Gondolatok a könnytárból

A politika tönkretételét az is elősegíti, amit a médiák politikai kiegyen- súlyozottságának hívnak. Ez az előírás érdekes módon csak az elektronikus médiákra vonatkozik, míg a nyomtatott sajtót védi a szólásszabadság. Ám nem a (feltételezett) alkotmánysértés a legfőbb probléma ezzel. Ugyanis a kiegyensúlyozottság miatt egy idióta nyilatkozat ugyanolyan fontos, mint egy világmegváltó ötlet, ráadásul mindkettőt ugyanolyan kétmondatos kommentálás éri a másik oldalról, ami a nézőt teljesen elbizonytalanítja, megértését egyáltalán nem segíti.

Stockholmban 1972-ben tartottak „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciát, melyet június 5-n nyitott meg az ENSZ. A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.
A világnap célja, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot, és rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának is kell tennie valamit természetes, épített, társadalmi és belső környezetünk megóvásáért, harmonikusabbá tételéért.
Magyarország is rendszeresen megrendezi a környezetvédelmi világnapot. Érdekes magyar "munkamegosztás" alakult ki: míg az április 22-n rendezett Föld napján elsősorban a civilek szervezik a programokat, addig a környezetvédelmi világnapon a kormányzati szervek kapják a főszerepet, a környezetvédelmi miniszter pedig elismeréseket oszt ki.

Ez a nap egyben a Szenvedélyek napja.

A kerek évforduló alkalmából (idén lesz 481 éve) legyen nemzeti ünnep augusztus 29., a mohácsi vész évfordulója. Pontosabban a magyar-török kapcsolatok megemlékezéséről szóló ünnepnap. Ez remek lehetőséget adna, hogy javuljon a törökökkel való nem túl harmonikus kapcsolatunk, hogy objektívebb legyen a megítélésük.
Kellő támogatás után javasolnám még április 12-t, április 30-t, augusztus 13-t, november 10-t is.

Odescalchi Eugénie emlékirata után nagy lelkesedéssel vettem a kezembe egy másik arisztokrata, Károlyi Mihályné Andrássy Katinka emlékiratának első kötetét. Meg is kaptam, amit vártam, sőt talán többet is. Amíg Odescalchi hercegnő csak szemlélte az eseményeket, addig Andrássy grófnő tevékenyen részt is vett bennük, férje oldalán aktívan politizált. Nagyon izgalmas végigkövetni politikai nézeteinek átalakulását, erőteljes balratolódását, miközben kibontakozik előttünk egy nagyon öntudatos és erős nő portréja.

Ha nem lett volna Trianon, akkor hazánk lakosságának csak fele lenne magyar vagy még annyi sem, hiszen a születési mutatók a környező kisebbségeknél magasabbak. Hogy bírná elviselni a szélsőjobb, hogy a magyarokat nem nyomják el? Hogy viselnék el, hogy a parlamentben kisebbségben lennének a magyarok?

A politikai élet a médiák, de különösen a tv miatt romlott el így. Az átlagpolgár csak annyit lát a politikából, amit a félperces összefoglalókból hall és a kétmondatos bejátszásból lát. Vagyis fontosabb egy jól eltalált szlogen, mint egy okosan felépített gondolat. Fontosabb egy rosszul megválasztott nyakkendő, mint egy gazdaságilag dilettáns javaslat. Nem az számít, hogy egy politikus mit mond vagy mit akar, hanem az, hogyan mondja és mivel vádolják, mit akar. Ma már sokkal könnyebb valakit a médiákban lejáratni egy kifigurázott gesztussal, mint politikájáról kimutatni, hogy rossz. Ráadásul nem csak könnyebb, tehát elsősorban ezzel foglalkoznak, hanem hatékonyabb is.

