Gondolatok a könnytárból

78 éve (1932) született Antall József.
A III. Magyar Köztársaság első miniszterelnökének apja menekültügyi kormánybiztosként sokat tett a nácik elöl hazánkba menekült lengyelekért (Yad Vashem kitüntetést kapott). Magyar-történelem tanár és könyvtáros, muzeológus végzettséget szerzett, ezzel az Országos Levéltárban, majd az Eötvös Gimnáziumban tanított. Az 56-os forradalomban a helyi bizottság élére került, majd a kisgazdapárt újjászervezésében vett részt, emiatt többször rövid időre őrizetbe vették, 1959-ben eltiltották a tanítástól. Kitérők után a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársa lett, 1974-től igazgatója.
Jelen volt az MDF alapításakor, de nem lépett be; a kisgazdáknál is megfordult, de úgy vélte, ez a párt sem megfelelő; nem sokkal később a KDNP a főtitkári posztjukat ajánlotta fel, de ezt is elutasította, mert úgy érezte, csak kevesekhez tud szólni egy vallási alapú párt. Így került vissza az MDF-hez, amelyet széles támogatottságú párttá akart duzzasztani a bal-liberális oldallal szemben. Az 1989. március 22-n felállt Ellenzéki Kerekasztal egyik legaktívabb résztvevője volt. 1989. október 21-n az MDF elnökévé választották, és 1990. május 23-n miniszterelnök lett. Konzervatív kormányt kívánt alakítani, ezért koalícióra lépett az FKgP-vel és a KDNP-vel. Kompromisszumképességét mutatja az SZDSZ-szel kötött paktum, pártja szakadását azonban nem tudta megakadályozni.
1993. december 12-n hosszantartó betegség után elhunyt. Utóda Boross Péter lett.

150 éve (1860) követett el öngyilkosságot Széchenyi István.
Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója és Festetics Julianna legkisebb gyermeke volt, akit kifejezetten magyarnak neveltek. 1808 végétől hadakozott Napoleon ellen, hamar kapitánnyá nevezték ki, hivatalosan 17 évet szolgált. Napoleon bukása után többnyire szabadságon volt külföldi tanulmányutakon.
Újító szellem volt, hazájának felemelkedését kívánta elérni a nyugati tapasztalatok meghonosításával. Elsőként a lóversenyt szorgalmazta, amely 1827-ben indult el Pesten. Az 1825-ös országgyűlésen 60 ezer forintot ajánlott fel egy magyar tudós társaság megalapítására, amit többen kiegészítettek (pl. Károlyi György 40 ezerrel - összesen 154 ezer forint gyűlt össze), az Akadémia 1830-tól kezdhette meg működését.

77 éve (1933) ért véget az USA-ban a szesztilalom (prohibíció), azzal, hogy a vonatkozó alkotmánymódosítást az utolsó tagállam (Utah) is ratifikálta.
Miután egyre többen akarták (pl. Nemzeti Prohibiciós Párt), hogy egy alkoholmentes társadalom legyen az Egyesült Államok, és 26 tagállamban (akkoriban 48 volt) már betiltották az alkohol forgalmazását, 1919. január 16-n életbe lépett a 18. alkotmánymódosítás, amely az egész állam területén megtiltotta az alkohol előállítását, forgalmazását és behozatalát.
Közismert, hogy az alkoholfogyasztás nem szűnt meg, sőt nem is csökkent radikálisan, mert a feketekereskedelem gyorsan és hatékonyan kiépült, annak ellenére, hogy a rendőrség és az ügyészség igen komolyan próbálta betartatni a törvényt.
Az alkoholtilalomnak végső soron azért kellett elbuknia, mert olyan fokú bizonytalanságot teremtett az amerikai társadalomban, amelynek kockázatai meghaladták azokat a jótékony hatásokat, amelyekkel jártak (fogyasztás, betegségek csökkenése).

