Gondolatok a könnytárból

138 éves a rágógumi.
1869-ben ezen a napon szabadalmaztatta egy ohioi fogorvos, William E. Semple híressé vált találmányát.

104 éves lenne Neumann János.
1903. december 28-n Budapesten született Neumann Miksa és Kann Margit legidősebb gyermekeként. A kiváló nevelésben és oktatásban részesült fiú kiemelkedő képességei már gyermekkorában kitűntek. A matematika mellett tehetséges volt a nyelvekben, rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és félelmetesen gyorsan számolt fejben. A Fasori Evangélikus Főgimnázium elvégzése után a Budapesti Egyetem matematika szakán kezdte meg tanulmányait. Párhuzamos képzésben fizikát és kémiát hallgatott Németországban és Svájcban. Az egyetem befejezése után tudományos karrierje megállíthatatlanul ívelt felfelé. A göttingeni, majd a berlini tanárkodás után az amerikai Princeton Egyetemre is meghívást kapott, amelyet akkoriban a világ legnívósabb matematikai központjaként tartottak számon.
1930-tól három éven át fél évet Amerikában, fél évet Európában tanított, majd a nci előretörést követően végleg Amerikában telepedett le, ahol állampolgárságot is kapott. Fő kutatási területei közé a játékelmélet, a kvantummechanika, és a modern digitális számítógép működési elve tartozott. 1945-ben a „First draft of a report on the EDVAC” című tanulmányában fogalmazta meg a Neumann-gépek működési rendszerét. Ezzel megvetette a modern számítástechnika alapjait.
Neumann János tudományos érdemeit érmekkel, díjakkal, kitüntetésekkel ismerték el. Számtalan ország tudományos akadémiájának tagjává választották, tiszteletbeli doktori címeket, Fermi-díjat és USA-érdemrendet kapott. Nem véletlenül mondta Wiegner Jenő a következőket Neumannról: „Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik.”

Hogyan kell helyesen leírni? Ne fáraszd magad vagy Ne fárasztd magad? Utóbbi tűnik logikusnak.

81 éve szerelték fel az első közlekedési lámpát hazánkban.
Az első közlekedési villanylámpa Budapesten a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésének közepén, a villamosvasúti felsővezeték felett függött, és mind a négy iránynak adott jelzést. Eleinte egy hosszú rúd segítségével működtette a lámpa alatt kis dobogón álló rendőr, de rövidesen a villamos távműködésre tértek át, és a rendőr a járdáról irányította (csak a világháború után jelentek meg az automata lámpák). Jelzési képeinek sorrendje piros-sárga-zöld volt. Miután mindkét útvonalon szélső fekvésben voltak a villamosvasúti vágányok, a bekanyarodó forgalmat - kis- és nagyívben egyaránt - megtiltották. 1940-ben húsz ilyen kereszteződés volt már a fővárosban.

126 éve (1881) mutatták be a szórakoztató telefont.
Máig vitatkoznak azon, hogy az első telefonos műsorközvetítésre vajon mikor és hol került sor. 1881-ben Londonban vagy Párizsban vagy talán csak egy évvel később egy müncheni nemzetközi kiállításon. Vannak, akik amellett foglalnak állást, hogy az első műsor 1881. december 20-n kezdődött, amikor egy londoni operaházból sikeresen közvetítették a műsort egy másik épületben ülők számára.
A franciák azonban a saját elsőségüket hirdetik e területen. Meg vannak ugyanis győződve róla, hogy elsőként Clément Ader mérnök-feltalálónak köszönhetően vált hallhatóvá az egyik operaház előadása 48, nem a helyszínen helyet foglaló hallgató, köztük a francia elnök számára. A németek szerint viszont az első muzikális telefon bemutatása a müncheni nemzetközi kiállításon történt, mely során az operaház programját a kiállítás résztvevői is hallhatták.
Nem lehet tehát biztosan tudni, hogy ki használta először a theatrophonet-t. Egy azonban vitathatatlan: rövid időn belül Európa és Amerika minden nagyvárosában elterjedt az új szórakozási lehetőség. Párizsban például létrehozták az úgynevezett Theatrophone Társaságot, amely öt opera-színház előadásait is sugározta. Igaz, a 180 frankos évi előfizetés díj nem volt éppen olcsónak mondható. Később a párizsi és a londoni közönség körét azzal igyekezték kibővíteni, hogy érmés készülékeket helyeztek el a város különböző pontjain. A készülékek segítségével, a megfelelő mennyiségű pénzérme bedobása után 5 perccel a szórakozni vágyó érdeklődő már hallgathatta is a műsort.
1883. február 15-n szólalt meg először hazánkban a telefonhírmondó, Puskás Tivadar találmánya. Ebben már nem csak operaelőadás volt hallható, hanem házi készítésű műsorok, vagyis hírek és nyelvleckék. 1925-ben egyesült a Magyar Rádióval, amely 1943-ra véglegesen kiszorította ezt a szórakoztató technikai cikket.