Azt a taktikát, amit az angolok játszottak Brazília ellen, azt Várhidi is bármikor bemutatja. Mint ahogy Athénban is bemutatta. Csapatunk a csodában bízva támadott, miközben hasonlókat remélve védekezett. Athénban nem történt csoda, az egyetlen helyzetet kihagyta a csapat, míg Londonban Terry befejelte Beckham passzát. Igazán nem Várhidi tehet arról, hogy ők nem magyarok. Mint ahogy arról sem, hogy az angol védelem csupán abban különbözött a magyartól, hogy a szemmelverést hatékonyabban alkalmazták.
Várhidi nyilatkozni is legalább annyira tud, mint angol társa. Ki vitatná, hogy az "időnként jól játszottunk, egyes időszakokban a középpályán sikerült mezőnyfölénybe kerülni, amit meg is próbáltunk kihasználni, de a nagyon jó futballistákból álló Európa-bajnok ellen most csak ennyire voltunk képesek" van olyan remek helyzetértékelés, mint McLarené: "a fiúk remekül megküzdöttek ezért az eredményért. Ez egy remek bemutatkozása volt Beckhamnek. Ő év eleje óta megérdemli, hogy bekerüljön a csapatba.". Úgy tűnik a kapitányi poszt minden korábbi tudást és szellemi színvonalat eltörölve uniformizálja az embereket.

A 19. században az osztrák népi zene, a schrammel (sramli) roppant módon tetszett Johann Straussnak, és úgy gondolta, némileg átírva udvari körökben is élvezhetnék. Így született meg a keringő, illetve lengyel mintára készült párja a polka. Strauss, aki költeményeit gyakran maga adta elő (hegedűsként vagy karmesterként) a keringőkirály kitüntető nevet kapta. Fiaiból azonban nem akart zenészt faragni, ám az ifjabb Johann ellenállt. Titokban kezdte működését, és hamar kiderült, hogy apjánál is jobban ért hozzá, vagyis talán féltékenységből akarta apja elterelni e pályáról.
Akárhogyis, az 1840-es évek Bécse a két Strauss szerzeményeitől zengett, és egyre többen gondolkoztak, melyikük is a keringőkirály. 1848 megakasztotta a rivalizálást. Az apa természetesen a császári seregek, míg a fiú a forradalmárok mellé állt. Ennek következtében menekülnie kellett, ám a kérdés mégis hamar eldőlt, apja 1849. szeptemberében, alig 44 évesen, elhunyt.
Ifj. Johann Strauss túlszárnyalta apját, akinek nevéhez a számos keringőn és polkán kívül a Radetzky- és Jellasics-induló fűződik. Ifj. Johann operetteket is írt, amelyek közül a leghíresebb A cigánybáró, míg keringői közül A Kék-Duna.
A Straussok érdeme, hogy a népi muzsikát felemelték és elismertté tették beépítve a zenei életbe. Ez a romantika korszaka, amikor az érdeklődés középpontjába kerülnek az addig ismeretlen emberi világok. Úgy is mondhatnánk, a zene liberalizációja megkezdődött.

Mellesleg Richard Strauss, német zeneszerző nem rokona a keringőkirályoknak.

A labdarúgás néhány nem túl ismert szabályai következnek:

• A játéktér 90-120 m hosszú és 45-90 m széles, tehát akár négyzet alakú is lehet (bár nemzetközi meccset kizárólag 100-110 x 64-75 m-es pályán tarthatnak).

Az Alkotmány 19. §. 3. bekezdésének c pontja szerint az Országgyűlés
"meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét".
Vagyis az ötéves terv kidolgozása alkotmányos kötelezettség. Előre a lenini úton!

