Gondolatok a könnytárból

581 éve (1429) szabadította fel Orléans-t a francia sereg Jeanne d'Arc vezetésével.
Tizennégy éves korától kezdve Jeanne d'Arc Istentől való elhivatottságot érzett, hogy a francia trónörököst (dauphin) segítse az angolokkal szemben. 17 éves korában sikerült csak meggyőznie a helyi katonákat, hogy segítsenek a királyjelölt elé jutnia. A határozatlanságáról híres dauphin hosszas vizsgálatok után hitte el az isteni tervet, és Jeanne-ra bízta seregét, amely az ostromlott Orléans felmentésére indult. Jeanne testőrségével bejutott a városba, reményt öntött a végre készülő védőkbe, majd kitörést indított, és az angolok feladták az ostromot. Orléans után az angolokat meglepve nem Párizs, hanem Reims ellen fordult. Az útjában fekvő városok sorra adták meg magukat, továbbá az angol felmentő sereget megsemmisítette, így diadalt aratva vonult be Reims-be, ahol másnap megkoronázták VII. Károlyt. Ezután megkísérelte Párizs felszabadítását is, de kudarcot vallott, s ő maga is megsebesült. Jeanne 1430 májusában az ostromlott Compiègne váránál a burgundiak fogságába esett, akik négy hónap múltán továbbadták a szövetséges angoloknak. Rouenban 1431-ben az angol egyház pert indított ellene eretnekség és bűbájosság miatt. 1431. május 30-n megégették. 1456-ban rehabilitálták, 1920-ban szentté avatták.

Az 1918. május 7-n megkötött békeszerződés Románia viszonyát tisztázta. Az I. világháború során Románia a korábbi semlegességi egyezményt felrúgva hátba támadta Magyarországot, amikor azok az orosz fronton vereséget szenvedtek. A betörő román seregeket azonban hamar megállították és a német erősítéssel gyorsan kiszorították Erdélyből, sőt Bukarestet is elfoglalták év végére. A román front tehát gyorsan megszűnt, és 1917. március 5-n előzetes békeszerződést kötöttek. A végleges megkötését az orosz tárgyalások utánra halasztották, hiszen az befolyásolta ezt. Miután 1918. március 3-n megkötötték az oroszokkal a békét, jöhettek a románok. Mintegy 3500 km² területi követelése volt hazánknak, amely a képen látható fekete területet jelenti, azaz apróbb határkiigazítást, amelyek pusztán stratégiai célt szolgáltak. Ezek szinte lakatlan területek voltak, alig pár száz román állampolgár került új államba. Emellett Dobrudzsa visszakerült Bulgáriához. A szerződés értelmében Románia gazdasági protektorátus alá került, amely a gazdasági javak "kedvezményes" kisajátítását jelentette.
Mint ismert, nem sokáig tartott a békeszerződés, az összeomlás miatt hatályon kívül helyezték, és 1920. június 4-n Trianonban újat, valóban véglegeset kötöttek.

8 éve (2002) ölték meg Pim Fortuyn holland pártvezért.
Wilhelmus Simon Petrus Fortuynt szélsőjobboldaliként szokták általában emlegetni - noha kevés embert utált jobban, mint Le Pent - homoszexuális volt, és liberálisabb nézetei voltak, mint a legtöbb más európai pártvezérnek. Csak éppen radikálisan bevándorlásellenes volt egy ultraliberális országban. Tehát a kormányzó ideológiához képest erősen jobbra helyezkedett el, míg innen és Európa legtöbb szegletéből kifejezetten a ballib. felé.