104 éves (1903) a gépi repülés.
A világ első, a levegőnél nehezebb repülőgépe, amely képes volt saját erőforrásával, kontrollált, tartós repülésre pilótájával együtt, a Wright Flyer volt.
E géppel Wilbur és Orville Wright december 17-n négy rövid repülést hajtottak végre Kitty Hawkban. A sikerre jónéhány évet kellett várniuk, hiszen már 1899 óta próbálkoztak ezzel. A sikeres repülés számos kritériuma közül még kettőt teljesített a testvérpár: gépük sebességveszteség nélkül hajtotta végre a repülést, és ugyanolyan magas ponton landolt a szerkezet, mint amilyen magasról indult.
A világ legeslegelső repülését egyébként Orville Wright vitte végbe, ugyanis ő ült először a gépben. Az indítósínről elrugaszkodó gépet 12 másodpercen át tartotta a levegőben, és ez idő alatt 37 métert tett meg. Ezután még három repülésre került sor, a fivérek felváltva pilótáskodtak ekkor már. A leghosszabb távot Wilbur tette meg, hiszen neki 260 méterre sikerült repülnie, 59 másodperc alatt.
A fivérek az 1903-as teszteléssel nem érték be: tovább folytatták kísérletezgetésüket, és 1905-re készültek el az első, gyakorlatban is használható prototípusukkal.
Az 1903-as Wright Flyer könnyű, erős és rugalmas anyagokból készült, és egy négycilinderes motor hajtotta, amelyet a Wright-fivérek terveztek, s daytoni üzemükben állítottak elő. A Wright Flyer fesztávolsága 12,3 méter volt, hossza 6,4 métert tett ki, magassága pedig 2,8 méter volt. Súlya (üresen) 274 kilogramm volt.

104 éves a fagylalt tölcsér.
1903. december 13-n az olasz származású Italo Marchiony szabadalmi jogot jelentett be az édes fagylalttölcsérre. Az Amerikába emigrált fagylaltárus először papírból készült tölcsérbe adta a fagyit, majdpediglen szarvacska formájú édes tésztát sütött, amely alkalmas volt arra, hogy a gyorsan olvadó édességet megtartsa.
Érdekesség, hogy egy szerelmes férfinak köszönhető, hogy szélsebesen terjedt el az az édes tölcsér, amelyből ma is ehetjük a fagyit. Charles Menches ugyanis gyengéd érzelmekkel viseltetett egy gőzös kapitányának a lánya iránt, akit Estelle Bordeaux-nak hívtak. A hölgynek hideg édességgel akart kedveskedni, azonban azt nem a kis szokványos tálkába kívánta szervírozni. De ha nem kistányérba, akkor mibe lehet beletenni a fagyit?
Ma már természetesnek tűnik, hogy egy tányérnagyságú sütőformában készült sülttésztába. Menches egy szíriai bevándorlótól, Ernest Hamwitől vásárolt egy töltelék nélküli tölcsért, melynek masszája lisztből, cukorból, tojásból, citromhéjából és vaníliaaromából állt. A kihűlt és ropogós tésztát pedig ízletes fagylalttal töltötte meg.
Később Charles Menches megalapította az első vállalkozását. Ohio államban létrehozta a jégkrém-tölcsér és édesárú nagykereskedését. A Menches család azóta is ebből él, és az unoka napjainkban is büszkén mutogatja nagyapja eredeti fagyitölcsérkészítő felszerelését.

Orbán Viktor szerint a mai magyar politika korrupttá vált. A dilemma nem az, hogy vajon Orbánnak igaza van-e, hanem az, hogyan gondolhatja Orbán, hogy ő és pártja nem tagja a magyar politikának?

216 éve (1791) hunyt el Wolfgang Amadeus Mozart.
Az 1756. január 27-n született Mozartnak már apja, Leopold is zeneszerző volt, nővérével, Maria Annával Salzburgban nőtt fel. Zenei tehetsége már korán megmutatkozott. 1762-től kezdődően apjával számos koncertkörutat tett, melyeken zongoristaként lépett fel, de már ekkor megpróbálkozott a zeneszerzéssel is. 1769-ben, Salzburgban érseki koncertmesterré nevezték ki. Három nagysikerű itáliai turné után, 1773-ban néhány évre Salzburgban telepedett le. Ebben a termékeny időszakban operákat, szerenádokat komponált, de írt számos egyházi és hangszeres művet is. 1781 márciusában elbocsátását kérte, és önálló, független alkotóművészeként próbált megélni. 1782. augusztus 4-n feleségül vette Konstanze Webert. 1782 és 1786 között 15 jelentős zongoraversenyt alkotott. Bécs is befogadta a művészt. Operát írt Pierre Augustin Caron de Beaumarchais Figaro házassága című művéből, mely 1785-ben, Párizsban a nemességet bíráló mondanivalójával keltett feltűnést. Mozart operáját 1786. május 1-n mutatták be. Ebben az évben még két ősbemutatóra került sor. Október 29-n a Don Giovanni került színre. Ám Mozart anyagi helyzete egyre rosszabb lett. 1789-ben és 1790-ben több koncertkörutat is elvállalt, de szorult helyzetéből ez sem segítette ki. A Cosi fan tutte 1791. január 26-i, bécsi bemutatója sem hozta meg a várva várt sikert. Végül Schikaneder színigazgat számára megkomponálta A varázsfuvolát, ám ezt is csak az utókor értékelte helyén.
34 éves volt, mikor a titokzatos Franz Walsegg von Stuppach gróf számára elvállalt egy rekviemet, ám eközben reumás láz végzett vele. Jeltelen tömegsírba temették.

