Gondolatok a könnytárból

A demokrácia népuralmat jelent, pontosabban a démosz (= nem arisztokraták) uralmát. Ám nem mindig volt olyan pozitív jelentése mint napjainkban. Már az ókori görögök nagy része sem tartották helyesnek, ha a nép kormányoz (pl. Platón és Arisztotelész is károsnak írta le), és ezt egészen a 19-20. századig így vélték, egész egyszerűen azért, mert a tudatlan emberek döntéseinek káros hatásától óvták az államot. Hogy ez mennyire nem alaptalan, azt mutatja, hogy jelenlegi demokráciánknak is ez az egyik legnagyobb problémája sokak szerint.
Annak eldöntése, hogy egy államforma demokrácia-e két megközelítése létezik. A procedurális és a tartalmi. Előbbi azt vizsgálja, hogy kik vesznek részt a döntéshozatalban, egyenlően teszik-e ezt, a többségi döntés lesz-e a végső döntés. Vagyis ha minden felnőtt egyenlően szavazhat és szavazatuk lesz az irányadó, akkor beszélünk demokráciáról. Mivel a gyakorlatban nem minden döntést előz meg népszavazás (vagyis képviseleti demokráciákról van szó), ezért kell egy 4. alapelv, hogy a kormányzat fogékony legyen a közvéleményre.
A másik, a tartalmi megközelítés ezzel szemben csupán azt vizsgálja, hogy az állam be tartja-e a demokratikus elveket ill. jogokat.
Mindkét megközelítés problémás. Előbbi azért, mert a pusztán demokratikus és többségi döntés nincs tekintettel a kisebbség(ek)re, utóbbi pedig azért, mert kifejezetten szubjektív megítélés. Ezért a kettő szintézisére van szükség, vagyis olyan államot nevezünk demokráciának, ahol a döntésképes lakosság egyenlően szavaz, ezen szavazatok határozzák meg a kormányzat politikáját, amely betartja a demokratikus elveket és jogokat.

97 éve (1911) érték el a Déli-sarkot.
A sarkkutatók számára a 20. század elején az Északi- és a Déli-sark hatalmas kihívást jelentett. Az angol Robert Falcon Scott és a norvég származású Roald Amundsen egyaránt meg akarta hódítani ezeket a területeket. Azonban mindkettejüknek keserűen csalódnia kellett, amikor megtudták, hogy 1909 tavaszán Robert Edwin Peary már eljutott az Északi-sarkra.
Ezt követően Scott és Amundsen is az Antarktisz meghódításának szentelte minden erejét és idejét. 1911 őszén kezdetét vette az angol-norvég versenyfutás a Déli-sark felé. Amundsenék mintegy 10 nappal korábban indultak el, és más útvonalat választottak, mint Scotték. A norvégok 4 szánkóval vágtak neki az útnak, mely kezdetben mintegy 300 kg súlyú csomagot szállított. A szánokat 48 kitűnő szánhúzó kutya vontatta.
A tökéletes felkészültségnek és kitartásuknak köszönhetően Amundsen négy társával együtt 1911. december 14-én elérte a Déli-sarkot. Leszúrták a norvég zászlót, majd pedig egy pár napos pihenő után a csapat elindult visszafelé. Amundsen a Déli-sarkon felállított sátorban hagyott egy pár ruhaneműt, mérőműszereket és egy Scottnak címzett levelet.
A Scott-féle expedíció csak 1 hónappal később érte le a Déli-sarkot, melynek tagjai keserűen tapasztalták, hogy hiába tették meg ezt a szörnyű utat, Amundsenék megelőzték őket. Az otthagyott norvég sátor tetején ott lengett a norvég zászló. Scotték viszont nem voltak olyan szerencsések, mint Amundsenék: nekik nem sikerült épségben visszatérniük, mert halálra fagytak a fehér végtelenségben. Az angolok holtesteit csak 1912 novemberében találták meg.
Scott és Amundsen neve fogalommá vált, és tettük elismeréseképpen a Déli-sarkon lévő kutatóállomást róluk nevezték el.