A világ legnagyobb léghajója, a Hindenburg 1936. március 4-n szállt fel először. A 245 m hosszú (ez 3 db Boeing 747, ill. 24 m híján a Titanic hossza) és 41 m átmérőjű 112 tonnás ballont hidrogénnel töltötték, amely közismerten igen gyúlékony. 135 km/h sebességre volt képes a 4 db 1200 LE-s motorja segítségével. A német léghajó program természetesen héliumot tervezett, de ez csak az USÁnak állt rendelkezésre kellő mennyiségben, és ők nem adtak el a németeknek, mert tartottak attól, hogy hadászati célra (is) használnák.
A bő egy év alatt a Hindenburg 17-szer szelte át az Atlanti-óceánt oda-vissza, összesen 308323 km-t repült. 1937. május 3-n Frankfurtból indult utolsó útjára fedélzetén 36 utassal (nem volt teltház!) és a 61 fős személyzettel. Május 6-n jelentős késéssel ért a New Jersey melletti Lakehurst repterére,  ezért a leszállási manővert sietve hajtotta végre. Az emiatt történt hibából fakadva kigyulladt és porrá égett. Ez véget vetett a német Zeppelin programnak, és a hidrogén-töltetű léghajózásnak is.

189 éve (1821) hunyt el Napoleon Bonaparte Szent Ilona szigetén.
Halálának oka és körülménye máig rejtélyes, nem megnyugtatóan tisztázott. A hagyományos elmélet szerint gyomorrákja volt, ezt diagnosztizálták a boncolás során, ill. gyomorbántalmakra panaszkodott élete utolsó évében. Egy 1961-ben napvilágot látott elmélet szerint azonban megmérgezték az őt fogva tartó angolok (a sziget angol gyarmat volt), mert csak így érezték végleg biztonságban magukat.

30 éve (1980) halt meg Tito, a legnagyobb jugoszláv.
A horvát származású kommunista partizánvezető és politikus Josip Broz néven született Kumrovecben 1892. május 7-n. Fiatalon kommunista lett, majd az elsõ világháborúban orosz fogságba esett, ahol tovább mélyítette ismereteit. Ezt követõen Európa számos városában megfordult, és szervezte a mozgalmat 1934-től már Tito fedőnéven. 1937-től a JKP főtitkára. 1941-ben partizánmozgalmat hirdetett a tengelyhatalmak megszálló csapatai ellen. Szerbiában jelentõs területeket tisztítottak meg emberei, akik ekkor még együttmûködtek a Mihajlovic vezette csetnikekkel.

541 éve (1469-1527) született Niccolo Machiavelli, olasz filozófus.
Apja firenzei ügyvéd volt, így könnyen elérte, hogy fiával is számoljon a város vezetése. Niccolo a kancellária titkára lett, s munkájából adódóan gyakran járt követségben a szomszédos fejedelmeknél, királyoknál. Ekkor alakultak ki híressé vált nézetei az ideális uralkodóról, amelyet A fejedelem c. munkájában összegzett.
A jó fejedelem mindenekelőtt a biztos gazdasági hátteret teremti meg, amivel erős hadsereget tarthat fenn. Minden cselekedete állama, így saját maga érdekét kell, hogy szolgálja. A cél szentesíti az eszközt. Ha kell, hazudjon, legyen kegyetlen, de sosem annyira, hogy ezeket érdekén túl is gyakorolja. Objektív ismérve, hogy idejében felismeri a problémákat, és nem válogat az eszközökben, hogy megoldja azokat. Röviden: a fejedelem nem erkölcsi és egyéb elveket követ, hanem a politikai hasznosságot, a pragmatizmust.
Balsorsát egy ilyen fejedelem okozta, a firenzei köztársaságot ugyanis megdöntötte a korábban elűzött fejedelmi család, a Medici 1512-ben. A köztársaság vezető testületének tagjai elfogták, így Machiavellit is. Nem sokáig volt azonban börtönben, visszavonulhatott vidéki birtokára, ahol megírta leghíresebb művét.
A Mediciek eztán rájöttek, hogy milyen értékes ember ő, és rendre tanácsokat kértek tőle. Machiavelli legfőbb célja egy egységes Itália volt, amelyet egy erős fejedelem hozhatna létre. Ezért támogatta a Medicieket, a Borgiákat, sőt, a főellenséget, II. Gyula pápát (akit egyébként egy Medici követett a Szentszék trónján) is annak utolsó évében.