811 éve (1199) halt meg I. (Oroszlánszívű) Richárd.
A legendás uralkodó 1189-től követte apját a trónon, rögtön a mai Franciaországba ment harcolni, hol a francia királyért, hol éppen ellene. 1190 és 1192 között a harmadik keresztes hadjárat egyik fővezére, sikerült neki Akkót bevenni, de Jeruzsálemet nem. Hazafelé V. (Ausztriai) Lipót herceg elfogta és kiadta VI. Henrik német-római császárnak, aki Pfalzban, Triefels várában tartotta fogva. Magas váltságdíj ellenében és azzal a feltétellel, hogy elismeri hűbérurának a császárt, végül 1194. február 4-n, szabadon engedték. A következő évben királyságát fivérével, a későbbi I. (Földnélküli) Jánossal szemben kellett megvédenie. A Robin Hood sztoriból jól ismert öccsét megregulázta, majd visszatért Franciaországba harcolni. Egy ostrom során halálos sebet kapott, így halt meg francia földön 41 éves korában.

344 éve (1666) kötött szövetséget Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter.
A horvát bán és a nádor összeesküvése a Besztercebánya melletti Stubnyán, mivel elégedetlenek voltak a regnáló Habsburg uralkodóval. Az ugyanis 1664-ben a magyar rendek megkérdezése nélkül kötötte meg a törökkel vasvári békét, amely helyben hagyta a határokat annak ellenére, hogy alaposan megverték a szultán seregét. A nádor hamarosan szövetkezett Nádasdy Ferenc országbíróval és Lippay György esztergomi érsekkkel, és megegyeztek: felesleges a török ellen harcolni, amíg a német irányítja az ország nyugati felét. Ezért tárgyalásokat kezdett a Portával. A terveik szerint meghatározott évi adó fejében a királyi Magyarország rendjei éppúgy a szultán védelmében kormányozhatták volna maradék országukat, mint az erdélyiek. A szultán évi 20 000 aranyforint adó ellenében biztosította volna a szabad királyválasztás jogát. (Erdély ebben az időben 40 000 forintot fizetett.) Azonban még 1666-ban Lippay esztergomi érsek, majd következő év tavaszán Wesselényi is meghalt. Zrínyi Péter és sógora, I. Rákóczi Ferenc fegyveres felkelést indított. Külső támogatás hiányában azonban feladták magukat Bécsben (1671). A császár a horvát bánt, az országbírót, valamint Frangepán Ferencet lefejeztette. Kormányzóságot állított az ország élére, megemelte az adót. A felkelés így (erdélyi támogatással) folytatódott, majd Thököly Imre vette át a vezetést, utána kisebb felkelések voltak csak a század végéig (ld. Rákóczi-szabadságharc).

61 éve (1949) alapították a NATOt.
A NATO (Észak-Atlanti Szerződés Szervezet) 26 ország szövetsége, amelyet Washingtonban 12 hozott létre. A katona tömörülés oka a hidegháború elmélyülése, s annak végéig a bővítés igen lassú volt.
A 12 alapító állam (USA, Kanada, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Norvégia, Dánia, Portugália, Izland, Luxemburg) mellé először (1952.02.18.) Görögország és Törökország kerül, hiszen ezek helyezkedtek el legközelebb a Szovjetunióhoz a nem szocialista országok közül. 1955. május 9-n csatlakozhatott az NSZK, majd 1982. május 30-n következhetett a Franco után helyét kereső Spanyolország.
1999. március 12-n Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal együtt ezután az első körben csatlakozhatott a szervezethez, majd 2004. március 29-n következhettek a többi posztszocialista államok: Románia, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észtország.

A régi tanulóévek legkedveltebb ünnepnapja volt ez a nap (1950-89 között), hiszen nem kellett semmilyen műsorral készülni, mert a maratoni márciusi ünnepségek után már kifáradtak a tanárok és a szovjet hadsereg éltetése amúgy sem különösebben motivált senkit.
A napot Sztálin tűzte ki célul és a hadvezetés nem merte bevallani, hogy nem teljesen sikerült az ország teljes területén átvenni az uralmat. Ez csupán április 11-re sikerült, amely dátum egyébként ideális lenne egy nemzeti ünnep számára, hiszen akkor győzőtt a március 15-n kitört pesti lázadás, de valamiért nem szeretünk olyan napot ünnepelni, amikor valami tényleg jó dolog történt...