87 éve (1921) döntött Sopron és környéke hazánk mellett.
A trianoni békeszerződés alapján Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélték. A városban azonban hazafias tüntetések kezdődtek, majd a (fehér terror során már bizonyított) Prónay Pál és Héjjas Iván vezetésével érkezett szabadcsapatok (kb. 2700 fő) vezetésével spontán felkelés bontakozott ki. Így az 1921. augusztus végén bevonulni akaró osztrák csendőröket Ágfalva mellett puskatűz fogadta. Az elhúzódó ellenállásban összesen hetvenen haltak meg mindkét oldalról összesen (időközben megérkezett a Gömbös Gyula vezette Etelközi Szövetség is).
Októberben olasz közvetítéssel zárult az incidens, amelyben végül hazánk büntetésképpen megkapta azt, amit a korábbi kérések teljesítése miatti jutalmul sosem, vagyis a népszavazást (a kor fordított logikáját Törökország, majd Hitler még jobban kihasználta). Az 1921. december 14-16-n megtartott szavazáson a soproni lakosság közel kétharmada (65,2%) Magyarországra szavazott. Innen ered a kitüntető jelző: Civitas fidelissima - a leghűségesebb város. Magában a városban 89,2%-os részvétellel 72,7% szavazott hazánkra, míg a környező falvakban 83,9%-os részvétel mellett 45,4%. A szavazati arány azért volt ilyen magas, mert a kormány segített a már elköltözött soproniaknak visszautazni, olyanoknak is, akik már hosszú évek óta nem jártak Sopronban. Emellett a régi összeírás idejében még élt, de azóta elhunyt lakosok is leadták szavazatukat. Mindez azonban nem sokat számított. A kedvező eredmény elérésében leginkább az döntött, hogy a városban még mindig ott állomásoztak a szabadcsapatok...
Maga a szavazás módja is érdekes volt. A voksolni szándékozók két színes lapot kaptak, egy vékony papírból készült kéket és egy vastag sárga kartont; mindkettőn magyarul, németül és horvátul szerepelt a két ország neve. Ha valaki Magyarországra akart szavazni, akkor épen tette a borítékba a kék lapot és eltépte a sárgát, így az exit pollt készítõ jó hallású fõiskolások elég pontosan becsülhették meg az eredményt, hiszen Ausztria kartonja hangosan reccsent.
1922. január 1-n Sopront az antant képviselői hivatalosan is átadták a magyar hatóságoknak. A kormány 2001-ben december 14-t a Hűség napjává nyilvánította.

973 éve (1035) halt meg Nagy Knut.
995 körül született I. (Villásszakállú) Svend dán király és I. Mieszko lengyel király lánya másodszülötteként. Svendet Kanut bátyja, II. Harald Svensson követte Dánia trónján, s ezalatt Knut sikeres hadjáratokat vezetett Angliába. 1016-ban foglalta el Londont, mire az ostromban elhunyt apját követő Edmund király átadta fél országát a viking hódítónak. Edmund azonban nem sokkal később meghalt, Knut gyorsan elvette özvegyét és egész Anglia királya lett. 1018-ban bátyja is meghalt, így a dán trón is rászállt, majd 1028-ban Norvégiát is megtámadta és elfoglalta. Így az Északi-tenger körüli területek zömét ő egyesítette rövid ideig. Shaftesburyben halt meg, s a három országban három király követte.

183 éve (1825) határozták el a magyar akadémia felállítását.
1825 őszén a pozsonyi országgyűlésen a központi téma a magyar nyelv ügye volt. Dessewffy József gróf angol példákat idézve beszédet mondott a hazai nyelv fejlesztése és egy tudományos akadémia megalapítása érdekében. Utána felsőbüki Nagy Pál, Sopron vármegye követe kikelt a főrendek ellen, akiket hazafiatlanoknak nevezett. Szerinte a mágnások jövedelmüket csak kártyára, s más haszontalan dolgokra fordítják, a nemzet java nem lebeg a szemük előtt. Nagy Pál beszéde óriási hatást gyakorolt a jelenlévőkre, akik közül egy fiatal főúr felszólalt, élete legszerencsésebb idejének nevezve a pillanatot, amelyben a honhoz való "határtalan szeretetét hazájának megbizonyíthatja". Cáfolva Nagy Pálnak a mágnásokat ostorozó vádjait, "minden jószágnak egyesztendei egész jövedelmét az említett intézet fundusául" ajánlotta fel. A fiatal férfiú gróf Széchenyi István volt, akinek beszédét követően többen nagyobb összegekkel támogatták egy magyar tudós társaság felállításának tervét. Az 1827:XI. tc.-ben azután kimondták, hogy az "önként és szabad adakozással összveszedett tőke vagyonból Magyar Tudós Társaság állíttassék föl".