40 éve (1967) nyerte el Albert Flórián az Aranylabdát.
Ezzel az elismeréssel a magyar futball részese lett a legnagyobb nemzetközi díjnak.
Albert Hercegszántón született 1941. szeptember 15-n, és 17 évesen már a Ferencváros igazolt labdarúgója volt. A kiváló csatár jelleme megosztotta a szurkolókat, egyesek szerint sokkal jobb focista lett volna, ha nem olyan pénzéhes, míg mások szerint ő volt az egyetlen, akit valóban lehetett motiválni - pénzzel. Pályafutása során 75 válogatott meccsen 32 gólt szerzett, 2 olimpiai bronzérem tulajdonosa, vb gólkirály (1962), VVK-győztes (1965), 4-szeres magyar bajnok (1963, 1964, 1967, 1968), 3-szoros gólkirály (1960, 1961, 1965), MNK-győztes (1972). Egyetlen klubjában 357 mérkőzésen 383 gólt szerzett.
Jelenleg a Nemzet Sportolója.

52 éve (1955) hunyt el Galamb József.
1881. februárjában egy makói szegény családban született Galamb József, a híres Ford T-modell egyik konstruktőre. Annak ellenére, hogy nem éltek jómódban, a család kitaníttatta a fiút. Galamb már gépészmérnöki diplomával rendelkezett, amikor 1903-ban úgy döntött, hogy kivándorol Amerikába. Szerszámkészítőként helyezkedett el, majd kevesebb mint két évvel később, az akkor még ismeretlen, mindössze 300 dolgozót foglalkoztató Ford Motor Company-nál vállalt mérnöki állást.
Henry Ford, az autógyár tulajdonosa 1907-ben egy olcsó autó megtervezésével bízta meg Galambot. A T-modell 1908 őszére készült el, és 850 dollárért árulták. A jármű igazi népautóvá vált: megbízható, strapabíró, könnyen vezethető és egyszerűen javítható volt.
A Ford-autókat kezdetben csak fekete színben lehetett vásárolni: állítólag azért, mert a fekete festék száradt a leggyorsabban. Mások viszont tudni vélték, hogy Henry Ford nagyon olcsón jutott hatalmas mennyiségű fekete festékhez, azért kenette feketére az autóit.
1913-tól, a szintén Galamb Józsefnek köszönhető futószalagos gyártásmód bevezetését követően, ugrásszerűen megnőtt a vállalat termelése. 1927-ig 15 millió Ford-modell gördült le a futószalagról. És még egy érdekesség: 2000-ben 100 ezer működőképes is volt közülük.
A T-Ford sikere gazdagságot és szakmai megbecsülést hozott Galamb Józsefnek. Befutott mérnökként, többször is járt Magyarországon, de a hazatérés gondolata sohasem merült fel benne. A munkája, a jövője és már a családja is Amerikához kötötte.
Az 1944-től komoly egészségügyi problémákkal küzdő, és ezért visszavonultan élő Galamb 1955. december 4-én 74 éves korában Detroitban hunyt el.

97 éve (1910) mutatták be a neonégőt.
A neonvilágítást először a párizsi motor show alkalmával alkalmazták. George Claude egy üvegcsövet alacsony nyomású gázzal töltött meg, ami a magasfeszültség hatására világítani kezdett. Mivel kezdetben neon gázzal töltötték meg a csövet, miden későbbi hasonló fénytestre ezt a nevet használjuk, holott már rég nem neon gáz található bennük, hanem leginkább argon (vagy kripton, de azt annak is nevezzük).

246 éve (1761) született Madame Tussaud.
A Strassburgban született Marie apja Joseph Grossholz katona volt, aki két hónappal lánya születése előtt meghalt a hétéves háborúban. Anyja házvezetőnőként vállalt munkát Philip Wilhelm Curtius svájci német orvosnál, aki viaszszobrokat készített az anatómia illusztrálására. A kislány (időközben Párizsba költözött) nevelőapjától tanulta a portrékészítést. Első viaszfiguráját, Rousseau halotti maszkját 1778-ban készítette el. Curtius megrendezte a bűnözők arcképcsarnokát, majd a király vacsorájával is nagy sikert aratott. A forradalom idején ő is börtönbe került, de tehetsége megmentette a fővesztéstől, a kivégzettek - köztük Marie Antoinette, Marat, Robespierre - halotti maszkjának viaszból való megmintázására alkalmazták. 1795-ben férjhez ment Francois Tussaud-hoz. Híre egyre nőtt, Napóleont is megmintázta . Később Angliába költözött, ahol nagy sikert aratott viaszfiguráival. 1804-ben egész kollekciója elsüllyedt egy hajóval, mindent elölről kellett kezdenie. Figuráit ócskásnál vásárolt selyembe, bársonyba öltöztette, s harminc évig járta az országot velük, két fia társaságában. Joseph tervezte a ruhákat, Francis a pénzügyeket intézte. Madame Tussaud minden érdekes embert megmintázott, királyokat éppúgy, mint bűnözőket. Lépést tartott az eseményekkel, minden új szereplő nála is megjelent. 81 évesen jutott eszébe, hogy a saját portréját is elkészítse. 1845-ben nyitotta meg önálló panoptikumát, amely azóta világhírű gyűjteménnyé fejlődött, s London egyik turisztikai látványossága. 1850. április 16-n hunyt el Londonban.