69 éve (1941) végzett magával Teleki Pál.
1940. december 12-n örök barátsági szerződést kötött Magyarország Jugoszláviával. Pár hónappal később erős német nyomás feszült a délszláv királyra annak érdekében, hogy csatlakozzék a háromhatalmi szerződéshez. A fegyveres agressziótól való félelem miatt március 25-n aláírták a háromhatalmi egyezményt. A következő napokban azonban egy spontán népi tüntetésektől támogatott államcsíny, amelyet angolbarát tábornokok, katonatisztek hajtottak végre, elsöpörte a kormányzatot. Ez az esemény veszélyeztette a görögországi német beavatkozást célzó Marita-terv és a május 15-re kitűzött Barbarossa-terv (SZU megtámadása) megvalósítását. Hitler ezért úgy döntött, hogy mielőbb lerohanja Jugoszláviát. A gyors siker érdekében a magyar fegyveres erők részvételét akarta.

19 éve (1991) szűnt meg lényegileg a Varsói Szerződés.
E katonai szervezet 1955. május 14-n jött létre a Szovjetunió nyomására. Ugyanis a szovjet erőket 1955-ben kivonták Ausztriából, és kellett valami jogi alap a magyarországi és romániai erők további állomásoztatására. A Szervezet további tagjai voltak: Albánia (1968-ig), Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és NDK (1990-ig).A VSz teljes és hivatalos megszűnését 1991. július 1-n írták alá.

88 éve (1922) halt meg IV. Károly.
A Portugáliában spanyolnáthát kapó ex-uralkodó halálhírét kortársai áprilisi tréfának gondolták, és sokáig tartott, amíg elhitték, hogy igaz.
1916. december 10-n koronázták meg, amikor már javában tombolt a világháború. Károly élete innentől a reménytelen, hiábavaló próbálkozások sorozata - csak ő ezt sosem értette meg. Kezdetben a háborúból akart kilépni, majd (1918 őszén) a Monarchiát akarta átalakítani, hogy ne bomoljon szét. Előbbi elsősorban a külföldi hatalmak, utóbbi a magyarok ellenállásán bukott meg.

623 éve (1387) koronázták meg Zsigmondot.
1382-ben Nagy Lajos királyunk halála után lánya, Mária lett az uralkodó, de a 14 éves lány helyett anyja, Erzsébet és Garai nádor irányított. Az ország főnemesei így érthető módon egy férfi királyt akartak, de legalábbis egy valóban uralkodót. Mária jegyese (még apja döntéséből) az 1368-ban született Luxemburgi Zsigmond volt, a Német-római császár fia, ám a nádor elérte (1384-ben), hogy bontsák fel a jegyességet, és a távoli francia király öccse, Orléans-i Lajos legyen az új férj. A nemesség erre fellázadt. Az udvar 1385-re leverte a felkelést, és összeadta a párt, de Lajosból nem lett magyar király, hiszen koronázásra már nem maradt idő. Zsigmond ugyanis cseh zsoldosai élén elkergette vetélytársát, a házasságot semmisnek minősítette és elvette Máriát.

22 éves (1988) a Fidesz.
Budapesten 37 fiatal értelmiségi és egyetemista hosszú vita után aláírta a Fiatal Demokraták Szövetségének (Fidesz) alapító nyilatkozatát. Ez kimondta, hogy a cél "az új, önálló és független ifjúsági szövetség létrehozása, amely tömöríti a politikailag aktív, radikális, reformer ifjúsági csoportokat és egyéneket". A Fidesz meghatározta politikai alapelveit: olyan új Magyarország felépítését tervezi, ahol "a magán-, az önkormányzati és állami tulajdon arányait a gazdasági racionalitását szabályozza", az egyéni és csoportérdekek szabad szerveződésen alapuló képviseltet nyernek, érvényesül a társadalmi esélyegyenlőség, és "amelyben az egységes öntudatát visszanyert nemzet képes hatékonyan fellépni az államának határain kívül rekedt magyarság érdekében, s a nemzeti függetlenség, valamint Kelet-Közép-Európa népeivel való szolidaritás elvei alapján képes közreműködni egy demilitarizált és egységes Európa eszméjének megvalósításában". Április 8-án a Fidesz öt tagját rendőrségi figyelmeztetésben részesítették "törvényellenes szervezet létrehozására irányuló tevékenység" miatt. Április 17-én mégis szóvivőket választottak. Részlet a november 20-án elfogadott programnyilatkozatból: "A Fidesz [...] azoknak a fiataloknak az összefogását vállalja, akik legfőbb politikai elveiknek az erőszakmentességet, valamint az emberi és polgári jogok tiszteletben tartását vallják."