253 éve (1755) történt a történelem egyik leghíresebb földrengése.
Lisszabon, a portugál főváros egyike volt Európa legszebb és leggazdagabb városainak. Épületeiben a mór, a reneszánsz, a gótikus hatás pazar egyvelege ötvöződött. Lakóinak száma meghaladta a 275 ezret. Ezt a sokszínűséget pusztította el halottak napján a földrengés és cunami és az ezt követő tűzvész.
Utólag a rengés erősségét a Richter-skála szerinti 8,6-ra becsülik, központja St.Vincent-től 200 kilométerre nyugat-délnyugatra, az Atlanti-óceánban lehetett. A földmozgásokat érzékeltek Franciaországban, Svájcban, Észak-Itáliában, sőt a távoli Finnországban is.
A rengés miatt a világításra, főzésre, fűtésre használt tűz megállíthatatlan pusztítást okozott. A tűzvész öt napon át dühöngött a városban, míg mindent el nem emésztett. A rengés után a lakosság jelentős része a kikötőbe menekült, ezért az érkező cunami igen jelentős kárt tett az emberéletben. A cunami nagyságát mutatja, hogy még Angliában és Gibraltárott is 2 méteres, sőt az Antillákon is észlelhető nagyságú volt.
A kataklizma áldozatainak számát 60 ezerre becsülik.

197 éve (1811) született Liszt Ferenc
Az Eszterházyak gazdatisztjének, Liszt Ádámnak és az osztrák Maria Lagernek egyetlen gyermeke.  A doborjáni csodagyerek már 9 éves korában hangversenyt adott, az egyiken maga Beethoven dicsérte meg személyesen. Magánúton tanult, mert a párizsi konzervatóriumba nem vették fel, mivel külföldi volt. Hangversenykörútjait (Anglia, Franciaország, Svájc) mindenütt siker kísérte. Barátságot kötött Chopinnel és Berliozzal és beleszeretett Marie d'Agoult grófnőbe, akitől születtek gyermekei.
Az 1842-ben években a weimari udvari karmestere, zeneszerzője, zenei vezetője lett. Itt ismerte meg az ifjú Richard Wagnert, aki hamarosan veje is lett. Zeneszerzői stílusa lehiggadt, kevesebb gondot fordított a külső csillogásra és megteremtette az egyetlen témából kibontakozó szimfonikus költemény műfaját. Mint pedagógus, a világ minden részéből érkező tanítványait a zongorajáték újfajta technikájával ismertette meg. Élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Pest-Buda között megosztva töltötte - ebben a sorrendben. 1875-ben kinevezték a Budapesti Zeneakadémia elnökévé. Jelentős művei: Szerelmi álmok, Les Préludes, Rákóczi-induló, Haláltánc, Magyar rapszódiák, Requiem. 1886. július 31-n halt meg Bayreuth-ban, itt is temették el.

489 éve (1519) indult el Magellán hírneves útjára.
1519. szeptember 20-n a portugál származású Fernao de Magelhaes a spanyol korona zászlaja alatt elindult arra a Föld körüli útjára, ahonnan ő maga már nem térhetett vissza. Halhatatlanságáról azonban többek között az általa felfedezett s róla elnevezett Magellán-szoros gondoskodik.

344 éve (1664) lett brit Új-Amszterdam.
Petrus Stuyvesant, Új-Hollandia utolsó kormányzója megadta magát az angol hajóhadnak, csak idő kérdése volt, mikor kerül az egész gyarmat angol kézre. 1664-ben ezen a napon került hivatalosan brit uralom alá Új-Amsterdam, New Jersey és Delaware. II. Károly angol király Új-Amsterdamot testvéréről, (II.) Jakab yorki hercegről New Yorkra keresztelik át.
A gyarmatok csak 1702-ben kerültek egységes igazgatás alá. New York holland lakói mindinkább kisebbségbe kerültek. A yorki herceg fenntartotta az abszolutisztikus holland kormányzati formát. A New York mellett fekvő Long Island szigetén élő angol puritánok tiltakozása következtében azonban népgyűlést engedélyezett számukra 1667-ben.

100 éve csapódott be a közelmúlt legnagyobb meteorja.
A Tunguzka-folyó mellett, Szibériában 1908-ban ezen a napon 10-15 millió tonna TNT-vel egyenértékű robbanás történt egy meteorit becsapódása nyomán. A lökéshullám kétszer kerülte meg a Földet, de sokáig csak találgatták, mi okozhatta. A hatás világszerte érezhető volt, (feljegyzések bizonyítják, hogy) két nappal később éjjel Londonban félig világos maradt, mert az atmoszférába jutó por csillogása beragyogta a 10 ezer km-rel odébb levő várost is.
Emberáldozatok nem voltak, hiszen a tajga ezen része (is) lakatlan.
Csupán 1930-ban vizsgálták meg a helyszínt, ahol még mindig jól látszódott a pusztítás. Koncentrikusan dőltek ki a fák, de kráternyom nem maradt. Csak az ezredfordulón bizonyították a tudósok, hogy lehetséges (és egyben a legvalószínűbb) az az elmélet, miszerint a vízközeli sűrűségű meteorit kőből és porból állt, és a légkörben elégett, a Földet csupán lökéshulláma érte el. A legújabb elmélet szerint mégis van kráter, a becsapódás epicentrumától 8 km-re egy tóban vélik felfedezni, amely alapvetően más, mint a környék többi tava, bár nem tökéletes kráter. Az elmélet szerint egy leváló darab robbantotta a krátert, de egyáltalán nincs megnyugtatóan bizonyítva.

