senkinek sem jutott volna eszébe, hogy valami következménye legyen az ítéletnek. A rendőrség elkönyvelte volna, hogy két ügyet elbuktak és kész. Se a főkapitány, se a miniszter, se a kormányfő nem kötelezte volna a testületet ilyen radikális lépésre, csupán az EU, mert a jogállam nálunk még nem működik.

Gyurcsány kitüntetésre javasolta Horn Gyulát (75. születésnapja alkalmából, a külügyminiszterként és a miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért), újból megvillant a gyurcsányizmus.
Ki hiszi el, hogy a kormányfő nem az elégedetlen balosokat akarja lecsillapítani?
Ki hiszi el, hogy Gyurcsány őszintén csalódott Sólyomban?
Ki hiszi el, hogy változott valami 5 év elteltével, mikor az elnöki és civil tiltakozások miatt Horn magától utasította vissza az akkori kormányfő kitüntetési javaslatát.
Ki hiszi el, hogy hamarosan ugyanilyen kitüntetést kap Antall József (posztumusz), Orbán Viktor, esetleg Torgyán József az ország érdekében végzett tevékenységeiért, különös tekintettel a külpolitikára?

Azért nagyon kíváncsi vagyok, vajon kezet fog-e Sólyom Hornnal?

Szabó Máté ombudsmanjelöltről kiderült, hogy 2007-ben negatívan minősítette a Fideszt, nem túl pozitívan a kormányt, tehát MDF-párti - leginkább. Az eddig őt támogató Fidesz most visszavonult és gondolkodik. Valami indokot akarnak találni, hogyan tudnának kihátrálni mögüle, hiszen már megígérték, hogy támogatják. Nem jutott azonban semmi értelmes eszükbe, ezért nem kommentálták a hírt, csupán a végleges döntés elhalasztását kérték. Ez viszont nem tetszik az eddig semleges kormánynak, hiszen rájöttek, hogy nem is rossz a jelölt (a semleges nem rossz), és most a Fidesz kénytelen őt támogatni.
Némi izgalom a nyári szünet végén.

4 éve hunyt el Leon Uris, amerikai író.
1924. augusztus 3-n született Baltimore-ban, szülei lengyel zsidók voltak. Nevét apja Jeruzsálem városára emlékezve vette fel. Leon a középiskolában megbukott angolból, részben ezért állt be 17 évesen a tengerészgyalogság kötelékébe a kitört világháborúban. Rádiósként részt vett a guadalcanali, tarawai csatában, Új-Zélandon szolgált, maláriát kapott (mindez első könyvében olvasható). Betegségéből felépülve ismerkedett meg egy őrmesterrel, aki hamar feleségül vett.
A háború után újságíró lett, majd felkérték egy háborús mű megírására, amelyből született a Csatakiáltás (Battle Cry), amely bestseller lett. Sikere után Izrael felé fordult figyelme és megírta az ország megalakulásának regényét (Exodus), amit jóval később követett A zarándok (The haj), amely az arabokat mutatja be.
Híres műve még a Mila18, amely a varsói gettólázadás regénye, továbbá a Mitla-szoros, az 56-os arab-izraeli háború feldolgozása, az Armageddon, Berlin ostroma, és a Szentháromság, Megváltás duplaregény, amely szinte ugyanazt meséli el (nem is érdemes mindkettőt elolvasni).

Tegnap ünnepelte 80. születésnapját Dargay Attila. Az MTV főműsoridőben a Lúdas Matyival köszöntötte a kiváló rajzfilmrendezőt. Abból a rajzfilmből is kitűnik Dargay jellegzetes, bárhol felismerhető stílusa, figuráiról, azok mozgásáról sorra eszembe jutottak más rajzfilmjeinek szereplői. Kicsit felidézte bennem a gyermekkoromat: én is Vukon, Szaffin és a többieken nőttem fel.
Dargay Attila 1927-ben született Mezőnyéken. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után egy ideig a Nemzeti Színházban dolgozott díszletfestőként, majd 1951-ben került a rajzfilmgyártásba. 1957-től rendez rajzfilmeket, megszámlálhatatlanul sok alak fűzödik a nevéhez. Csak a kedvenceimet említem: Gusztáv, Pom-Pom, Nagy ho-ho-horgász, Sárkány és Papucs. Hivatalosan 1988-ban vonult vissza, de még a 90-es években is rendezett. Utolsó rendezése 1994-ben A préri pacsirtája volt, de ezután még elvállalta 1996-ban A hetedik testvér forgatókönyvének megírását. Azóta visszavonultan él, mint mondta, ő a hagyományos technika híve, a 3D-s világ már nem foglalkoztatja. Számos díjjal tüntették ki, Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész, a tavalyi Filmszemlén pedig életműdíjat kapott.
Isten éltesse sokáig!