Mabovitz néven született Kijevben, 1906-ban a Wisconsin állambeli Milwaukee-ba emigráltak. Innen, miután megszerezte tanári diplomáját, 1921-ben férjével Palesztinába költöztek, előbb egy kibucba, majd Jeruzsálembe. A már ekkor létező izraeli szakszervezet (Hisztadrut) tagja, majd titkára lett, amely a II. világháború után az önálló államiság fő szervezője volt. Női mivolta miatt a britek nem üldözték, így egyre fontosabb vezető lett.
1948-ban, az Iraeli Függetlenségi Nyilatkozatot ő is aláírta (egyetlen nőként). A Függetlenségi háborúban (1948-49) adományokat gyűjtött nagy sikerrel, majd moszkvai nagykövet lett. 1949-56 közt munkaügyi miniszter volt (első női miniszterként), majd '56-tól '65-ig külügyminiszter, amikor is visszavonult.
Az újabb háború remobilizálta, és a munkapárt főtitkára lett, majd Eskol halála után (1969) miniszterelnök (a 3. női a világon, az 1. a Srí Lanka-i Sirimavo Bandaranaike, a 2. Indira Gandhi). A munkapárt szakadással fenyegett, ő volt a mindenki által elfogadott, de senkinek sem tetsző közös jelölt. Ezért kormányzásáról nem sok jót szoktak írni, legfeljebb annyit, hogy a komoly belső ellentéteket jó diplomataként csitította. Az 1973-as váratlan háború megnyerése után nem sokkal lemondott (1974. 04. 11.), és végleg nyugdíjba vonult. 1978. december 8-n hunyt el.

147 éve (1863) sebezték meg halálosan "Kőfal" Jackson tábornokot, a déliek legtehetségesebb hadvezérét.
Thomas Jonathan Jackson 1824. január 21-n született Virginiában. Szüleit fiatalon elvesztette, így nagybátyja nevelte. A West Point katonai akadémián való végzése után rögtön az új háborúba, a Mexikó ellenibe indult (1846). Több csatában harcolt, többször kitüntették, itt ismerkedett meg Robert E. Lee-vel. Hazatérése után nem sokkal egy újonnan alapított hadiintézetben tanított 1856-ig.
Később birtokán gazdálkodott, tanári képességeit a négerek oktatására fordította. Ez azért érdemel említést, mert az amerikai polgárháborúban nem az abolicionista északi oldalon kapcsolódott be, hanem hazája mellett.
A háború elejétől a legfontosabb csatákban vett részt, egyre nagyobb hírnévre tett szert katonái és ellenfelei körében. 1863-ban a chancellorsville-i csatát is megnyerte, ám mikor néhány katonájával győzelmi szemlét tartott, egy déli szakasz ellenségnek nézte őket és tüzet nyitott rájuk. Társai meghaltak, ő súlyosan megsérült. Kórházba vitték, de nem tudták megmenteni, május 10-n elhunyt. A déliek (persze nem kizárólag emiatt), bő egy hónap múlva döntő vereséget szenvedtek, a háború gyakorlatilag eldőlt.

303 éve (1707) jött létre Nagy-Britannia, pár évvel későbbi nevén az Egyesült Királyság.
A két név hivatalosan ugyanaz, bár szokták előbbit csupán a nagyobbik brit szigetre érteni (Anglia+Wales+Skócia). Érdekesség, hogy Kis-Britannia a mai Bretagne-t (FRA), de írül Wales-t jelenti.

Május 1-t először 1890-ben ünnepelték, mint a munkásmozgalom ünnepnapját. Alapul a II. Internacionálé azon határozata szolgált, amely 1889. május 1-t a legfőbb munkásmozgalmi követelésért, a munkaidő rövidítéséért folytatott közdelem napjává nyilvánította. Azért ezen a napon, mert 1886-ban ekkor kezdődött Chicagoban a tüntetés a 8 órás munkanapért. Gyors népszerűsége láttán a katolikus egyház, hogy a kommunista befolyást ellensúlyozza, még meg is szentelte a napot; XII. Pius május elsejét Munkás Szent József mellékünnepévé avatta.
Magyarországon a csendőrség erőteljesen lépett fel: Orosházán (a munkásmozgalom egyik gócpontjában) belelőttek a tömegbe (1891).
Az általános 8 órás munkaidőt először 1856-ban az ausztráliai Új-Dél-Wales építőmunkásai harcolták ki. Az európai országokban a 8 órás munkanapot, ill. a 48 órás munkahetet csak a XX. században sikerül elismertetni.
A képen a Munka és Jólét a Milleniumi Emlékművön.