21 éve verték el labdarúgó válogatottunkat a szovjetek a vb-n.
1986. június 2, Irapuato. A magyar futball egyik Mohácsa. Az aranycsapat óta szinte fokozatosan zuhanó magyar foci akkoriban alulmúlhatatlannak tűnő mélypontja volt az 1986-os mexikói vb. A selejtezők során Ausztriát és Hollandiát megelőzve jutott ki válogatottunk a vb-re, amelyet diadalmenetként értékelt a sikerre éhes magyar közvélemény. Pedig voltak ekkor is intő jelek, a Ciprusi kiszenvedett győzelem, a szerencsés rotterdami győzelem, a ciki hazai vereség van Bastenéktől. Ám a közvélemény fontosabbnak tartotta, hogy a FIFA-rangsort egyszer hazánk vezette, valamint megvertük a Népstadionban a tartalékos brazil válogatottat. Mexikóba úgy ment ki Mezey csapata, mint a győzelem egyik esélyese. Mai ésszel talán felfoghatatlan, hogy lehetett ennyire bízni a csapatban, bár ma sem ritka hasonló vélemény az aktuális csapattal.
A válogatott a nyitómérkőzésén a lesajnált szovjetek ellen mindjárt a 2. percben gólt kapott, és végül 6-0-ra alázták meg. Noha még ezzel is tovább lehetett volna jutni, hiszen csupán Kanadát kellett volna hasonló arányban megverni, a csapatot gyorsan eltemették, a vereséget sporttörténelmi kudarcnak kiáltották ki és a magyar balsorsot emlegették. Ezt a balsorsot legendákkal szőtték körbe a tésztaevéstől doppingolásig. Holott csupán az történt, ami reálisan várható volt.

Érdemes tisztában lennünk a Föld országainak népesség szerinti sorrendjével.
A nemzetért aggódók figyelmébe ajánlom, hogy noha 10 millió alá csökkent a magyarok létszáma hazánkban, még mindig 80. helyen vagyunk a 233-ból.

Folytatódott a sárdobálás az érintettek között. Kónya, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője szükségét érezte lemenni Kende Péter szintjére, sőt megmutatta hogyan is kell áligazságok alapján bemocskolni mást. Némileg azért a témával is foglalkozott.
Előadta, hogy Hofrics Henrik felmentésének oka az volt, hogy a népbíróság nem vizsgálta, önként lépett-e be a Volksbundba, hanem ezt tényként kezelte. Kónya szerint ez elégséges indok az utólagos felmentésére. Kónya elhallgatta, hogy a Volksbundba 1944-ig csak önként léptek be, ill. 1945-ben a népbírósági ítéletek számára nem tették mérlegelendőnek, hogy ez önkéntes vagy kényszeres volt-e. Kónya tehát nem tartotta fontosnak megemlíteni, hogy a periratok elvesztek, mert enélkül is tudható, hogy a népbíróság ezt nem vizsgálta. Kónya ezzel bevallottan megszegi az igazságszolgáltatás azon elvét, miszerint nincs egy törvénynek visszaható hatálya. Persze ezt Kónya (ill. a LB nem egy ítélete) máskor is megtette.

Az MSZP nem képes megérteni, hogy szavazót nem lehet venni. Hiába adnak egy rétegnek pénzt, támogatást, nem fogják ezért szeretni a kormányt, mert ezt elvárják a kormánytól. Két módon lehet voksot szerezni (a személyes megvesztegetésen kívül): érzelmi töltéssel vagy meggyőzéssel. Előbbit választja a Fidesz. Rövid (csekély értelmű) jelszavak, gyűlöletkeltés és a dolgokat nem átgondoló réteg szavazóbázissá válhat. A többi párt is efelé próbálkozik, de néha megpróbálja a másik módszert: megértetni, hogy mire miért van szükség. Ez viszont csak következetesen megy. Nem lehet naponta változtatni a döntésen...
Egy klasszikus példa a vasutasoké. Ők a dualista államtól sok támogatást kaptak, amiért cserébe várható lett volna a hűség a liberális kormány iránt. Ehelyett az ellenzék bázisává váltak (Horthy alatt a szélsőjobbé), mert az érzelmi hívószavak hatottak rájuk, miközben egyre többet és többet követeltek a kormánytól.
A dualista állam azért bizonyította, hogy a magyarok nem megvehetőek, mert a kormány szavazatvásárlásait (konkrét juttatások a szavazásért) csupán a nemzetiségi megyékben voltak jelentősek, ahol magas volt a tanulatlanság és a politika iránti érdektelenség. A magyarokat elsősorban az ellenzéki gyűlöletkeltés irányította és irányítja ma is.