47 éve (1961) történt az első űrhajóval történő űrutazás és 27 éve (1981) az első űrrepülőgéppel.
1961. április 12-n Jurij Gagarin a Vosztok-1 fedélzetén megkerülte a Földet, összesen 108 percet volt az űrben. 1981-ben e napon lőtték fel a Columbia űrsiklót, amely két napot töltött az űrben. Sikere után további 27 alkalommal szállt fel, ám utolsó útján 2003. február 1-n visszatérés közben megsemmisült a 7 fős legénységével együtt.

194 (1814) éve hunyt el Joseph-Ignac Guillotin.
A francia orvos a közhiedelemmel ellentétben nem talált fel semmilyen kivégző eszközt, ő csupán bevezetését javasolta (1789. október 10-n), mert sokkal biztosabb kivégzési mód. A nemzetgyűlés sokáig vitatkozgatott erről, először csupán 1792. április 25-n végezték ki ezen módon egy halálraítélt rablót, de aztán hamar népszerű lett használata.
Angliában már korábban használták, és a frappáns szűz (maiden) névvel illették.

44 éve (1964) hunyt el Löwenstein László.
1904-ben Rózsafalun született még az Osztrák-Magyar Monarchiában, annak is magyar – azóta Szlovákiához került – részén egy zsidó családban. Miután a famíliától korán elszakadt, banki alkalmazottként dolgozott. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Bécsben végezte el, és itt járt színi tanfolyamokra is, sőt a híres pszichoanalitikusnál, Freudnál is tanult egy ideig.
Első színpadi szerepét viszont már Svájcban, Zürichben kapta. Bertolt Brecht társulatában is szerepelt, a híres szerző még egy Broadway-musicalt is írt neki. Hét évig vándorol különböző társulatokkal, Ausztriában, Svájcban, Németországban. Közben felvette a Lorre nevet, és rászokott a morfiumra, erről a kábítószerről élete végéig nem túdott leállni. Németországban Fritz Lang fedezte fel, és egy pszichopata gyermekgyilkos szerepét ruházta rá az „M - Egy város keresi a gyilkost” című 1931-es filmében.
Ezután több német filmben is szerepel, ám amikor a nácik hatalomra kerülnek, a zsidó származású Lorre elmenekült az országból. Lorre ezután előbb Párizsba, majd Londonba költözött. 1933-ban két francia filmben is szerepelt, az egyikben egy koldust alakított, alighanem azért, mert a franciát nem igazán beszélhette olyan szinten, hogy komolyabb feladatokat vállalhasson.
Angliába érve, elsőként egy Alfred Hitchcock nevű rendezővel futott össze, és máris elvállalta a szerepet, amit neki kínáltak. Lorre olyan ügyesen színészkedett, hogy a híres rendező nem jött rá arra, hogy csak akkor kezdett angolul tanulni. Állítólag hallás után, fonetikusan tanulta be a szöveget, mégis fontos szerepet kapott „Az ember, aki túl sokat tudott” című 1934-es Hitchcock-filmben. (Akcentusa egyébként végül híres lett angol nyelvterületen. Még az 1990-es években is parodizálták hangját egy amerikai rajzfilmben. A tengerentúliak egyébként „osztrák-magyar akcentusnak” nevezték furcsa kiejtését.)
Közben Németországban a nácik propagandacélokra használták az arcát: a hírhedt antiszemita film, "Az örök zsidó" plakátját róla mintázták. Ő jelenítette meg a „tipikus zsidót” a náci propagandában.
1935-ben Lorre elhagyta Európát, és Hollywoodba ment. Még ebben az évben játszott a "Bűn és bűnhődésben", s nem akárkit, hanem a főszereplőt, Raszkolnyikovot személyesítette meg. Aztán egy Mr. Moto nevű detektívsorozatban kapta meg a címszerepet, egy japán nomozót játszott. Ezután olyan híres filmekben alakított mellékszerepeket, mint a Casablanca vagy A máltai sólyom, mindkettőben Humphrey Bogart partnereként. Amikor Amerikában, a negyvenes években megkezdődött a kommunista-gyanús személyek üldözése, Lorrét is behívták a hírhedt Hayes-bizottság elé tanúskodni. Arra a kérdésre, hogy kit tart „vörös-gyanúsnak”, Lorre részletes listát vázolt fel: az összes általa ismert embert felsorolta az Egyesült Államokban…
Ezek után az sem véletlen talán, hogy az ötvenes években ismét Németországban élt: filmet rendezett és írt az NSZK-ban, amelynek főszerepét is eljátszotta. "Az elveszett" című film azonban megbukott. Utolsó éveiben így ismét Amerikában forgatott.
1964. március 23-n hunyt el Los Angelesben. Erre a napra volt egyébként kitűzve a válóperes tárgyalás fordulója, amelyen harmadik feleségétől vált volna el.