20 éve (1990) kötötte meg a Paktumot az MDF és az SZDSZ.
A szabad választásokat követően a két legeredményesebb párt tárgyalásokat kezdett az ország alkotmányos működőképességének biztosítása érdekében. A megállapodás szűkítette és konkretizálta a parlamentben kétharmados szavazataránnyal meghozható törvények körét, lehetővé téve az erős kormányzati munkát. A "kétharmados" törvények a következők: a jogalkotás rendjéről szóló; a népszavazásról szóló; a rendkívüli, illetve szükségállapot idején alkalmazott szabályokat rögzítő törvény; a képviselő jogállásáról szóló; az országgyűlés ügyrendje; az Alkotmánybíróságról szóló törvény; az állampolgári és nemzetiségi jogokról szóló törvény; a fegyveres erőkről, rendőrségről, nemzetbiztonsági tevékenységről szóló; az önkormányzatról szóló; a bíróságokról szóló; az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény; a lelkiismereti és vallásszabadság törvényes szabályozása; a sajtótörvény; a gyülekezési és egyesülési jogról szóló és a párttörvény; a nemzetiségi törvény; az állampolgársági törvény; a választójogi törvény; a sztrájktörvény; a honvédelmi kötelezettségről szóló törvény.
A paktum további pontjai értelmében a legfőbb ellenzéki párt javasolta a köztársasági elnököt, míg a házelnököt az MDF, végül megállapodtak, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvány csak a miniszterelnöktől vonhatja meg a bizalmat.

386 éve (1624), hogy XIII. Lajos francia király kinevezte főminiszterének Armand-Jean du Plessis bíborost, aki 1631-től Richelieu hercege lett.
A kinevezésekor 39 éves államférfi három cél vezette: a francia főnemesség hatalmának visszaszorításával erősíteni a király abszolút uralmát, a hugenották (protestánsok) nem vallási kiváltságait megszüntetni, a Habsburg-hegemóniát megtörni Európában.
Richelieu egy elszegényedett nemesi család sarja volt, akit 1606-ban csupán egy szegény püspökség élére választottak. A francia katolicizmus szószólójaként került az özvegy királyné látókörébe. Hamarosan Medici Mária tanácsosa lett, aki természetesen beprotezsálta az éppen nagykorúvá vált fiánál, aki így rögtön hivatalosan is az elsőszámú államemberré nevezte ki.

41 éve (1969) mondott le Charles de Gaulle, Franciaország köztársasági elnöke.
Charles André Joseph Marie de Gaulle 1890. november 22-n született Lille-ben. Katona volt, az I. világháborúban Verdunnél fogságba esett. A 30-as években a hadsereg modernizálása mellett érvelt tanulmányaiban. 1940 májusában sikertelenül próbálta megállítani Guderian páncélosait, de nem ő volt a vereség okozója. A nácik elöl Angliába menekült, és az emigráns franciák vezére lett. Az angolok a kezdettől, az amerikaiak csak 1943-tól ismerték el ezen tisztségét (helyette Giraud-t támogatták). Franciaország felszabadítása után az ideiglenes miniszterelnök lett, de az új (IV.) köztársaság pártjaival nem találta a közös hangot, így lemondott.
Kezdettől sorozatosan bírálta a köztársaságot (erős elnöki hatalmat akart), pártot alapított, de nem lett népszerű. 1948-tól távolmaradt a politikától, és emlékiratán dolgozott. 1958-ban azonban a IV. köztársaság az algériai válság miatt az összeomlás szélére került. De Gaulle-t kérték fel kormányalakításra, hogy megoldja az alapvetően katonai problémát. Csupán félévet kapott, de ő ezalatt kiharcolt egy népszavazást az elnöki pozíció radikális bővítéséről, ami után megnyerte az elnökválasztást és ezzel megalakult az V. köztársaság.
1962-ben Algéria függetlenségével ért véget a válság, de ez sem csökkenti népszerűségét (65-ben újraválasztották). Franciaország megtépázott dicsőségének visszaállítását tűzte ki célul. USÁval és Angliával szemben politizált, hogy megmutassa, milyen sokat is ér szava. Ezért vétózta meg kétszer is Anglia belépését a Közös Piacba (hogy ne fenyegesse a franciák vezető szerepét), majd ezért lépett ki egy évre a Közös Piacból, ill. a NATO-ból is, miközben enyhén támogatta Kínát, sőt a Szovjetuniót is. A '68-as diáklázadások megingatták hatalmát, amit az elnöki hatalom további bővítésével próbált ellensúlyozni, de a népszavazás megmutatta, hogy elvesztette támogatói javát. Az 1969-es népszavazáson elvetették az általa indítványozott közigazgatási átszervezést és szenátusi reformot, emiatt lemondott, utóda Georges Pompidou lett.
Bukását alig több, mint egy évvel élte túl, 1970. november 9-n hunyt el.