41 éve (1969) hunyt el Dwight David "Ike" Eisenhower.
A texasi Denisonban született 1890. október 19-n. 1915-ben végzett a West Pointon, a világháborúban elkerülte a frontot, a hazai kiképző központban szolgált és százados rangig vitte. A 20-as években tovább képezte magát, a vezérkarhoz került, az újabb világháború már ezredesként érte, és a háborús tervezési osztály parancsnokává nevezték ki.

538 éve (1472) hunyt el Janus Pannonius.
Az 1434-ben Csezmicei (vagy Kesincei) János néven született fiú Vitéz János érsekünk unokaöccse volt. Így volt pénze Itáliában tanulni, ahol Európa-szerte ismert humanista költővé vált, hiszen latinul alkotott. Mivel Vitéz János I. Mátyás egyik bizalmi embere volt, így amikor hazatért, kellemes tisztség várt rá: 1459-ben, miután gyorsan felszentelték, Pécs püspökévé nevezték ki. 1471-ben az időközben háttérbe szorult nagybátyjával a hamar összeomlott nemesi összeesküvés tevékeny részese volt, ezért elmenekült. 38 évesen a horvátországi Medvevárában végzett vele a tüdőbaj. Pécsett temették el. Mátyás pár éven belül kiadatta költeményeit.
Kedvenc műfaja az epigramma volt, de írt sok spajzán verset is. Hírnevét panegrycusainak köszönhette, vagyis kortársai (főurai, tanárai...) dicsőítésének. Hunyadi reneszánsz udvarában már inkább az elégia műfaját gyakorolta, így fejezte ki érzelmeit, de közben sorra írta szeretett epigrammáit.
Ezek közül a legismertebb a szerény vallomása:

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,

S most Pannónia is ontja a szép dalokat.

Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,

Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!

334 éve (1676) született II. Rákóczi Ferenc.
A Borsiban született fiú apja, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem még csecsemőkorában elhunyt, ezért anyja, Zrínyi Ilona akarata ellenére, I. Lipót császár gyámsága alá vette, egyben Erdély felett átvette az uralmat. Zrínyi feleségül ment Thököly Imréhez, aki megpróbálta Magyarországot a török irányítása alatt álló fejedelemséggé tenni, mint Erdélyt, de a bécsi kudarc (1683) után fokozatosan kiszorult a török hazánkból és Thököly menekülni kényszerült. A bécsi udvar nejét engedte csak el, a gyermekeknek maradni kellett. Az ekkor (1697) kitört hegyaljai felkelés kurucai Ferencet kérték fel a Bécs elleni lázadás vezetésére, de ő elutasította ezt, sőt, Bécsbe rohanva mindent megtett, hogy a császár meg ne orroljon rá.

65 éve (1945) halt meg Sir David Lloyd George.
Az 1863. január 17–n Wales-ben született híresség a jogi diplomája megszerzése után, 1890-ben lépett politikusi pályára. A liberálisok győzelme után 1905-től különböző tárcák élén lett miniszter. Asquith után ő és Churchill következett a pártban, s az öreg tudta, hogyan kell a két fiatal demagógot egymás ellen kijátszani. Churchill került az Admiralitás élére, miközben Lloyd George vezette a pénzügyet, amely folyamatosan faragni akart a hadi kiadásokon. A sors fintora, hogy a világháború kitörésekor hadianyag-gyártási miniszter lett, majd Kitchener halálakor ő kapta meg a hadügyi tárcát, bár az irányítást jórészt Robertson vezérkari főnök gyakorolta. 1916-ban Asquith lemondása után ő lett a miniszterelnök. Háborús kabinetet állított fel, amelybe visszahívta Churchillt. Katonai kérdésekben viszont sokszor összetűzésbe keveredett Robertson-nal és Haig-gel, és ez 1918 tavaszán majdnem tragédiához vezetett. A háborút lezáró béketárgyaláson Clemenceau és Wilson között lavírozva középutas politikát képviselt. 1921-ben politikai útra terelte az ír kérdés megoldását, ám 1922-ben megbukott. 1940-ben Churchill meghívta a háborús kabinetbe, de idős kora és egsézségi állapota miatt visszautasította a részvételt. Életének utolsó évében főrendi méltóságot kapott.