281 éve (1727) hunyt el Isaac Newton
Newton kora legnagyobb zsenije, a történelem egyik leghíresebb tudósa. 1642. december 25-n (másutt 1643. január 4. ugyanis a későbbi Gergely-naptár szerint a kettő ugyanaz) született Woolsthorpe-by-Colsterworth-ben. Koraszülött volt, apja addigra már meghalt, ezért nagyanyja nevelte. Talán őt, talán a granthami gimnázium tanárait dícséri, hogy a tanítottakat kiválóan megismerte. A helyi gyógyszerésznél lakott, és eljegyezte annak lányát, de mikor a Cambridge-be ment tovább tanulni, akkor a lány elhagyta. Newton további kapcsolatai nem ismertek.
Az egyetemen fedezte fel a binomiális tételt, majd a differenciál-elméletben mélyült el. 1669-től tanított külön királyi engedéllyel. Akkoriban ugyanis csak egyházi személy lehetett egyetemi tanár, de Newton nem volt hajlandó belépni, és a király engedélyeztette ezt. 1670-től figyelme az optika felé fordult. Nem sokára felfedezte a fehér fény törését a prizmán, majd megépítette távcsövét az ún. Newton-távcsövet, amely forradalmasította a csillagászatot. Megfejtette a gravitáció titkát, vagyis hogy miért esik az alma a föld középpontja felé. Mechanikai kísérletei a fizika alapjai lettek Newton mozgástörvényei néven. Kora leginkább azért ismerte el, mert a 17. században megindult tudományos felfedezéseket rendbe szedte, tudományokká kovácsolta, hogy ne csak felfedezések tömegét lássa a megismerésre vágyó ember, hanem rendezett tudományokat.
Azonban ez mind semmi, Newton talán legnagyobb hatású találmánya a macskaajtó, a bejárati ajtón vágott lengőajtócska.
1695-ben megkapta a lovagi címet, 1703-tól az angol akadémia elnöke haláláig. A Westminster Apátságban temeték el.

43 éve (1965) került sor az első űrsétára.
A Voszhod-2 egyik utasa, Alekszej Leonov írta be magát a történelembe ezen 12 perces tettével. Űrséta (EVA, Extra-Vehicular Activity) az űrhajón kívüli, világűrben végzett tevékenység. A szigorúbb, szovjet megközelítésben azt nevezik űrsétának, ha az űrhajós egész teste kikerül a vákuumba, míg az amerikaiak már azt is, ha csak az űrhajós feje. Ennek ellenére a szovjetek nyerték meg ezt az űrversenyszámot is.
Az első páros űrsétára 1969. január 16-ig kellett várni (Jevgenyij Hrunov és Alekszej Jeliszejev). Míg az első SEVA-ra (Stand-up EVA) 1969. július 21-n került sor (Neil Armstrong) a Holdon. Az első női űrsétáló Szvetlana Szavickaja volt 1984. július 25-n.
Eddig összesen 150 férfi és 8 női űrhajós tett űrsétát. Legalábbis a Föld nevű bolygó közelében.

Ez a nap egyben Arimathiai József napja is.
Arimathiai József, Jézus titkos tanítványa Nikodémus segítségével gondoskodott Jézus tisztes temetéséről saját sírboltjában. Nikodémus apokrif evangéliumában ő az, aki Jézus kicsorduló vérét egy kehelybe gyűjti, vagyis ő volt a Szent Grál első őre. Józsefet a feltámadás után megvádolták a holttest eltulajdonításával. Börtönbe zárták étlen-szomjan, mégis túlélte a a Szent Grálnak köszönhetően. A Grál később a templomos lovagok kezébe került, és ők a sírba vitték titkukat. Persze mindig akad valaki, aki úgy érzi tudja a megoldást, jó pénzért...
Arimathiai József sírja egy legenda szerint a Szent Sír Bazilikában van, szemben a Golgotával.

A képen Michelangelo utolsó szobra, a kevésbé híres Pieta, amelyben a művész Arimathiai József képében saját magát ábrázolta.