489 éve (1521) hunyt el Magellán, az első európai, aki körülhajózta a Földet.
Legalábbis a tudatlan történelemkedvelők szerint. Magellán ugyanis soktízezer kilométerrel távolabb, a mai Fülöp-szigeteken megölték a bennszülöttek, így csupán flottája egy része ért haza, hogy jelentse, sikerült a bolygót körbehajózni.
Fernao de Magelhaes néven született (feltehetőleg) 1480-ban Portóban. Éveken át szolgálta a koronát gyarmati expedíciókban, de kevés pénzt és hírnevet szerzett, így spanyol szolgálatba állt (mint Kolumbusz), majd egy korabeli hibás térképnek és elképzelésnek hitelt adva óceáni expedícióra vállalkozott (mint Kolumbusz). Célja a másik (Déli-) óceánra nyíló átjáró megtalálása volt, hogy eljuthasson a Fűszer-szigetekre.

73 éve (1937) a baszkföldi Guernicát a német Kondor-légió bombázói 71%-ában elpusztították.
1645 halott és 889 sebesültet említ a hivatalos statisztika. Guernica a polgári lakosság elleni terror jelképévé vált a spanyol polgárháború óta, amelyben a fasiszta Francisco Franco tábornokot a német és olasz sereg támogatta, míg a köztársaságpárti baloldaliak megsegítésére csupán nemzetközi brigádok alakultak, hivatalos kormánytámogatást nem kaptak. A mintegy 40 ezer önkéntes között volt kommunista, szocialista és demokrata egyaránt, bár a kommunisták jelentős része a "belső ellenséggel" harcolt. Franco 1939. április 1-n, Madrid elfoglalásával győzött.
A képen Picasso híres festménye látható Guernicáról.

24 éve (1986) történt a csernobili katasztrófa.
1986-ban e nap hajnalán, a csernobili atomerőműben több robbanás után nukleáris olvadás kezdődött, ezzel bekövetkezett az eddigi legsúlyosabb szerencsétlenség az atomerő békés hasznosításának történetében. A katasztrófa során 50 millió curie szabadult fel, ami 30-40-szerese a hirosimai atombombának. 56 személy rák okozta halálát hozzák közvetlen összefüggésbe ezzel, de a legóvatosabb becslések is 4000-re teszik a közvetett rákos betegek számát.

411 éve (1599) született Oliver Cromwell.
I. Károly alatt a parlament tagja, egyre meghatározóbb tagja a puritán mozgalomnak. Az 1642-ben kitört polgárháborúban érdemei révén egyre magasabb rangot kap, végül az 1644-es Marston Moore-i győzelemben döntő érdemeket szerzett, ami után ő lett az elsődleges hadvezére a puritánoknak (kedvenc mondása: "Bízz Istenben és tartsd szárazon a puskaporod" - egyes történészek szerint a királypártiak megnyerték volna a háborút, ha muskéták helyett íjakat használnak). 1649-ben a király kivégzésének egyik fő támogatója, így nem meglepő, hogy az új államformában ő lett az ország első embere, a Lord Protector. Külpolitikai sikereket ért el (Írország meghódítása, Hollandia legyőzése), de hazájában egyre több ellenfele akadt, hiszen gyakorlatilag diktatúrává alakította át a friss köztársaságot. Újabb polgárháború korai halála (1658. szeptember 3.) miatt nem történt. Fia követte, de egy éven belül menekülni kényszerült, soha többé nem is tért vissza. A Stuart-házat restaurálták, 1660-tól Anglia újra királyság lett.