82 éves (1925) lenne Bozsik József.
Ezen a napon Kispesten született Bozsik József, a legendás Aranycsapat tagja. Bozsik a Kispest AC-ban kezdte futball karrierjét, majd ennek jogutódjában, a Budapesti Honvédben folytatta pályáját. Onnantól, hogy 1947-ben bekerült a válogatottba, az élete csak a foci körül forgott.
A legendás hírű Aranycsapat tagjaként neve világszerte ismertté vált. A Sebes Gusztáv szövetségi kapitány irányította csapat az 1950-es években a világ legjobbja volt. Grosics Gyula (Fekete Párduc), Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József (Cucu), Zakariás József (Zaki), Budai László (Púpos), Kocsi Sándor (Kocka), Hidegkuti Nándor (Öreg), Puskás Ferenc (Öcsi) és Czibor Zoltán (Rongylábú) 1948-1953 között sorra nyerte a válogatott mérkőzéseket. A csapat 1952-ben a Helsinkiben megrendezett olimpián a jugoszlávokat 2:0-ra legyőzve hozta el az aranyérmet.
Az 1954-es berni világbajnokságot azonban az Aranycsapatnak nem sikerült megnyernie: 2:3-ra elvesztették a mérkőzést az NSZK csapatával szemben. A játékosokkal együtt egész Magyarország gyászba borult. Míg a világbajnoki döntő a németeknél nemzeti ünnep, nálunk nemzeti gyásznap lett.
A futballpályák legyőzhetetlen sztárjaiból ma már csak ketten élnek: Grosics Gyula és Buzánszky Jenő.

306 éve (1701) hunyt el Anders Celsius.
Uppsalában látta meg a napvilágot, majd édesapját és nagyapját követve a helyi egyetem csillagászat-professzora volt haláláig. Ő építette 1740-ben az Uppsalai Obszervatóriumot. Többek között ő igazolta Newton elméletét, mely szerint a Föld a sarkok tájékán valamivel lapultabb. 1737-ben tervezte meg a máig is általánosan használt hőmérsékletskálát, mely világhírűvé tette nevét. Hőmérsékleti skálát először Fahrenheit állított fel 1714-ben, ezt az USÁban ma is használják. Ennek 0 pontja a szalmiáksó vizes oldatának fagyáspontja (-32 C fok), a felső alappont pedig a víz forráspontja (212 C).
Ötlete, amelyet 1742-ben ismertetett a Svéd Akadémián tartott előadásában, leegyszerűsítette a hőmérsékletmérést és az ezzel kapcsolatos számításokat. Találmányát 1750-ben Stromer alakította át a mai formájára miután felcserélte a víz forrás és fagyáspontjának értékét (addig ugyanis a fagyáspont volt a 100 C).
A svéden kívül a berlini akadémia és a londoni Royal Society is tagjai közé fogadta. Szülővárosában hunyt el 1744. április 25-n.

85 éve (1922) tárták fel Tutanhamon sírját.
Howard Carter rajzolóként kezdte pályafutását Egyiptomban és ilyen minőségben állt Sir Flinders Petrie, majd Theodore Davis szolgálatába. A két híres egyiptológus mellett rengeteg tapasztalatot gyűjtött, ezzel lehetővé vált, hogy 1903-ban elnyerje Alsó- és Közép-Egyiptom régészeti felügyeletének irányítását. Szerencséje továbbra sem hagyta el, négy év múlva találkozott Lord Carnarvonnal, a dúsgazdag nemessel, aki kutatótársa és ásatásainak finanszírozója lett. Sok kudarc után, 1919-től Carter a Királyok Völgyében ásatott és remélte, hogy végre jelentős leletre akad, túl sok esélye azonban nem volt, hiszen a völgyben eddig csak kifosztott sírokat találtak. Csak néhány hét maradt az ásatási engedély lejártáig, amikor VI. Ramszesz sírja alatt egy lépcsősort fedeztek fel, a lépcsősor alján egy falat találtak, rajta érintetlen nekropolisz pecsétekkel. A fal a fiatalon meghalt Tutanhamon fáraó sírját védte, aki feltehetőleg a vallásújító Ehnaton fia volt és mindössze 9 évig uralkodott. Carnarvont azonnal értesítették, aki leányával együtt november 23-n érkezett Luxorba. Két nappal később rengeteg kíváncsiskodó sajtós, hivatalnok és magas rangú vendég előtt megkezdődött a sír feltárása.
Az óriási figyelem miatt át kellett szervezni az ásatásokat, megbízható őrséget kellett felfogadni. A tömegesen odalátogató érdeklődők és a hivatalos szervekkel való huzavona teljesen felőrölték Carter idegeit. Az eredetileg érintetlennek hitt sírt, mint kiderült, már kétszer kirabolták, mégis töménytelen műtárgy maradt meg, a leletek mennyiségére jellemző, hogy feltárásuk, restaurálásuk és dokumentálásuk tíz évig tartott. A teljes, minden tárgyat bemutató mű 1933-ban készült el Tut-Ankh-Amen címmel. Ismeretlen okok miatt a Tutanhamon múmiáját őrző szentélyek érintetlenek maradtak, ennek köszönhető, hogy a korán elhunyt fáraó halotti maszkja a gizai szfinx és a piramisok mellett Egyiptom jelképe lehet.
A sír felbontása után röviddel meghalt a az ásatások finanszírozója, Lord Carnarvon, majd Georges Bénédite és Arthur C. Mace. Életük egyetlen közös ponton találkozott, mindannyian részt vettek a sír felnyitásán. Hirtelen haláluk nagy megdöbbenést okozott szerte a világban. Az érdeklődést kihasználva írta meg Théophile Gautier A múmia regénye című könyvét, de már korábban is megjelentek olyan sci-fik, amelyek főhőseit egy megzavart fáraó szelleme ölt meg. Ha létezik is ez az átok, akkor nagyon válogatva osztogatta a halált, hiszen Carter csak 1939-ben halt meg.
A kialakult hisztériának azonban volt egy nagyon pozitív hozadéka, halálfélelem lett úrrá a gyűjtőkön, minden lázálmukat, szerencsétlenségüket az általuk birtokolt felbecsülhetetlen értékű egyiptomi leleteknek tulajdonítottak. Ezeket remegő kezekkel adták át országuk állami múzeumainak. Mindezért a köszönet Gautier-nak jár.