A KRESZ tipikus példája annak, hogy a lakosság nem hajlandó betartani a rossz(nak vélt) szabályokat, ha azt könnyen megszeghetik. A városi közlekedés a bűnözés melegágya. Emiatt már a legkisebbek is megtanulják, hogy a szabályt csak akkor kell betartani, ha úgy gondoljuk hasznunkra van.
Ez persze nem azt jelenti, hogy minden városlakó bűnöző, csupán azt, hogy jobban elősegíti a kialakulását. Ám ennek is van egy felsőbb oka. Ti. miért jellemzőbb nyugaton a szabálykövető sofőr. A kommunista félévszázad tehet erről is (nem kell a török időkig visszamenni). Akkor tanulta meg a lakosság, hogy a szabályok csupán a vezetés agyszüleményei, nem a mi érdekünkben vannak. Ráadásul Kádár arra nevelt, hogy ha már ilyen a vezetés, legalább elnézi a kisebb kihágásokat (kis fusi, kis lopás, kis csalás, kis ellenzékiség). A közlekedési szabályok áthágása ilyen légkörben magától értetődő.

Végre legális vállalkozók lettek az örömlányok hazánkban (is). Az iparengedéllyel dolgozó szexmunkások az adóhatóság szerint ügyfeleiknek nyugtát vagy névre szóló, elszámolható számlát adhatnak. Tehát leírhatom az adóból a hetyegést, ha ügyes vállakozó vagyok.
Persze a lányok is leírhatják azokat, amiket a többi vállalkozó is. Így pl. a hirdetésre fordított összeget (már látom az óriásplakátokat: Gyere Macához: Egyet fizetsz kettőt raksz!), évi négyszeri orvosi vizsgálati díjat, mobilszámlákat és a bérlemény rezsijét is. Az érdekvédelmi szervezet ki akarja harcolni, hogy a munkaeszközök valamint a fodrász és szépítészeti költségek is leírhatóak legyenek. És jövőre meglepő módon egyetlen lányka sem fog adót befizetni...
Na, most tessék panaszkodni!

Mint írtam, a FIA nem nézi jó szemekkel, hogy a McLaren eldönti, melyik pilótája nyerje a futamot. Az persze sosem érdekli, hogy hátrább ugyanez játszódik... Ron Dennis, a McLaren csapatfőnöke elismerte, hogy Alonsot akarta első helyen látni, vagyis kvázi beismerő vallomást tett. Spanyol versenyzője azonban nem, ő tagadta ezt. Mentségére szóljon, hogy az ő beismerése szinte biztos szankciókkal járna, míg így lehet maszatolni, kibújni a büntetés alól.
Remek példa ez arra, hogyan zülleszti az emberi erkölcsöket a rossz vezetőség, az idióta szabályzat, jogrendszer. Ha ugyanis egy szabály értelmetlen (de legalábbis több kára van, mint haszna), akkor sokan megpróbálnak kibújni alóla, akár erkölcsi eltévelyedés árán is. Csak szét kell nézni, nem Alonso és a FIA az egyetlen példa...

Update: a McLarent felmentették a vád alól.

Országunk a hatalmaskodók országa és ez nem csak az alsó, hanem a felső rétegre is igaz, különösen a bírákra. Természetesen nem mindre, hiszen sok kivétel van, de a sajtóban megnyilvánulókra alapvetően igen, márpedig ők határozzák meg a róluk alkotott képet. Ezen kép alapján a bírák gőgösek, kioktatóak, nagyképek, hevesen antikommunisták, ami miatt sokan kifejezetten jobboldalinak tartják őket. A legnagyobb probléma azonban az, hogy nem hajlandóak elismerni, hogy nem tévedhetetlenek, holott folyamatosan bírói tévedésekkel vannak tele a médiák (ha véletlen elismerik a nyilvánvaló hibát, akkor felháborodnak, hogy ők is emberek).
Sokat segítene, ha a bírák nem tiltakoznának minden egyes kritika ellen, és vállalnák a felelősséget a tévedéseik miatt. Első lépésként valóban nyilvánossá kellene tenni a nyilvános pereket. A XXI. században nem nagy kérés (elvileg), hogy a kötelező indoklások mindenki számára elérhetőek legyenek, hogy ne csupán egy rövid, szakmailag nem mindig korrekt MTI hír legyen az egyetlen forrás. Ez persze nem zárná ki az egyes médiák elfogult értelmezéseit, de legalább a valóban érdeklődő ember megtudhatná, mi is az igazság.  Talán akkor nem kizárólag féligazságok keringenének a köztudatban és a sajtóban, hiszen könnyen megismerhető lenne a teljes igazság. Ehhez persze az is kellene, hogy az indoklások értelmesek legyenek és konzekvensek.
Jelenleg egy bírósági ítéletnél teljesen közömbös, hogy mi az indoklás, mert mindkét fél fellebbez. Az érdeklődő pedig nem tud mit gondolni az ügyről, mert az indoklás vagy nem ismert, vagy értelmetlen (ellentmondásos, jogtalan). Ilyenkor történik gyakran, hogy a másodfok ellentétes ítéletet hoz, amit az érdeklődő szintén nem ért.
Ebből születnek a feltételezések, az elfogult és hozzánemértő bíróságról alkotott gondolatok, amelyeket tovább erősít, hogy a megnyilvánulók semmiféle kritikát nem hajlandóak elfogadni, magyarázatot adni különösen nem. Jelenleg a felettes ellenőrző szerv kizárólag a mundér becsületét védi, semmiféle visszaélés, törvénytelenség feltárásában nem érdekelt, sőt kifejezetten gátolja is azokat.