20 éve (1990) zajlott az első magyar parlamenti választás a rendszerváltás után.
A 386 képviselői helyből 176 egyéni választókörzetekből, 152 listákról és 58 kompenzációs listáról töltődött be. Ekkor dőlt el, hogy mely pártok kerülnek az orzsággyűlésbe, hogy olyan pártok tűnnek el, mint a Magyar Néppárt, Magyarországi Zöld Párt, Független Magyar Demokrata Párt, Szabadságpárt vagy a Magyar Függetlenségi Párt. Utóbbi 2143 szavazatot kapott országosan.
A második fordulóra április 8-n került sor. Ekkor kiderült, hogy az MDF 164, az SZDSZ 92, az FKgP 44, az MSZP 34, a Fidesz és KDNP 21-21 képviselőt delegálhat valamint 5 függetlent és 5 közös jelöltet is beválasztottak.

53 éve (1957) írták alá a Római Szerződést.
Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország külügyminiszterei alapították az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), ami 1958. január 1-n lépett hatályba. Ezzel létrejött a vámunió, amely biztosította a szabad árucserét, és egy közös vámtarifát a külső országokkal szemben. Emellett a munkaerő és a tőke szabad mozgására törekedtek. Mindez alapvetően nem sokat változott, csak bővült a csatlakozott országok és az elfogadott egyezmények számában (tehát immár nem csak gazdasági közösségről van szó). Az 1992-es maastrichti szerződés révén kikerült az EGK nevéből a G, és inkább Európai Uniónak nevezték.

34 éve (1976) halt meg Sir Bernard Law Montgomery.
1887. november 17-n született Londonban, de családja írországi anglikán, ezért gyakran nevezte magát írnek, nem angolnak.
A Katonai Akadémián végzett, harcolt az I. világháborúban, ott hamar átlötték a tüdejét, és már a sírját is megásták. Ám felépült és 1916-ban visszatért a frontra; Plumer alatt szolgált Arrasnál, Passchendaele-nél, ahol együtt közel félmillió brit esett el. 1940-ben Dunkerque-nél hadosztályparancsnok volt, szinte utolsóként hagyta el a kontinenst. Ezután immár altábornagyként Anglia védelmi erejét irányította. 1942 nyarán Churchill leváltotta a gyenge Auchinleck tábornokot, és helyébe Gott-ot nevezte ki. Őt azonban pár nappal később egy merész német pilóta lelőtte, így lett Montgomery az észak-afrikai hadtest parancsnoka.