95 éve (1915) kezdődött a gallipoli csata.
Az I. világháború egyik legismertebb, de messze nem a legvéresebb csatája a Gallipoli-félszigeten brit, ausztrál és új-zélandi egységek partraszállásával indult meg.
Az Admiralitás vezetője, Winston Churchill ugyanis a Balkán meghódítása számára létfontosságú terület megszerzését akarta. A többi brit hadvezér ezt nem támogatta, de mikor az oroszok is hevesen kérelmezték ezt, majd 1915 februárjában a törökök egy Egyiptom elleni offenzívára készültek, Churchill saját hatáskörében megkezdte a támadást. Hadihajói tűz alá vették a Dardanellák bejáratát védő erődöket, de tengerészgyalogosai kevesen voltak a további hadművelethez. Az erősítés április 25-n érkezett meg, majd lassanként az újabb és újabb egységek.

156 éve (1854) történt történelmünk egyik legismertebb esküvője.
I. Ferenc József vette feleségül Erzsébet, bajor hercegnőt. A 23 éves császár a harmatos, alig 16 éves lánykát vitte  a bécsi ágoston-rendi oltár elé. A házasság nem volt túl boldog, Erzsébet emiatt töltött oly sok időt Magyarországon. 1898-ban egy anarchista végzett vele, férje 18 évvel élte túl.
4 gyermekük született, Zsófia 2 évesen elhunyt, Rudolf 31 évesen lőtte főbe magát, 2 lánya viszont túlélte őt, Gizella 76, Mária Valéria 56 éves kort ért meg.

Ez a nap Szent Adalbert, a csehek, lengyelek és magyarok térítőjének ünnepe.
957-ben egy cseh herceg, Szlavnik sokadik gyermekeként, született Vojtech néven. Kiskorában súlyos betegségbe esett, amiből való felgyógyulását isteni jelnek vélték és ezért papnak adták. Bérmanevét a merseburgi püspök után vette fel, aki legfőbb pártfogója volt. 981-ben szentelték pappá, 983-tól az általa alapított prágai püspökség vezetője. Mivel nem volt képes a pogányságot kiirtani a csehekből, 988-ban a pápától kérelmezte, hogy Jeruzsálembe zarándokolhasson, de inkább bencés szerzetes lett Rómában.
Pár év múlva taktikát váltott, hazatért és apátságot alapítva testvéreivel terjesztette a kereszténységet. Hamar csalódnia kellett, mert így sem ért el számottevő eredményt. Komolyabb probléma volt azonban, hogy a lengyel-cseh viszályban a lengyel uralkodót támogatta, hiszen a cseh az ő családja vetélytársa volt. A cseh fejedelem ezt nem nézte jó szemmel, felgyújtatta székhelyét és  családját kiirttatta. Jókor jött ezért Géza fejedelem meghívása az éppen elmenekült Adalbertnek. Noha a magyar állam is áttért a kereszténységre, a lakosság a csehekhez hasonlóan viseltetett az új hit iránt, és ezen Adalbert nem tudott változtatni. Sokak szerint Vajk trónörököst ő keresztelte meg, de valójában csak bérmálta, ill. hittanára volt.
996-ban úgy döntött, inkább a lengyel fejedelemhez megy. Itt kolostort alapított, de mivel a lengyel uralkodó is már felvette a kereszténységet, az északi pogány törzshöz, a poroszokhoz ment téríteni. Ők azonban ezt nem értékelték, és megölték őt 997. április 23-n. A lengyel székvárosban, Gnieznoban temették el. 999-ben avatták szentté. 1030-ban Prágában újratemették.