Vizsgálja a FIA a monacoi győztesek magatartását. Véleményes, hogy a mclarenesek kaptak-e csapatutasítást. A FIA-nak ugyanis régóta feltett szándéka megakadályozni, hogy a csapatfőnök döntse el, melyik pilótája végezzen előrébb. Ezért próbál minden apróságba belekötni, holott csupán néhány esetben képes ideiglenes célt elérni.
Mire jó ez? Miért baj, ha egy csapat maga akarja eldönteni, melyik pilótája a jobb? Más csapatjátékban a csapat vezetője mondja ezt meg, nem a szövetségé. Ráadásul a csapatok ezt állandóan kijátszák, teljesen érthető módon, hiszen ezen múlik a világbajnokság, a szponzori elvárás, milliók pénzben és szurkolókban.
A dolog egyébként azért is szánalmas, mert a csapatvezető megbeszélheti, hogy ha azt mondja, hogy Patagóniában erősen havazik, akkor az jelentheti azt, hogy engedd el a társad, sosem fogják rábizonyítani. Mondják is, csak ügyesebben kódolva....

22 éve történt a futballtörténelem leghíresebb katasztrófája.
1985-ben ezen a napon a brüsszeli Heysel-stadionban, túlnyomóan brit szurkolók rendbontásai következtében a Juventus és az FC Liverpool közötti BEK-döntőn 39 ember vesztette életét (32 olasz, 4 belga, 2 francia, 1 ír), mintegy 600-an megsebesültek, egy részük súlyosan. A feketepiacon árult belépőjegyekkel a rivalizáló csapatok szurkolói szomszédos szektorokba kerültek, amelyeket csak drótháló választott el egymástól. Részeg brit szurkolók törtek át a kordonon még a játék megkezdése előtt. Az erre kitörő pánikban egy leomló fal 20 embert nyomott agyon, mások megfulladtak, agyontaposták vagy agyonverték őket.
Büntetésül az összes angol csapatot eltiltották a nemzetközi kupameccsektől, a Liverpoolt további 1 évre. A Heysel-stadiont azóta átépítették, de klubmérkőzést nem rendeznek benne.

A magyar külpolitikának a rendszerváltás óta két irányzata létezik. A jobbos, amely mindenféle haszon nélkül konfliktust generál a szomszédállamokkal és nagyhatalmakkal, és a balos, amely mindenféle haszon nélkül kielégíti a szomszédállamokat és a nagyhatalmakat. Persze utóbbi hosszabb távon pozitívummal is jár, de a teljes koncepció hiányzik.
Az a külpolitikával a probléma, hogy a posztokat jutalom gyanánt osztotta és osztja minden kormányzat. Nem hozzáértés, hanem egyéb érdem alapján. Diplomaták, nagykövetek, EU-politikusok, miniszterek tucatját említhetném. De minek...

