HTML

Gondolatok a könnytárból

Történelem blog.

Locations of visitors to this page


My blog is worth $18,629.82
How much is your blog worth?

Friss topikok

  • zimike11: "....Nem vitás, a kis példa rendkívül élesen világít rá hétköznapi nyelvü... (2019.11.29. 22:32) Álljunk meg egy szóra: b*szni
  • ildi4: Az alsó kép nagyon szép! Van egy pont ilyenem. Lehet neki valami értéke? (2018.02.04. 12:16) Buda szabadulása
  • Imrebá: Tiszteletem. Meg tudna valaki mondani nekem, melyik Edward leptetet fak... (2017.09.18. 06:10) Hitvalló Edward
  • Szilárd Hanvay: Nagyon szép ember volt. (2017.05.01. 18:12) Akiért a rózsafüzér szól
  • csaba carmarthen: az alabbi szituacio viszont kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150928_tagja_v... (2016.02.10. 01:36) Csalatkozhatatlanság

Címkék

16. sz. (48) 17. sz. (24) 18. sz. (41) 19. sz. (99) 20. sz. (172) afrika (5) angeles (2) anglia (42) casi (3) dilemma (38) életképek (2) életmód (2) eszmetan (19) fidesz kdnp (23) film (24) forma1 (34) franciaország (39) gasztroterror (8) hispánia (21) honismeret (55) humor (2) igazság (68) így látom én (3) itália (20) könyv (18) közel kelet (35) középkor (84) k európa (34) latin amerika (7) magyarország (178) mdf (11) média (33) mediterráneum (25) mszmp (9) mszp (13) művészet (54) nagynap (33) németország (43) nyelv (7) ny európa (24) ókor (21) politika (129) rally (2) sport (97) szdsz (14) szeged (36) szu (24) távol kelet (27) természet (2) történelem (612) tudomány (88) usa (55) vallás (78) világháborúk (54)

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Bölcs hazafi

2009.10.17. 08:00 :: Hellscream

206 éve (1803) született Deák Ferenc.
Deák Ferenc Söjtörön született, jómódú középbirtokos családban. Szüleit kamaszkorában veszítette el, így csendes, zárkózott természetűvé vált. Iskoláit Keszthelyen kezdte el járni, majd 1812-ben a pápai algimnázium növendéke lett, innen került a nagykanizsai piarista gimnáziumba, ahol 1817-ben végzett, majd rögtön a győri jogakadémia növendéke lett. A bölcseleti kart 1819-ben, a jogit 1821-ben végezte el. Ezután Pestre került joggyakornoknak, és 1823 végén kapta meg ügyvédi oklevelét. 1824-től 1832-ig Zala megye fizetés nélküli alügyésze és árvaválasztmányának jegyzője volt. A törvényszéki üléseket járva megismerte a megyei jogi élet minden apróbb részletét. Szabadidejében sokat olvasott és tanulmányozta a magyar alkotmány- és jogtörténetet. 1833-36 között - és később 1839/40-ben - ő képviselte Zalát a pozsonyi országgyűléseken, ahol az ellenzék egyik vezéreként a jobbágyság helyzetének javításátért és a szólás valamint a sajtó szabadságáért küzdött.
Elvállalta a tiszti ügyész, árvaszéki jegyző és helyettes alispáni feladatot. Pozsonyban a liberális ellenzéket párttá kovácsolta, és vezérszónokuk lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1839-ben választotta tagjai közé. 1845-ben a Védegylet tagja lett, de politikailag Kossuth és Széchenyi eszméi között állt. 1847/48-ban ismét képviselő lett, április 11. és szeptember 11. között igazságügyi miniszterként Batthyány Lajos miniszterelnök jobb keze. 1851-ben Schmerling osztrák igazságügy-miniszter felszólította, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de nem vállalta el. 1855-ben az MTA elnökévé választották. 1860. december 29-n Ferenc József császár kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa a kiadatás előtt álló februári pátenst, amivel azonban Deák nem értett egyet. Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben a Felirati párt vezére lett.
Május 13-án megtartotta felirati beszédét és javaslatát, miszerint szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállítása miatt. Annak visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkesztett. 1865. április 15-n a Pesti Naplóban megjelent a Húsvéti Cikk, amelyben a jövőbeni kiegyezés lehetőségét vázolta fel. Az 1865-ös országgyűlés meghozta pártja számára a győzelmet: (48-as törvények, a megyei autonómia visszaállítása, dualisztikus tervek) 1866-ban egy újabb császári meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlotta miniszterelnöknek - maga helyett.
Deák a kormányban sem vállalt munkát, inkább a róla elnevezett kormánypártot irányította. Nem sokkal később Deák betegsége miatt és a vezető réteg visszáságait látva elkedvetlenedett, és visszavonult a politikától, de haláláig neve tartotta össze különböző platformokból álló pártját. Három évnyi elvonultság után, 1876. január 29-n szívbetegsége elvitte. A nemzet halottjának tekintették, a végtiszteletadást az országgyűlés rendezte. A Kerepesi temetőben felállított mauzóleumban nyugszik.