407 éve (1603) halt meg I. Erzsébet.
Anglia sokáig csak egy kis ország volt távol Európától, később a normann hódítástól mind jelentősebb lett a francia birtokainak köszönhetően, de a kontinens egészére nem volt hatással. VIII. Henrik már jelentős befolyással volt, de inkább házassági és vallási tervei miatt. Lánya, I. Erzsébet uralkodása alatt azonban már komoly hadi tényezőként számoltak Angliával Európa hatalmai. Miután a Brit-szigetek Anglia irányítása alá kerültek, 1588-ban az ibériai Armadát megsemmisítette és ezzel az óceánok feletti uralmat is átvette.
Erzsébet VIII. Henrik és Boleyn Anna lánya volt. Apját öccse, majd hamar nővére követte a trónon, aki bigott katolikusként üldözte a protestánsokat, húgát is a Towerbe záratta. Mária feleségül ment II. Fülöp spanyol királyhoz, aki hamar elérte, hogy Erzsébet kiszabaduljon. Fülöp később is sokat segített sógornője sorsának javításában, és mikor kiderült, hogy Mária súlyos beteg, őt támogatta a trónutódlásban - nem vitás, milyen hátsó céllal. 1559. január 15-n koronázták meg, és kikosarazta Fülöp küldötteit, aki beletörődött ebbe. Erzsébet megszilárdította az anglikán egyházat (szemben a katolicizmussal és kálvinizmussal), Írországban az angol uralmat elmélyítette és protestánsokat telepített Ulsterbe (elvetve az észak-ír konfliktus magvát), kivégeztette Stuart Mária skót királynőt, támogatta a kalózkodást (Drake kapitány) és a tengeri kereskedelmet (elsősorban rabszolga-), ezért Fülöp megtámadta, de kudarcot vallott. Erzsébet mindenben diadalt aratott, egyedül férjet nem talált - ebből rossz indulatú feltételezések adódtak már életében.
I. Erzsébet 70 évesen hunyt el gyermek nélkül. Utóda a kivégzett Mária fia, Jakab lett.

162 éve (1848) alakult meg az első felelős magyar kormány.
A kormány tagjai: Szemere Bertalan belügy-, Deák Ferenc igazságügy-, Kossuth Lajos pénzügy-, Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, Mészáros Lázár hadügy-, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi, Széchenyi István közmunka- és közlekedésügyi, Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter és Batthyány Lajos miniszterelnök. Ezzel a forradalom békés győzelme reálisnak látszott. Ekkor még nem tudták, hogy a császár aznap nevezte ki Jellasicsot horvát bánná, hogy legyen kire támaszkodnia a magyarok ellen.

698 éve (1312) oszlatták fel a templomosokat.
A templomos lovagrend alapításának pontos dátuma nem ismert. Az általánosan elfogadott nézet szerint a keresztes hadjáratok idején, 1118 és 1121 között jöhetett létre. A Hugo von Payes, Gottfried von Saint-Omer és további hét lovag által megalakított rend feladata volt a Szentföldre zarándoklók biztonságának biztosítása. A lovagok Jeruzsálemben a klasszikus rendeskü letétele mellett szegénységet, szűziességet és kegyességet fogadtak.
A lovagrendiek eredetileg „Krisztus szegény lovagjai” néven váltak ismertté. Később II. Balduin jeruzsálemi király a lovagoknak adta az egykori Salamon templom helyén épült régi palotáját, ezért a lovagok a „Krisztus és a Jeruzsálemi Salamon Templom Szegény Lovagjai” titulust vették fel. A hétköznapokban egyszerűen csak templomosokként emlegették őket.
1139-ben a pápa az „Omne datum optimum” bullájában megerősítette a templomos lovagrend létrejöttét és pápai hatalom alá rendelte, ami annyit jelentett, hogy a világi hatalmakkal szemben védettséget élvezett. A 12. század végére a rend mintegy 15 ezer tagot számlált. A lovagrend nemcsak katonai feladatokat látott el, hanem a pénzügyi szférában is megjelent. Hatalmas vagyona révén gyakran kölcsönzött pénzt a szorult helyzetbe került uralkodóknak. Az adósok sorában ott volt IV. (Szép) Fülöp francia király is, aki elsősorban anyagi okoktól vezérelve elhatározta a rend tönkretételét. IV. Fülöp különböző koholt vádak alapján az évszázad perét indította meg ellenük. A vádak között szerepelt a homoszexualitás, a boszorkányság, a hitetlenség, az eretnekség és az obszcén szokások gyakorlása.
A francia királynak sikerült V. Kelemen pápát rávennie arra, hogy 1312. március 22-n feloszlassa a templomos lovagrendet. A templomosokkal keményen leszámoltak: sokat közülük máglyán égettek meg vagy börtönbe zártak. A lovagok nagy része más rendekhez csatlakozott, vagyonuk a johannitákra szállt, a birtokaikat a francia állam elkobozta.