Lánykorom meghatározó regénye volt Annemarie Selinko Désirée c. könyve. Alig voltam több, mint a regény kezdetén az ifjú hősnő, lenyűgözött a romantikus történet és a történelmi események leírása. Akkor kezdtem el rajongani Napóleon koráért, és talán ez adta meg a kezdő lökést, hogy végül az egyetem történelem szakján kössek ki. Most, felnőttfejjel azért vettem újra a kezembe a könyvet, mert kíváncsi voltam, hogy vajon bővebb történelmi ismeretek birtokában is olyan letehetetlennek és nagyszerűnek találom-e, mint annak idején. A válasz: igen, sőt. Most máshogy látom ezt a történetet, mint 15 éves koromban.
Akkor azt hittem, hogy a cselekmény csak kitalált történet, ilyen nem létezhet a valóságban. Ma már tudom, hogy nemcsak a háttér, hanem a történet váza is történelemhű. Valóban Désirée révén keveredtek a Bonaparte-ok a Clary-házba, nővére, Julie valóban Joseph Bonaparte felesége volt, Napóleon pedig valóban eljegyezte a 14 éves Désirée-t, és a család kérésére megígérte, hogy az esküvővel megvárják a lány 16. születésnapját. Hogy a szerelem vagy a hozomány reménye vezette-e az ifjú tábornokot, bizonyára sosem derül már ki; a regény szerint természetesen szerelemből kérte meg a kezét, de mégsem lehetett az olyan komoly, ha Josephine olyan gyorsan elfeledtette vele a fiatal lányt. Désirée valóban találkozhatott Bernadotte tábornokkal Párizsban, de aztán útjai elváltak, amíg egy véletlen folytán újra össze nem kapcsolódtak.

386 éve tartották először a hálaadást.
A mai Egyesült Államok területén az első hálaadást a hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték Plymouth-ban a Mayflowerrel az előző évben érkező telepesek. A kemény telet az indiánok segítségével túlélők (William Bradford vezetésével) állítólag az őszi bőséges termés után nagy ünnepséget rendeztek, ahová az indiánokat is meghívták. Erre emlékezve tartották a polgárháború utáni időktől kezdve mind többen a hálaadás ünnepét. 1941-ben az akkori ünneplők egyik leszármazottja, Franklin D. Roosevelt elnök hivatalos ünneppé nyilvánította, amelyet minden év negyedik novemberi csütörtökjén tartanak.
Kanadában szintén megünneplik a hálaadást, ám máskor és más miatt. Arra emlékeznek, hogy 1578-ban Martin Frobisher, Új-Fundland egyik első telepese ünnepséget rendezett a sikeres, ámde hosszú hajóút után. Hivatalosan először 1872. április 5-n ünnepelték a hálaadást Kanadában, a walesi herceg súlyos betegségből való felépülése alkalmából. A következő hivatalos hálaadás azonban csak 1879-ben volt, viszont ekkor a parlament nemzeti ünnepnek nyilvánította. Pontos időpontját azóta többször áthelyezték, 1957-ben nyerte el a naptárban mostani helyét, október második hétfőjét.

163 éve született Karl Benz.
1844. november 25-n Karlsruhében megszületett Karl Friedrich Michael Vaillant. Mivel születésekor anyja még hajadon volt, ezért az ő neve után anyakönyvezték; Vaillant csak később vette fel apja nevét, a Benzet.
A természettudományok iránt érdeklődő fiú műszaki iskolákban tanult, majd tanulmányai befejeztével minden figyelmét a két- és a négyütemű motorok kifejlesztésére fordította.
1879-ben készítette el első motorját, amelyet szabadalmaztatott is, majd motorgyárat alapított erre Mannheimben, ám sok gondja akadt társaival. 1883-ban ezért másokkal újabb céget alapított és hamarosan (1885-ben) megépítette első automobilját, egy háromkerekű járművet, amely elektromos gyújtással és kétütemű motorral rendelkezett. Benz a 16 km/h sebességgel haladó autóra 1886 januárjában birodalmi szabadalmi jogot jelentett be, majd még abban az évben a négyütemű változatot is elkészítette.
Daimlerrel ellentétben, aki ekkor még mindig csak motorokat gyártott, az ő cége már kész automobilokat, vagyis övé a világ első autógyára. 1886-93 közt 69 gép készült el. Az üzlet nehezen haladt, de a századfordulóra beindult a tömeggyártás. 1912-ben vonult nyugállományba, cége 1926-ban fuzionált a konkurens Daimler Motor Társasággal. Így még életében megszületett a Daimler-Benz Részvénytársaság, hisz ő 1929. április 4-n hunyt el ladenburgi otthonában.