Öngyilkos lett a japán agrárminiszter, mert alapos gyanúval vádolták, hogy jogosulatlanul vett fel mintegy 25 millió forint értékben költségtámogatást.
Érdekes lenne a magyar politikai hírvilág, ha ilyen mentalitásúak lennének a magyar politikusok is...

Alonso rajt-cél győzelmét hozta a legpatinánsabb Forma1-es futam. A spanyol győzelme nem forgott veszélyben, mögötte Hamilton a rajtnál remekül vigyázott rá, és később sem veszélyeztette senki és semmi. Az angolt így több győzelme miatt megelőzte a pontversenyben, míg a 3. helyen érkező Massa 5 pontra van tőlük. A brazil egy bő perccel a spanyol után ért célba, de hatalmas hátrányát az is mutatja, hogy a 2. box után próbaképp a lágyabb gumit tették fel, hátha. Hát nem...

Megvan a megoldás, hogy megszűnjön a szegénység hazánkban. Az ún. progresszívtelen adózást kellene csupán bevezetni. Ennek lényege, hogy a szegények 36%, a gazdagok pedig 18% adót fizetnek. Annak megállapítása pedig, hogy ki szegény ill. gazdag, pusztán önkéntes. Ismerve hazánk lakosságát, garantált, hogy minden adózó gazdag lenne...

Alonso megnyerte végre idei első időmérőjét. Kimit nem volt nehéz megelőznie, hiszen a finn egy hibája miatt kiesett a 2. etapban. Massa komolyabb vetélytárs volt, de végül 2,5 tizeddel megverte. Hamilton volt ezen a napon az első számú ellenfél, akit azért a 2. etapban is megvert. Végül majd 2 tizedet vert rá, ami elég tisztes előny.
A negyedik Fisichella lett, aki remek időt menve (alig 3 tizedet kapott Massától) ismét a legjobbak közé emelte a Renault-t (ha már finn társa erre képtelen).

27 éve lőtték az űrbe az első magyart.
Farkas Bertalan 1949. augusztus 2-n született Gyulaházán. Elvégezte a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát, majd a szovjet repülőműszaki főiskola növendéke volt. Öt év alatt első osztályú vadászrepülő lett, Pápán lett vadászpilóta, majd 1978-ban önként jelentkezett űrhajósnak. Kiváló eredménnyel végezte a hosszú és kemény képzést Magyari Bélával együtt. Berci Valerij Kubaszovot, Magyari Vlagyimir Dzsanibekovot kapta feletteséül. Utóbbiak voltak a tartalékok, ha Berciékkel valami váratlan történt volna. Mivel nem történt, 1980. május 26-n elindultak a Szojuz-36 fedélzetén a Szaljut-6 űrállomásra. Az űrben orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket folytattak. Június 3-n tértek vissza a Szojuz-35-tel.

Kumbor Tibort másodfokon kiengedték a börtönből, ugyanis új eljárásra kötelezték az első fokot. A volt szegedi főnyomozót bűnszövetségben, hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett zsarolásban társtettesként és csalásban tartották bűnösnek 2005. október 3-n, és azóta börtönben ült. 6 évre ítélték és a 150 milliós kár megfizetésére. A döntés jogosságához nem férhet kétség, hiszen a Kerületi Bíróság nem tett eleget indoklási kötelezettségének (erre 30 nap áll rendelkezésére, de fél év alatt sikerült csak, de ekkor is csak részben, a teljes ítélethirdetésre 2007. május 11-n került sor; ezt hatálytalanította 22-n a Pest Megyei Bíróság)
Jelenleg tehát Kumbor ártatlan, ám a szökés veszélye miatt háziőrizetre ítélték. Itt várja az első fok újabb ítéletét...

A Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte az első fok döntését, miszerint Schmitt Pált szabálytalanul választották a MOB élére. Az ítélet azonban új eljárásra nem kötelezi a MOB-ot, Schmitt maradhat az élen.
Hogy mi értelme van kimondani a választás érvénytelenségét, ha nem kell megismételni azt, nem tudom. Ha Schmitt most történő megválasztása biztos (ahogy arra többen is célozgatnak), akkor miért nem teszik ezt meg?
A döntést a MOB nem kommentálta, a honlapjukon a hír nem is jelent meg...