107 éve (1901) kezdődött meg az első "football-bajnokság".
A nyitómeccset a Hajós Alfrédot erre a meccsre nem nevező Budapesti Torna Club (BTC) játszotta a Budapesti Sport Club (BSC) ellen (4:0). A lebonyolítás akkoriban még a naptári év szerint zajlott. A nevezett csapatok: BSC, BTC, FTC, Magyar Úszó Egyesület és Műegyetemi FC, tehát csak fővárosi csapatok. A II. osztály első két helyezettje év végén osztályozót vívott, ahol döntetlen esetén az I. osztályú volt a kedvezményezett. A bajnokságot 100%-os teljesítménnyel a BTC nyerte.

84 éve (1924) rendezték az első téli olimpiát.
Az első téli olimpiai játékok megrendezésére a francia-svájci határ közelében levő Chamonix-ban került sor. A szervezőket és a résztvevőket nagyon megrémítette az időjárás alakulása, ugyanis a verseny előtt három héttel még semmilyen hó nem esett, a hőmérséklet pedig igen enyhe volt. A játékok megnyitójára azonban megérkezett a hó és a lehűlés is. A mintegy egy héten át tartó nemzetközi versenyt ünnepélyes keretek között 1924. január 25-n nyitották meg. Az első téli olimpián 16 nemzet 300 sportolója vett részt, köztük néhány hölgy is. A nők viszont csak a műkorcsolya versenyszámban indulhattak.
Téli sportküzdelemről lévén szó, a versenyzők olyan számokban mérték össze erejüket, ügyességüket, mint a műkorcsolya, a gyorskorcsolya, a bob, a jégkorong és a síugrás. A legsikeresebb nemzetek közé természetesen inkább az északi népek tartoztak: a finnekről és a norvégokról van szó, rajtuk kívül az alpesi osztrákok értek el jó eredményeket. A verseny alatt azonban nemcsak skandináv éremeső hullott, hanem új technikák is megjelentek. A síugrásnál például a norvég Tullin Thams elsőként ugrott felsőtestével előre dőlve, melynek segítségével 57 méteres távolságra ugrott, és az első helyen végzett. Thamsszal szemben a többiek egyenes tartással, kezükkel kapálózva repültek.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak 1926-os döntésében nyilvánította hivatalosan is a chamonix-i sportrendezvényt az első téli olimpiai játékká.

Ma van a Magyar Kultúra Napja.
Ezen a napon írta (a hagyomány szerint) Kölcsey Ferenc a Himnuszt 1823-ban.
A krisztusi korban levő, félszemére vak, árva, református nemes (nem meglepő módon) kifejezetten borúlátó költeményét 1828 decemberében jelentette meg. 1844-ben írtak ki pályázatot a megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc pályaműve nyert meg. Először 1848. augusztus 20-n a Mátyás templomban csendült fel hivatalos ünnepség keretében, ekkortól tekinthetjük valóban az ország himnuszának.

107 éves az MLSZ.
Budapesten az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében tizenhárom klub és a Versenypálya-szövetség részvételével 1901. január 19-n megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség, amelynek első elnöke Jász Géza lett. Az 1901. február 4-n tartott első tanácsülésén kiírták az első labdarúgó bajnokságot és elfogadták annak szabályzatát. Az első bajnokságot a Budapesti Torna Club (BTC) csapata nyerte meg. A magyar válogatott első hivatalos mérkőzését 1902. október 12-n Ausztria ellen játszotta Bécsben (s 5:0-ra kikapott). 1907-ben az MLSZ a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség önálló tagja lett. A válogatott legjobb eredményeit az 1938. évi és az 1954. évi világbajnokságokon érte el: mindkétszer második lett. 1959-ben a nemzeti 11 a France Football című szaklap először kiadott ranglistáján az európai rangsor élén állt. Az olimpiai csapat 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban aranyérmet nyert.