54 éve (1953) történt az évszázad futballmeccse.
Az 1950-es évek elejétől vált a labdarúgás a legnépszerűbb sportággá, nem utolsósorban a nemzeti válogatott világraszóló sikerei nyomán. A Kispest, majd a sportegyesületek átszervezése után a Budapesti Honvéd csapatára épülő aranycsapat valamennyi számottevő európai és dél-amerikai válogatottat legyőzve 1950. májusa és 1954. július 4. közt, vagyis a világbajnoki döntőig veretlen maradt (ezalatt az 1952-es helsinki olimpián szerzett aranyérmet). Sebes Gusztáv szövetségi kapitány legénysége elismerten a legjobb kontinentális csapatként utazott 1953 novemberében a labdarúgás tanítómestereiként emlegetett angol válogatott otthonába. Anglia ugyan 1950-ben a brazíliai vb-n csúnyán leszerepelt, de a londoni Wembley stadionban még sosem szenvedett vereséget nem brit csapat ellen. Az akkor divatos rendszer helyett beállóssal és ún. hátravont középcsatárral s Grosics, Bozsik, Kocsis, Hidegkuti és Puskás személyében öt világklasszissal felálló magyar csapat 6:3-ra lelépte az angol válogatottat, s 1954 májusában a budapesti visszavágón is győzött 7:1-re. Utóbbi az angol válogatott legnagyobb arányú veresége, bár nem a legfájóbb.

Jegyzőkönyv:

Wembley stadion: 100 000 néző
Játékvezető: Leo Horn (J. Bronkhorst, K Schipper) (Hollandia)
Gólszerzők:
Anglia: 3: 13' Sewell 1-1, 38' Mortensen 2-4, 57' Ramsey 3-6
Magyarország 6: 2' Hidegkuti 0-1, 20' Hidegkuti 1-2, 24' Puskás 1-3, 27' Puskás 1-4, 50' Bozsik 2-5, 53' Hidegkuti 2-6

Anglia: Gil Merrick (Birmingham City) - Alf Ramsey (Tottenham Hotspur), Bill Eckersley (Blackburn Rovers) - Billy Wright (Wolverhampton Wanderers) (k), Harry Johnston (Blackpool), Jimmy Dickinson (Portsmouth) - Stanley Matthews (Blackpool), Ernie Taylor (Blackpool), Stan Mortensen (Blackpool), Jackie Sewell (Sheffield Wednesday), George Robb (Tottenham Hotspur) Edző: Walter Winterbottom

Magyarország: Grosics Gyula (Honvéd) (csere: 76' Gellér Sándor (MTK Hungária FC)), Buzánszky Jenő (Dorog), Lantos Mihály (MTK Hungária FC), Bozsik József (Honvéd), Lóránt Gyula (Honvéd), Zakariás József (MTK Hungária FC), Budai László (Honvéd), Kocsis Sándor (Honvéd), Hidegkuti Nándor (MTK Hungária FC), Puskás Ferenc (Honvéd) (k), Czibor Zoltán (Honvéd) Edző: Sebes Gusztáv

148 éve (1859) jelent meg Darwin főműve.
Az angol Charles Darwin orvosnak készült, majd teológiára járt, ám érdeklődése miatt a diploma után expedícióra indult. Többek között ez a csendes-óceáni kutatómunka képezte az 1859. november 24-n megjelent „A fajok eredete és a természetes kiválasztódása” című művének alapját.
A mintegy 20 éves kutatási munka tapasztalatait tartalmazó könyv 1250 példányban jelent meg, és szinte azonnal el is fogyott. Darwin bebizonyította, hogy a fajok változékonyak, hosszú fejlődés útján jöttek létre, és mivel a természetes szelekció működik, ezért csak a legerősebbek maradhatnak életben.
Természetesen az egyház nem fogadta lelkesedéssel Darwin tanait. A katolikus egyház által összeállított tiltott könyvek jegyzékében, az Indexben hamarosan már ez a mű is szerepelt. 1996-ban II. János Pál pápa azonban kinyílvánította, hogy Darwin evolúciós elmélete összeegyeztethető a keresztényi hittel.

16 éve (1991) hunyt el Freddie Mercury.
1946. szeptember 5-n született a kis Farookh, Bomi és Jer Bulsara első gyermeke. A Bulsara házaspár zoroasztriánus vallású, párszi család leszármazottai, akik eredeti hazájukból, az iszlamizált Perzsiából menekültek több, mint egy évezreddel korábban Indiába. Bomi a szintén angol gyarmat, Zanzibár szigetére vitte nejét a világháború után, mert itt talált megfelelő hivatalnoki állást, amiből kényelmesen eltarthatta családját. 1952-ben érkezett a második gyerek, Kashmira.
Farookh bűbájos gyermek volt, amit nem csak a megmaradt fotók bizonyítanak, hanem az is, hogy egyévesen megnyerte a helyi babaszépségversenyt.