Nem először érkezik olyan hír, melyben diszkriminálják egy liberális ország állampolgárát a bevándorlók javára. Most éppen azért nem kaphat egy angol Angliában állást, mert nem beszél lengyelül, ugyanis a többi munkás igen. Mivel lengyelek, és angolul nem tudnak.
Törvény kellene, hogy anyanyelvi ok ne lehessen kizáró tényező az alkalmazáskor (mint ahogy nem lehet az a nemi, nemzetiségi szempont sem, sőt)
Ide vezet a liberalizmus a globalizált világban.

A magyar jog tiltja a spameket. A 2001/CVIII-t módosító 2005/CLXXI. tc. kimondja, hogy spamet (elektronikus hirdetést) csak akkor lehet küldeni, ha a címzett ehhez előzetetesen  és egyértelműen hozzájárult. Ha tehát valaki ilyet kap, akkor a Nemzeti Hírközlési Hatóság hivatalához lehet bejelentést tenni. A NHH eljárásában elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, valamint – ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű – elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki a jogsértőre. Ez azért már valami. Panaszt itt lehet tenni.

Az 1989. évi XXXII. törvény kimondja:
29. § Az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, amelyet az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság javaslatára - törvényben határoz meg.
Jelenleg ilyen törvény nincs, a működés tehát törvénytelen. Az AB javaslatát az országgyűlés valamiért nem fogadta el (érdekelne a mikéntje). Az Ab persze törvény nélkül is működik, megalkotott ugyanis saját magának egy ideiglenes ügyrendet 1991-ben. Véleményem szerint nem vet jó fényt egy jogállamra, ha elsőszámú testülete nem teljesíti a törvényesség legszigorúbb kritériumát. Van azonban még egy hasonló probléma.
Ugyanezen törvény 3. §-a: Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom."
Ha valaki nem tudná, az AB (technikai okokból) Budapesten (1015 Budapest, Donáti u. 35-45.) ülésezik...
Ezt Bihari is tudja, ezért 2005-ben Esztergomban tette le a hivatali esküt, ám egyházi felségterületen, a sajtó elől hermetikusan elzárt érseki palotában az Aranybulla egyik kópiája előtt. Az állam és egyház szétválasztásának elvéhez való viszonyát ezzel remekül kifejezte Bihari. Tette persze nem meglepő, hiszen tagja a Magyar Szent Korona Testületnek.

A MH megírta, hogy a MÁV szakszervezeteinek dolgozói átlagosan 723 ezer körüli havi fizetést kapnak (Pontosabban az elnökök döntik el, hogy a 21.704.182 Ft-n hogyan osztozik a 30 érintett - talán nem egyformán...). Az egyik illetékes, Gaskó István elnök elmondta, hogy a MÁVnak 5 mérvadó szakszervezete van, ebből 3 kötött egyezséget 4 éve, hogy ennyi legyen a fizu, ezt most csak aktualizálták. Gaskó szerint ez ellen nincs panasza a MÁV dolgozóinak, hiszen a szakszervezet harcolta ki a jelentős fizetésemeléseket.
Valóban nincs panasza a dolgozóknak, hiszen a dolgozók szóvivője a szakszervezet, és az nem jelezte, hogy probléma lenne. Különösen azért nem, mert a megállapodás noha nem titkos, idén június 13-n tették közzé. Véletlenül ugyanazon a napon, amikor a Magyar Hírlap megszellőztette…

Az ügyben a Fidesz is megnyilvánult a szokásos színvonalon: Követelte, hogy tegyék nyilvánossá a szerződést (gy.k.: már az), kijelentette, hogy a kormány így vette meg az ellenzék egy részét. Erről csak annyit, hogy nem a kormány kötötte a paktumot, ráadásul a következőre is érvényes lesz (azzal a Fidesz aligha fog kampányolni, hogy törvénytelen módon csökkenti a szakszervezeti dolgozók fizetését)...

29 éves lett Garfield, a képregényhős macska.
Jim Davis alkotta humoros történetek a napilapokban gyakori rövid történetek egyike, amely hatalmas világhírnévre tette szert (alább a legelső történet látható). A történetek lényege, hogy Garfield tipikus macska, annak minden jó és rossz tulajdonságával.
A napilapok mellett 44 külön kiadvány jelent meg, egy rajzfilmsorozat és 2 film. Továbbá sok játék, egyéb kiadványok, tv-műsorok.

A mai nagyobb közintézmények talán legnagyobb baja a belső osztályharc. Ha egy intézmény kellően nagy ahhoz, hogy külön osztályok, részlegek legyenek, akkor ezek rivalizálni fognak egymással. A gond nem is ez a tény, hanem, hogy abban rivalizálnak, melyikük végezzen kevesebb munkát. Az osztályvezetők nem azért fognak egymásnak esni, hogy melyikük metódusa hasznosabb az intézménynek, hanem azért, hogy melyikük dolgozzon kevesebbet. A fizetés úgyis ugyanannyi...
Éppen azért, mert a hatékonyság nem szempont, sok alkalmatlan munkaerő henyél. Ők azért henyélnek, mert a munkavégzésük több bajjal jár, mint haszonnal, ugyanis a hibák korrigálása miatt többet kellene dolgozni az osztály valódi munkaerejének. Így alakul ki a katonasághoz hasonlatos rendszer, amelynek lényege, hogy minél alkalmatlanabb valaki a munkájára, annál kevesebbet kell dolgoznia, természetesen annál messzebb a központtól. A katonaságban a hátországban szolgált a hadsereg legszánalmasabb része, míg a fronton az elit. A közintézményekben ugyanez a helyzet, a felesleges munkaerőt eldugják, lehetőleg úgy, hogy a vezetőségnek se tünjön fel, hogy mennyire feleslegesek.