100 éves lenne Teller Ede.
Budapesten született, apja Teller Miksa, jónevű ügyvéd volt. 1926-ban, a Mintagimnáziumban (ma ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola és Gimnázium) érettségizett, ugyanott ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály is diák volt. Egész életében nagyra értékelte a magyarországi oktatást. Még Budapesten ismerkedett össze későbbi munkatársaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel.
Azt vallotta később, hogy a tudományos sikereit annak köszönhette, hogy a magyar nyelv volt az anyanyelve, máskülönben "csak egy középszintű középiskolai tanár" lett volna belőle.
A matematika iránt érdeklődőtt, de apja azt tanácsolta neki, legyen vegyészmérnök, mert azzal pénzt is lehet keresni, ezért beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre. 1926. január 2-n után hagyta el az országot  a Horthy-korszak Numerus clausus törvénye miatt.
Karslruhéban kémiát és matematikát tanult. 1927-ben itt beszélt Hermann Mark professzor a kvantumechanikáról, mint a kémia alapjáról. Ennek hatására nyergelt át a fizikára. 1928 tavaszán Münchenben Arnold Sommerfeld mellett tanult. Ebben az évben elveszítette lábfejének egy részét egy villamosbalesetben. 1928 őszén már Lipcsében tanult, ahol Werner Heisenberg volt a professzora. Nála írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól, amit 1930-ban védett meg.
Ezután először molekulaspektroszkópiával foglalkozott, legismertebb eredménye a Jahn-Teller-effektus (1937). Göttingába ment, ahol a későbbi Nobel-díjas James Franck tanársegéde lett. 1933-ban Pöscllel közösen kidolgozta a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl-Teller potenciálfüggvényt. Utána Magyar Állami Ösztöndíjjal Rómában Enrico Fermi, majd Rockefeller-ösztöndíjjal Koppenhágában Niels Bohr mellett dolgozott. Külföldi tartózkodása idején nyaranta végig hazajárt és 1933-ban feleségül vette ifjúkori szerelmét Harkányi Micit. Ez kiváltotta a Rockefeller-alapítvány ellenszenvét: "nem fogunk nászutat szponzorálni".
Két évet töltött a Göttingeni Egyetemen és 1934-ben elhagyta Németországot a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével. Rövid angliai tartózkodás után az USÁba emigrált, ahol a George Washington Egyetemen tanított. Itt kollégája, Gamow a magfizika felé terelte, majd  1938-ban együtt dolgozzák ki a termonukleáris fúzió elméletét. A béta-bomlás nukleonspint átfordító Gamow-Teller-átmenetének leírása is közös munkájuk. P.H. Emmettel közösen értelmezte a nempórusos szilárd felületeken lejátszódó többrétegű adszorpció jelenségét. Azóta az ilyen felületeket Brunauer-Emmett-Teller felületeknek (BET-felület) hívják.
1939-ben a Gamow és Teller által szervezett washingtoni elméleti fizikai konferencián jelentette be Bohr a maghasadás felfedezését. A Pearl Harbor-i támadás után felgyorsultak az események és Chicagóban Teller Fermi mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Itt adta neki Fermi az ötletet, vajon lehetne-e egy atombombával termonukleáris nukleáris fúziót beindítani. Teller ezután kezdett gondolkodni a szuperbombán. A chicagói reaktor 1942 sikeres decemberi beindítása után Tellert meghívták a Manhattan-tervbe.
1945-ben tagja a Reaktorbiztonsági Bizottságnak, 1947-től elnöke. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-effektus) és sikerült leállíttatnia az olyan grafitos reaktorok működtetését, mint amilyen például a Csernobili erőmű. Csernobilban többek között Teller-effektus vezetett a katasztrófához. Részt vett az inherensen biztonságos (bolond-biztos) TRIGA reaktorok kifejlesztésében.
1952-ben a Los Alamos-szal elégedetlen Teller kezdeményezésére is létrehozták a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumot, aminek egy időre igazgatója lett. 1952-ben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba kísérletet.
1962-ben Kennedy elnöktől Fermi-díjat vehetett át a kémia és a fizika terén elért eredményei, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerep és a nemzetbiztonság erősítése terén végzett munkájának elismeréseként. A Reagan-Gorbacsov puhatolózások idején Reagant határozottan biztatta, ne engedjen a csillagháború kérdésében, mert a szovjeteknek nincs ilyen elektronikájuk.
1936 után 1990-ben járt újra Magyarországon, s utána minden évben hazalátogatott. 1994. április 23-n Göncz Árpád köztársasági elnöktől Magyar Köztársasági Érdemrendet vehetett át. 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. Az Orbán-kormány idején az első Corvin-lánc birtokosok egyike lett.

120 éve a National Geographic Society.
1888. január 13-n Washingtonban összegyűlt 33 férfi, hogy "a földrajzi tudás gyarapításának és terjesztésének elősegítése érdekében” létrehozzon egy társaságot, a National Geographic Society-t. Az alapítók közt voltak földrajztudósok, felfedezők, katonatisztek, ügyvédek, meteorológusok, térképészek, természetbúvárok, bankárok, tanárok, biológusok, mérnökök és feltalálók. A vállalkozás eszmei irányítója Gardiner Greene Hubbard ügyvéd és filantróp volt.
Hubbardot később az újonnan alakult társaság elnökévé választották. Egalitárius eszméje – gyarapítani és mindenki számára elérhetővé tenni a legtágabb értelemben vett földrajzi ismereteket – az elkövetkező száz évben a National Geographic Society alapelvévé vált. Ennek szellemében 1888 októberében a társaság megjelentette az első National Geographic folyóiratot. Hubbard 1897-ben halt meg. Egy évvel később az elnöki székben, veje, a nagyhírű feltaláló, Alexander Graham Bell követte, s képességeinek és energiájának jelentős részét a National Geographic népszerűsítésére fordította. Két olyan jelentős döntést is hozott, amely a Társaság jövőjét alapvetően meghatározta. A folyóiratot megküldte mindenkinek, aki a National Geographic Society tagjai közé lépett. Továbbá egy tehetséges fiatalemberre bízta a folyóirat felfrissítését és az új tagok toborzását. A 23 éves tanár, Gilbert H. Grosvenor találékony irányításával a National Geographic tudományos földrajzi folyóiratból a való világot föltáró lappá vált, és egyben az amerikai újságírásra is maradandó hatást gyakorolt. Grosvenor egy év alatt megduplázta, 1000-ről 2000-re növelte a társaság tagjainak számát. Azóta a Cosmos Club tiszteletreméltó tagjainak egykori társasága az egész világot behálózó, hatalmas szervezetté vált. Napjainkban a társaságnak 10,5 millió tagja van, s a tagság mintegy ötöde a nem angol nyelvű kiadások olvasója.