148 éve született Billy the Kid.
1859. november 23-n a new yorki ír nyomornegyedben született Henry Antrim, akit a világ Billy, a kölyök néven ismert meg. A vékony testalkatú, gyerekes külsejű férfi a vadnyugat leghírhedtebb banditája lett, marha-és lótolvajlásból tartotta el magát.
Még csak 16 éves volt, amikor elkövette első bűncselekményét: 1875-ben egy mosoda kifosztásában vett részt. Ezután következett a ló-és marhatolvajlások sorozata. Hiába kapták el és zárták rács mögé, kifinomult ügyességének, leleményességének köszönhetően mindig megszökött a börtönből. Hol a kéményen át bújt ki, hol pedig a vékony csuklójáról fejtette le a bilincset.
A vidám természetű, vékony testalkatú, gyerekes külsejű férfi egy új-mexikói ló-és marhatolvaj bandához csapodva tartotta el magát. Lopásból élt, de a postakocsirablás, a betörés és az asszonyok meggyalázása nem az ő asztala volt. Állítólag mindig udvariasan viselkedett, és csak önvédelemből ölt.
1877-ben azonban úgy döntött, hogy jó útra tér, és felhagy a lopással. Az új élet reményében törvényes munkát vállalt és házvásárlást tervezett. A sors azonban másképp rendelkezett: egy komoly vadnyugati bandaháborúba keveredett, amely közvetetten a halálát okozta. 22 évesen halt meg.

51 éve (1956) megkezdődött a véres melbourne-i olimpia.
1949-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy a XVI. ötkarikás játékok Ausztráliában kerülhetnek megrendezésre. Az 1956-os olimpiát azonban két különböző helyen és időpontban nyitották meg: június 10-n Stockholmban, november 22-n Melbourne-ben. Ausztráliában szigorú karanténtörvény volt érvényben, melynek értelmében a játékokon résztvevő lovakat nem lehetett bevinni, ezért a lovasversenyeket Svédországban bonyolították le.
Magyarországot a versenyeken 111 sportoló képviselte. A játékokon kilenc aranyérmet szereztünk, többek között Papp László ökölvívásban, Keleti Ágnes tornában győzedelmeskedett. A magyar vizilabda csapat pedig gigászi küzdelemeket kiállva léphetett fel a dobogó legfelső fokára. December 6-n a nézők a vizilabdasport legdurvább meccsének lehettek tanúi, mely során a szovjetek és a magyarok a döntőbe jutásért küzdöttek egymással. Az 1956-os magyar forradalom leverése után egy hónappal nemcsak a medencében, hanem a nézőtéren is kézzelfogható volt a feszültség. 4:0 volt a mérkőzés állása, amikor a vizilabdázók között elszabadultak az indulatok. A szovjet játékos, Prokopov úgy megütötte Zádor Ervint, hogy a játékos vére azonnal ömleni kezdett. Amikor Zádort cserével kihívták a medencéből, a vizes testén már mindenhol csorgott a vér.
A nézőtéren és a medence körül kirobbanó fékezhetetlen indulatok miatt nem lehetett a mérkőzést tovább folytatni: a bíró lefújta a meccset. A közönség a magyar győzelmet látva tombolt örömében, az ellenfelet pedig - a szovjetellenes gyűlölethullám miatt - ki kellett menekíteni az uszodából. A december 7-i jugoszlávok elleni döntő mérkőzést a papírformának megfelelően a magyarok nyerték.
A XVI. nyári olimpiai játékok mérlegét tekintve sportolóink összesítésben a negyedik helyen végeztek: 9 aranyéremmel, 10 ezüsttel és 6 bronzzal szereztek dicsőséget Magyarországnak.

1. Jakab István, testvérével József Mihállyal együtt a léghajó feltalálója, szül. Vidalon-les-Annonayban 1745 január 7-n, meghalt: Servieresben 1799. augusztus 2. Műépítészi pályára szánta magát, miért is Párisba ment, hol magát műépítészi hivatására kiképezte. A műépítészeti pályát azonban nemsokára elhagyta, bátyja felfedezései őt is hasonló dolgokkal való foglalkozásra indították, ugy hogy a tulajdonképeni nagy felfedezésük mindkét testvér közös tulajdona.
2. M. József Mihály, az előbbinek bátyja, szül. Vidalon-les-Annonayban (Ardeche) 1740., meghalt Balarucban 1810. június 26. Nyugtalan természeténél fogva rendszeres tanulmányokat nem végzett, hanem az iskolát elhagyván, atyja papirgyárát vette át. Élénk és praktikus esze már kora ifjuságában mindenféle mekaniai munkák végzésére késztette; miután atyja gyárát átvette, különböző, nem mindig szerencsés újításokat hozott be annak kezelésében. De éppen, mivel a technikai kérdések megoldása iránt nagyban érdeklődött, magántanulmány útján foglalkozott fizikával, kémiával és mennyiségtannal. Egyik testvére halála után kénytelen volt öccsét, Jakab Istvánt hazahivni és ez időtől kezdődik a két testvér egyirányu munkálkodása. Legnevezetesebb művük a léghajó feltalálása. A francia király nem késett a léggömb problemája megoldóit jutalmazni; Istvánt, ki Versaillesben az udvar jelenlétében mutatta be a kisérletet, a Mihály-rendjellel tüntette ki, mig Józsefnek érdemei elismeréséül 1000 frank nyugdíjat és 40 000 frankot adományozott új kisérletek végzésére; később az egész M.-családot a nemesi rangba emelte. Napoleon M. Józsefet a becsületrenddel tüntette ki és a Conservatoire des Arts et Métiers adminisztrátorává és számos bizottság tagjává nevezte ki. A M. testvérek munkái közül a következő címüek említendők: Discours sur l"aërostat (Páris 1783); Les voyageurs aëriens (u. o. 1784); Mémoire sur la machine aërostatique (u. o. 1784); M. a hidraulikus kos feltalálója is, mely találmányát a Note sur Bélier hidraulique et sur la maniere d"en calculer des effects (Páris 1803) címü értekezésében közli. A két testvér szobrát 1883. Annonayban állították fel.