77 éve (1933) alapították az első koncentrációs tábort.
A korai koncentrációs táborok azok a táborok voltak, amelyeket Hitler hatalomátvétele után rendszertelen módon és különböző alárendeltségi viszonyokkal létesítettek, hogy a nácik ellenfeleit kiiktassák. Jellemző erre a lágertípusra, hogy többnyire rövid életű voltak, és nem volt egységes vezetése – az Inspektion der KZ-Lager (IKL) csak később lett a lágerek legfelsőbb igazgatási és vezetőintézménye.
A korai lágerek egyetlen kivétele a legelsőnek alapított dachaui, amely a világháború befejezéséig üzemben volt és minden későbbi koncentrációs tábor prototípusává vált. E lágerek jellemző vonása, hogy a foglyokat meghatározott munkákra osztották be származás (faj), szociális helyzet és "bűnük" alapján rangsorolva. A táborok barakkok rendezett sorából álltak, amelyeket jól őriztek természetesen.
Azokat a táborokat, amelyek kizárólag az emberek tömeges fizikai megsemmisítését szolgálták, megsemmisítő táboroknak nevezzük. Ezek a Reinhardt-akció keretében alakultak, a Wannsee-i konferencián meghozott határozat értelmében a zsidókérdés végső megoldásaként. Ezek a táborok kivétel nélkül a németek által megszállt lengyel területeken helyezkedtek el: Auschwitz-Birkenau (amely egyben munkatábor is volt), Belzec, Chelmno, Majdanek, Sobibor, Treblinka.

279 éve (1731) adták ki a Carolina Resolutiot.
A Carolina Resolutióval (magyarul: Károly király döntése) III. Károly a protestánsok jogait szabályozta. A rendelet szerint az evangélikusok és a reformátusok szabad vallásgyakorlata az egész ország területén csak magán-vallásgyakorlat formájában megengedett. Nyilvánosan a protestánsok csak ott gyakorolhatják vallásukat, ahol az 1681. évi soproni országgyűlés XXVI. tc-e ezt megengedte. A máshol élő protestánsok a helyi katolikus plébános felügyelete alá tartoztak, nekik kellett fizetniük is. A katolikus egyházi hatóságok a protestáns egyházak felett is felügyeletet gyakoroltak, így katolikus püspökök döntöttek a protestánsok házassági pereiben. Katolikus és protestáns csak katolikus pap előtt köthetett házasságot. A protestánsok katolizálását szorgalmazták, a katolikusok protestáns hitre térését viszont a lehetséges mértékig akadályozni igyekeztek. Az állam alkalmazottainak olyan, ún. dekretális esküt kellett letenniük, amely tartalmazta Szűz Mária és a szentek nevét is - mivel erre protestáns nem esküszik, a protestánsok számára gyakorlatilag lehetetlenné vált a hivatalviselés. A Carolina Resolutio kiváltotta mind a protestánsok, mind a bigott katolikusok heves tiltakozását, mégis egészen 1781-ig érvényben maradt. Ez a fél évszázad a magyar ellenreformáció legeredményesebb korszaka volt. 1747-ben pl. elkobozták a Debrecenben nyomott Heidelbergi Kátét, mert úgymond sértette a katolikus vallást. Magyarországban ekkor szorult vissza döntően a protestantizmus.

91 éve (1919) kiáltották ki a Tanácsköztársaságot.
Az őszirózsás forradalom kormánya és Károlyi igen nehéz helyzetben volt márciusra. Az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja nagyobb támogatottsággal bírt, mint a kormány, ezért Károlyi a kiegyezést kereste. A kormánytól egyre távolodó Magyarországi Szociáldemokrata Párt természetesen még jobban kívánta ezt, és megtette az első lépéseket. Kun Béla erre március 11-n kifejtette, hogy az együttműködésnek, még inkább az egyesülésnek alapvető feltétele a tanácsköztársaság kikiáltása. A tárgyalások során megállapodtak abban, hogy a fővárosi munkásság március 23-n fegyveres tüntetést rendez a kommunisták kiszabadítására. 21-n pedig a nyomdászok teljes sztrájkra meggátolja az újságkiadást (ez megvalósult).