223 éve (1785) született Jakob Grimm.
A hanaui testvérpár ifjabb tagja Wilhelm  Mindketten a kasseli líceumban tanultak, később jogi tanulmányokba kezdtek, amit politikai okból a német nyelv és irodalom fakultásra cseréltek.
A göttingeni, majd a berlini egyetemen oktató Jakob Grimmet a német nyelvtudományban kiemelten jegyzik, például az Edda-dalok kiadásával, mégis neve leginkább a mesegyűjtéssel forrt össze. Az emberek többsége Grimm neve hallatán a három kötetben megjelent Grimm mesékre asszociál. Jakob Grimm és öccse 1806-tól kezdve gyűjtötte a meséket és a mondákat. 1812-ben megjelentetett Gyermek - és családi mesék című könyvükkel elérték, hogy a népköltészet világirodalmi szintű elismerésben részesüljön. A népmeséket úgy adták ki, hogy azoknak megmaradt a beszélt nyelvi ízük.
Magyarországon a Grimm mesegyűjtemény 1848-ban jelent meg először. A több mint 250 kiadást megélt mesék közt olyan kedves történeteket találunk, mint a Csipkerózsika, a Hófehérke, a Hamupipőke, a Holle anyó, a Brémai muzsikusok vagy A békakirály.

131 éve (1876) vezették be hazánkban a métert.
1889. szeptember 24-n Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban 1960-ig. A méterrendszerre való áttérésre vonatkozó javaslatot azonban már jóval előbb, 1874 januárjában nyújtották be a magyar képviselőházban, s az már az év április 20-n törvényerőre emelkedett. A törvény rendelkezéseit 1876. január 1-vel léptették életbe. A méterrendszert egyes európai országokban akkor már javában alkalmazták: Itália egyes államaiban már 1803-ban, Belgiumban 1816-ban, Hollandiában pedig már 1821-ben bevezették. A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette meg nemzetközi hosszmértékegységként, s az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg. Az 1875-ben Párizsban kötött első méter-egyezményt 18 ország írta alá, s vállalta a méterrendszer bevezetését. Az Egyesült Államok és Anglia nem csatlakozott az egyezményhez.
A méter mai, 1983-ban elfogadott meghatározása (több változást követően) Bay Zoltán javaslatára így hangzik: "az a távolság amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt".
Az etalonul szolgáló (képen is látható) métert a Párizs melletti Sevres-ben tárolják 1792 óta.
A méter szó a görög metron szóból ered, ami mértéket jelent.

467 éve (1610) halt meg Ludolph van Ceulen.
Az eredetileg Ackermann néven született német matematikus Hildesheimben látta meg a napvilágot 1540. január 28-n. Az ellenreformáció elöl Hollandiába, Delftbe, majd Leidenbe menekült - ezért történt a névváltoztatás, Ceulen Köln városát jelenti flamandul. Hadmérnök volt, de legnagyobb eredményét lázas számolással érte el. Ő volt ugyanis az, aki az ún. pi szám (a kör kerületének és átmérőjének viszonyszáma) értékét előbb 20, majd 34 tizedesjegyig kiszámolta. A 3,141 592 653 589 793 238 462 643 383 279 502 9 pi értéket a sírjára is vésték, és a szám azóta a nevét viseli, ezért ez a Ludolph-féle szám. Van Ceulen foglalkozott trigonometriával és transzcendens egyenletek megoldásával is, sőt vívómesterként is jeleskedett. 1600-tól a leideni egyetem matematika professzora volt.

138 éves a rágógumi.
1869-ben ezen a napon szabadalmaztatta egy ohioi fogorvos, William E. Semple híressé vált találmányát.