Ma van a televíziózás világnapja.
Ugyan Paul Nipkov Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét a róla elnevezett pásztázótárcsával, azonban az első, vezetéken továbbított tv-adásra csak 1927-ben került sor New Yorkban. Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben.
Másik úton indult el Mihály Dénes (1894–1953), 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve már egy olyan televíziós készüléket mutathatott be, amelyet maga még tovább tökéletesített (TELEHOR). Ez volt az a képet 240 sorra(!) felbontó televíziós készülék, amelynek képét akár 2,5 x 3 méteres nagyságban is ki lehetett vetíteni. (Mihály- Traub féle forgótükrös vevőkészülék).1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért Szállóban, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet. 1936-ban már Anglia is elkezdte a műsorszolgáltatást a BBC (British Broadcasting Corporation) fennhatósága alatt. Az USA-ban 1939-ben, az NBC (National Broadcasting Company) kezdte meg az első televíziós adását.
1929-ben már bemutatja a Bell laboratórium a színes televíziót, és 1940. január 12-n az első tv-lánc is megkezdte a működését. Goldmark Péter Károly (1906-1977) (Peter C. Goldmark) a Budapesten született mérnök, fizikus 1936. január 1-től 1971-ig (nyugdíjba vonulásáig) a CBS alkalmazottja volt (hosszabb ideig annak igazgatója). Ő dolgozta ki az első használható színestévé-szabványt a CBS-nél (1940). (Ő találta fel a mikrobarázdás lemezt (1944), s űrtávközlési alkalmazások fejlesztőjeként is tevékenykedett.)
Magyarországon a kisérleti adás 1956-ban, a rendszeres sugárzás 1957-ben kezdődött.

158 éve (1849) adták át a Lánchídat.
Pest és Buda között az összeköttetést a 19. században hajóhíd biztosította, egyre súlyosbodó zavarokkal. A két város fejlődését egyre jobban gátolta az állandó híd hiánya. A terv motorja, mint annyi más fejlesztésnek is, Széchenyi István gróf lett, akinek jövőképében a modern Magyarország fővárosaként az egységes Budapest fontos szerepet játszott. Az 1832-36. évi országgyűlés biztosította az építés és fenntartás törvényi feltételeit. Az építésre részvénytársaság alakult, a tőke java részét Rotschild Salamon és Wodianer Sámuel biztosította, a vállalat vezetését a bankár Sina György báróra bízták. A hidat az angol Thierney Clark tervezte, az építést pedig a véletlenül azonos vezetéknevű Adam Clark vezette. A Lánchíd, amelyet Kossuth javaslatára Széchenyiről neveztek el, 1848 nyarára csaknem készen állt. A hadi események okozta kényszerszünet miatt csak 1849. november 20-n adták át a korabeli Európa egyik legnagyszerűbb építményét, amely gyakorlatilag egyesítette a két várost.

102 éve nyílt meg a Szent István Bazilika.
A lipótvárosi tanács 1845-ben bízta meg Hild Józsefet egy reprezentatív templom tervezésével. Az 1851-ben elkezdett építkezés vezetését - Hild halála miatt - 1867 áprilisában Ybl Miklós vette át, aki a kupola 1868-as beomlása után több részletében is átdolgozta elődje terveit. Ennek köszönhető, hogy a kelet-nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását, míg a főhomlokzat és a Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat Ybl neoreneszánszban fogant architektúráját tükrözi. A munkálatokat Ybl Miklós halála után - egészen a befejezésig - Kauser József vezette. A zárókő 1906. december 8-i elhelyezésénél megjelent I. Ferenc József császár. Ugyanezen év október 28-n a bazilikában II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona hamvai felett szentmise áldozatot mutattak be. A Szentszék által 1931-ben basilica minor rangra emelt templomot számos képzőművészeti alkotás, köztük Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Ferenczy Béni és Pátzay Pál munkái díszítik. A Szent Jobb őrzési helyét 1971-ben alakították ki az akkori Lipót-kápolnában. A bazilika - egy német keresztény hetilap olvasóinak adakozásából - 1990-ben kapott új harangot, az 1944-ben elrabolt helyébe. Teljes felújítás 1983-ban kezdődött el nagyobb részt állami támogatással. A 2003-ban befejeződött rekonstrukció nemcsak egyszerű felújítás volt, mert voltak olyan elemei a bazilikának, amelyek csak most készülhettek el, például az ólomüveg-ablakok, amit eredetileg az oldalhajókba terveztek. A munkálatok során 5 kilogrammnyi aranyat, 250 ezer aranyfüstlemezt és 10 kilogrammnyi féldrágakövet használtak fel. 2001. augusztus 16-n a magyar állam átadta a Bazilika tulajdonjogát a Magyar Katolikus Egyháznak