A budakeszi Prohászka Ottokár(!) katolikus gimnázium igazgatóhelyettese, Kosaras Péter Ákos SS-tiszti egyenruhában pózol az iwiwen. Képaláírás: jószívű SS tisztként...
Az igazgató nem talált ebben semmi kivetnivalót, hiszen Kosaras közismert hagyományörző.
Kérem az igazgató- és tanárverés nemes hagyományát őrzők jelentkezését!

Csak a tények kedvéért: Btk. 269/B. §. 1. bek.
Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet
a) terjeszt;
b) nagy nyilvánosság előtt használ;
c) közszemlére tesz;
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

Update: Kosarast felmentették ig.h-i állásából, mire másnap felmondott.

Miért kívánunk jó étvágyat? Sokkal fontosabb, hogy jó ebéd legyen, akkor az étvágy úgyis megjön. Szóval: Jó ebédet az étvágyhoz!

Hamilton újra nyert, immár egy tiszta versenyen, ahol nem a szerencse döntött. Az angol ezzel 10 ponttal vezeti a vb-t. A McLarennél ennek aligha örülnek őszintén, mert immár másodjára nem mutatkozik vele egyetlen vezető sem. Alonso ugyanakkor rendkívül sportszerűen gratulált és nyilatkozott - nem először. A spanyolnak a rajtnál volt egyedül esélye az előzésre, ill. egyszer versenyben, mikor feltartották Hamiltont, de ő szépen verte vissza a próbálkozást.
A dobogóra Massa állhatott még fel, akit a végén megizzasztott csapattársa. Kimi úgy lett negyedik, hogy minden ellene dolgozott. A keményebb keverékkel indult, ami miatt (és mert szokás szerint rosszul rajtolt) lehagyta Heidfeld és Kovalainen, utóbbit csak a boxban tudta visszaelőzni. Míg Heidfeldet annak hibája miatt egy szép manőverrel. A német egyébként feladni kényszerült a versenyt az ötödik helyről, mert a kasztni nehezen viselte a gyűrődést.

Lipcsei Péter könnyen a Ferencváros történetének legnagyszerűbb másodosztályból visszavonuló focistája lehet. 555 tétmérkőzés után még nem dőlt el, hogy folytatja-e. Hiába, ez a magyar foci. Véget ért a bajnokság, most kezdődik az izgalom. Vajon játszik-e még a Fradi legnagyobb csillaga? Vajon a másodvonalban játszik-e a Fradi? Vajon lesz-e egyáltalán Fradi? Megannyi kérdés, mind sokkal érdekesebb és izgalmasabb, mint maga a bajnokság.
Lipcsei a jelenlegi FTC kimagaslóan legjobb játékosa 35 évesen. Félreértés ne essék, ez nem Peti dicsősége. Szóval Lipcsei azt nyilatkozta, hogy ha nem jutnak fel és elmegy a játékosok zöme, akkor befejezi. Vajon tartja-e szavát, vagy nem véletlen, hogy kétértelműen fogalmazott?
Mivel a Fradi második lett, hivatalosan maradt a másodosztályban, ám hazánkban ez sosem biztos a következő bajnoki évad kezdetéig (sőt, azután sem mindig). Rebesgetik, hogy a Tatabánya helyén indulhat a zöld-fehér klub. Ez nem lenne meglepő, hiszen sokkal nagyobb csalások is történtek már. Tudvalevő, hogy ha az NBI-t fel kell tölteni, akkor az onnan kiesők jönnek először szóba, de természetesen a Ferencváros kivétel. Vajon ez a változat történik-e? Vajon, ha igen, akkor nem vonják-e vissza a licencüket, hiszen olyan feltétellel kapták (volna) meg, amiről már véglegesen eldőlt, hogy nem teljesülhet (hiszen az ígéretet tevő cég már lemondott a Fradiról)?
Az új elnökkel felálló Ferencváros képes lesz-e elkerülni a csődöt? Vajon meddig ütemezik át adósságát? Vajon mikor jön rá a vezetés, hogy nem célszerű a jelenleg(?) 2,2 milliárdos adósság mellett sokmilliós focistákat alkalmazni? Vajon érkezik-e olyan befektető, aki valóban hoz pénzt? Vajon mikor jön rá az elnökség, hogy nem a többi szakosztályt kell leépíteni, hanem az egyetlen veszteségtermelőt, a labdarúgókat?
Itt nyár, végre izgalmas a magyar fociélet.