140 éve (1870) született Vlagyimir Iljics Uljanov, álnevén Nyikolaj Lenin.
Szimbirszkben hivatalnok családban született kalmük és német felmenőkkel (zsidó származásából annyi igaz, hogy egyik ükapja volt zsidó). Jogi tanulmányokat folytatott, ám fontosabbnak tartotta a forradalmi cselekményeket. Emiatt Szibériába száműzték, majd ennek lejártával külföldre menekült. Az Orosz Szociáldemokrata Párt bolsevik szárnyának volt vezetője és főideológusa, de sokat tartózkodott továbbra is külföldön. A világháborút Svájcban töltötte, csak a februári forradalomra tért haza, hogy meghirdesse a permanens forradalmat, vagyis a szovjet hatalomátvételig tartó küzdelmet. Ez sikerült is, majd 1917. november 8-n átvette az ország irányítását (a Népbiztosok Tanácsának elnökévé választották). Földosztást hirdetett, és elfogadtatta a kemény feltételeket szabó békét és a tagországok függetlenedését. A polgárháború hosszú évei végül rendszere megerősödését eredményezte, hadigazdaságot vezetett be, amely nem csak a gazdaságot szigorította, hanem a terrort emelte a hatalom legfőbb eszközévé. 1921-től vezette be a NEP-et, a szovjet mintájú gazdaságpolitikát. és 1922-ben kikiáltották a Szovjetuniót. 1924. január 21-n halt meg. Noha utolsó éveiben megpróbálta elérni, hogy ne Sztálin legyen utódja, mégis ő követte a főtitkári poszton.

149 éve (1861) született Tisza István.
A híres református nemesi család talán legismertebb sarja magánúton tanult, így már 14 évesen maturált. Jogi tanulmányait Berlinben kezdte, Heidelbergben folytatta és Budapesten fejezte be. 18 évesen lediplomázott, és a Belügyminisztériumban kezdett dolgozni, de csupán rövid ideig, inkább birtokára vonult vissza. 1886-ban országgyűlési tag lett a kormánypárt, a Szabadelvű Párt képviseletében, ekkor édesapja volt a miniszterelnök.
Nehéz időszakban, 1903-ban nevezték ki miniszterelnökké, legismertebb eredménye az ellenzéki obstrukció megakadályozása volt. Új házszabályt fogadtatott el, amely megszüntette az ún. "napirend előtti", időközi felszólalásokat, a névszerinti szavazásokat, az idézetek felolvasását a beszédekben, és elrendelte a rendzavaró képviselők eltávolítását. Az 1904-es botránnyal azonban nem számolt.

161 éve (1849) mondták a Habsburgok trónfosztását - harmadszor.
A Habsburg-ház jogát négyszer vonta meg a magyar államvezetés történelmünk során. Először Bethlen Gábor (1620. 08. 25.), másodszor Rákóczi (1707. 06. 13.), majd Kossuth (1849. 04. 14.) és végül Horthy (1921. 11. 6.) nevéhez fűződik.
A debrecenbe menekült magyar országgyűlésen Kossuth javaslatára közfelkiáltással mondták ki a trónfosztást a tavaszi sikereken fellelkesült képviselők. A döntés végleg leszerelte a fegyveres konfliktus gyors befejezését követelő kisebbséget, végletesen szembeszállt az osztrák-orosz szövetséggel, ám felcsillantotta a reményt, hogy nyugati segítség érkezhet az immár független állam megsegítésére. Nem érkezett...

1256 éve (754) jött létre az Egyházi Állam.
Vatikán "jogelődje' a Pápai Állam egy szerződés eredménye. Párizstól nem messze III. Pippin frank király és III. István pápa egyezett meg hivatalosan, miszerint a római pápának hűbéruradalomként juttatja a Róma (majd 756-ban a Ravenna) körüli birtokokat. Ezt ugyanis a frank uralkodó hódította meg az Észak-Itália-i longobárdok elöl. Az egyezmény szavatolta, hogy ezen területen uralkodói jogok illetik meg a pápát, de a fegyveres biztonságot a frankok szavatolják. Cserébe a pápa elismerte Pippin uralkodói jogát és a Rómaiak Védelmezője címet adta neki.
Ez lett az alapja a későbbi császárságoknak.