7 éve (2003) kezdődött a koalíciós erők iraki megszállása.
A 40 ország tömörítette, de zömmel amerikai katonákból álló sereg Kuvait felöl (és a kurdok északról) kezdte meg a behatolást Szaddam Husszein országába, hogy "leszereljék tömegpusztító eszközeit, véget vessenek a terrorizmus támogatásának és felszabadítsák az iraki népet" (G. W. Bush). A háború alig másfél hónapig tartott, a béketeremtés napjainkban is folyik...

99 éve (1911) tartották az első nemzetközi nőnapot.
A Nemzetközi nőnapot március 8-n tartjuk az 1857. március 8-n zajlott New York-i textilipari nők sztrájkjának emlékére. Legalábbis manapság. De régen?
1866-ban az I. Internacionálé határozatot hozott a nők azonos munkajogában, ám süket fülekre talált a munkaadók részéről. A II. Internacionálé 1899-ben megismételte ezt, de mivel alapvetően nem javult a helyzet 1909-ben komolyabb figyelemfelkeltésre került sor. Az USA-ban február 28-n (utolsó vasárnap) nemzeti nőnapot tartottak az egyenlő munkafeltételekért. 1910-ben a II. Internacionálé elfogadta, hogy nemzetközi nőnapot tartsanak elsősorban a nők választójogáért. Ennek megfelelően 1911. március 19-n nemzetközi nőnapot tartott Németország, Svájc, Dánia és Ausztria. A többi ország fokozatosan csatlakozott ehhez, 1914-ben Magyarország is. 1917. március 8-n (a helyi naptár szerint február utolsó vasárnapján) Oroszországban a nők tüntettek a jobb ellátásért, a békért és a szavazati jogukért, utóbbit nem sokkal később a felálló ideiglenes bizottság megadott. Ezért került át március 8-ra az ünnepnap, de általában a szovjetekhez nem kötődő 1857-es eseményekre hivatkoznak.

66 éve (1944) kezdődött hazánk német megszállása.
A német hadvezetés 1943. szeptember 30-n készítette el javaslatát Magyarország és Románia megszállására Margarethe fedőnéven, de ez csak egy terv volt a sok közül. A döntő lépést a megvalósításra a szovjet csapatok a Kárpátok közelébe érkezése jelentette. Hitler 1944. március 12-n adta ki a hadműveleti parancsot a Margaréta-terv első felének végrehajtására. A magyar vezetés több forrásból is értesült az ország határai mentén a német csapatösszevonásokról, ám tétlen maradt. A március 18-i klessheimi Hitler-Horthy-találkozón végképp eldőlt, hogy a németeknek semmiféle katonai ellenállással nem kell számolniuk. Egyedül Bajcsy-Zsilinszky Endre ragadott fegyvert. A Wehrmacht csapatai március 19-n hajnali 4 órakor lépték át a magyar határt. Délről - Belgrád térségből - 3, délnyugatról - Zágráb felől - 2, nyugatról - Bécs térségből - 1 páncélos és 1 páncélgránátos, északi irányból - Krakkó környékéről - 1 gépesített hadosztály nyomult be az ország területére. Az akciót Edmund Veesenmayer SS-Brigadeführer, Hitler teljhatalmú megbízottja és rendkívüli követe vezette. Horthy a németek által kért Imrédy Béla helyett március 23-n Sztójay Döme berlini követet nevezte ki miniszterelnöknek, ő irányíthatta a szélsőjobb prominens alakjaiból álló, a németeknek mindenben megfelelő magyar kormányt.
Felmerül a kérdés, mekkora felelőssége volt mindebben a magyar vezetésnek.

149 éves (1861) Olaszország.
Ismert a történet, hogyan lett II. Viktor Emmánuel szárd-piemonti királyból az első olasz uralkodó. Kellett hozzá Cavour (hogy megkössék a plombiers-i egyezményt), III. Napoleon (hogy Nizza és Savoyáért "cserébe" Solferinot és Cuztozzát adja) és Garibaldi (hogy a villafrancai árulás után Dél-Itália csatlakozzon). Velence és Róma csak később lett a királyság része.