67 éve (1943) adta hírül a berlini rádió, hogy a katyni erdőben tömegsírokat találtak.
A nácik által a német megszállás alatt lévő Szmolenszk környékén, megtalált sírok a szovjet hadifogságba esett és az NKVD által agyonlőtt lengyel katonatisztek holttesteinek ezreit rejtették. A bejelentést kezdetben Nyugaton erőteljes kétkedés fogadta, mivel átlátszó náci propagandafogásnak tartották. Hamarosan kiderült azonban, hogy a brutális mészárlás tényleg megtörtént. 1939 szeptemberében a Vörös Hadsereg közel 230 ezer lengyel hadifoglyot ejtett. Vezetői kivégzését Sztálin 1940. március 5-n rendelte el Berija belügyi népbiztos javaslatára. A döntés több mint 25 ezer hadifogoly halálos ítéletét jelentette. A Kreml hatvan év után ismerte el a gyilkosságok tényét

806 éve (1204) foglalták el a keresztesek Bizáncot.
Miután 1192-ben kudarccal véget ért a 3. keresztes háború, III. Ince pápa 1198-ban egy újabbat készített elő. Velencével szállítási szerződést kötött, hogy búsás fizetség ellenében hajókat és ellátást biztosítanak a lovagoknak. 1202-ig azonban olyan kevés keresztes jelentkezett, hogy az útiköltséget nem tudták kifizetni. A velenceiek az ottani zsinaton felajánlották, hogy halasztást adnak, ha a magyar birtokban levő dalmát Zára (Zadar) elfoglalásához segítséget kapnak. A pápa ezt megtiltotta, és kihirdette a 4. keresztes hadjáratot. A sereg megindult - Zára ellen. A gyors és sikeres ostrom után a pápa kiátkozta őket, de hamar visszavonta abban a reményben, hogy végre valódi ellenség ellen indulnak.

769 éve (1241) történt a Muhi melletti csata.
A közhiedelemmel ellentétben a magyar sereg közel azonos létszámú volt és erősebb fegyverzetű, mint a lovasnomád mongoloké, csakhogy elemi hibákat vétettek.
1) Közvetlenül a folyó mellett verték fel a tábort, amellyel elvágták maguk mögött a visszavonulás lehetőségét.
2) A sátrakat, szekereket olyan közel állították egymáshoz, hogy alig lehetett köztük közlekedni.
3) Nem vették komolyan a mongol támadást, nem állítottak kellő őrszemet (egyáltalán nem volt "mélységi felderítés" ellentétben a mongolokkal), nem készültek fel komoly támadásra, hiszen Béla azért jött, hogy ő támadjon.
4) A szintén lovasnomád kunokat nem sokkal korábban űzték ki az országból, akik nem csak létszámukkal tudtak volna segíteni (ami a mongol sereggel volt közel azonos), hanem még inkább hadi tudásukkal.

162 éve (1848) győzött a polgári forradalom hazánkban.
Mint már korábban említettem, ezt a napot kellene megtenni nemzeti ünnepnek, hiszen egy valódi sikert ünnepelhetünk (-nénk), alkotmányos úton győzött a "forradalom". A március 15-i lázadás idejére már a fejekben megfogalmazták képviselőink az ország helyzetét javító intézkedések tervezetét. Ezeket foglalták törvénycikkekbe a megalakult önálló magyar országgyűlésen és kérelmezték a király szentesítését. V. Ferdinánd pedig 1848. április 11-n ezt megtette hatalmas diadalt adva alattvalóinak. Persze csak azoknak, akik megértették, hogy az országot nem lehet egyik napról a másikra felemelni Európa vezető hatalmai közé.
A törvények olyan alkotmányos monarchiát szabtak, amely a legfőbb hatalmat az országgyűlésnek adta. Emellett cenzusos választójogot, a nemesi kiváltságok eltörlését, a jobbágyság felszabadítását írta elő. Egyedüli hibája a király hatalmának nem pontos tisztázása volt.

145 éve (1865) fejeződött be Észak harca Dél ellen.
Az USA történetének legvéresebb háborújában, a polgárháborúban összesen 618 ezer amerikai halt meg (2/3-uk "kórházban"), a sebesültek száma 250 ezer körüli. Csak összehasonlítás végett az I. világégésben 120-130 ezer, a másodikban 260-290 ezren haltak meg.