8 komment

Címkék: történelem magyarország 19. sz.

Rigómező

2009.10.16. 08:00 :: Hellscream

561 éve (1448) vesztettük el a rigómezei csatát.
Hunyadi János kormányzó a magyar hadak élén Szerbiába nyomult, hogy visszavágjon az 1444. évi várnai vereségért. Seregében a magyarok mellett a havasalföldi segélyhadak is felvonultak, Brankovics, a szerb despota azonban távolmaradt a hadjárattól. Hunyadi terve az volt, hogy a Kasztrióta György (Szkander bég) vezette albán felkelőkkel egyesülve, veszi fel a harcot, a szultáni haddal szemben. A magyarok október közepén érték el a szerbek 1389. évi vereségének színhelyét, Rigómezőt, a törökök azonban ekkorra valamennyi stratégiailag fontos pontot megszálltak. Az albánokkal való egyesülés lehetőségétől és a visszavonulástól egyaránt elvágott magyar sereg kénytelen volt vállalni az összecsapást, és a három napig tartó egyenlőtlen küzdelemben ismét súlyos vereséget szenvedett. Hunyadinak ugyan sikerült elmenekülnie, legmegbízhatóbb familiárisai, hívei azonban csatamezőn maradtak.

1 komment · 3 trackback

Címkék: történelem magyarország középkor

Kosciuszko

2009.10.15. 12:00 :: Hellscream

192 éve (1817) halt meg Kosciuszko.
Tadeusz Andrzej Bonaventura Kościuszko 1746. február 4-n született a litván Mereczowszczyzna-ban nemesi családban. A piarista iskola után hivatásos katona lett, mint oly sok más lengyel-litván nemes. A párizsi hadiakadémián tanult, ahol a szabadság eszméjét is magáévá tette. Háborúra ért haza, Lengyelországot ugyanis szomszédai megtámadták. Hiába harcolt, a vereséget nem tudta elkerülni, és mint a Lengyel Köztársaság utolsó főparancsnoka, elhagyta hazáját. Amerikába ment, ahol George Washington adjutánsaként harcolt, az ottani függetlenségi háborúban. 1786-ban visszatért Lengyelországba, hogy újra az oroszok ellen küzdjön. Hazája második felosztása (1793) után Lipcsében élt, de 1794. március 23-n, a lengyel forradalom kitörésekor visszatért Lengyelországba, ahol 4 nappal később a nemzetgyűlés diktátornak kiáltotta ki. Az elkövetkező háborúban a szabadságharcos egy ideig sikerrel harcolt, de végül az orosz-porosz túlerő előtt meg kell hajolnia. 1796 után Kościuszko Angliában, majd Amerikában élt haláláig. Emlékét Ausztrália legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Kosciusko is őrzi.

1 komment

Címkék: történelem k európa 18. sz.

Naptárreform

2009.10.15. 08:00 :: Hellscream

427 (1582) éves a naptárunk.
Ezen a napon a XIII. Gergely pápa által elrendelt naptárreform a legtöbb katolikus országban életbe lépett, és megszünt az akkorra már tíz napos időeltolódást, amit a juliánus naptár tévedése okozott (a nem katolikus országok csak késve követték a változást, így lehetett a nagy októberi szocialista forradalom novemberben). A kiigazítás úgy történt, hogy 1582. október 4-t közvetlenül 1582. október 15-e követte. Szökőév maradt minden olyan év, melynek két utolsó számjegye néggyel osztható, kivéve a 00-ra végződőket, ha az évszám nem osztható 400-zal. A fennmaradó hibák, amelyek a gregoriánus naptárreform után a napévhez képest megmaradtak, csak 3333 év múltán tesznek ki egy napot, vagyis még van idő az újabb korrekcióig.

1 komment

Címkék: történelem tudomány 16. sz.

Jéna

2009.10.14. 12:00 :: Hellscream

203 éve (1806) történt a jénai és auerstadti csata.
Az Austerlitz melletti döntő győzelem (1805. XII. 2.) után Napóleon enyhe békefeltételeket diktált Poroszországnak. III. Frigyes Vilmos ígéretet tett, hogy a porosz kikötőket lezárja a brit áruk előtt, és szövetségi szerződést köt Franciaországgal. Nagy-Britannia erre hadat üzent Franciaországnak. Ám mikor a porosz király megtudta, hogy I. Napóleon titokban felajánlotta Hannovert az angoloknak, titkos védelmi szerződést kötött Oroszországgal Franciaország ellen. A Rajnai Szövetség létrehozásával (1806. VII. 12.) a német területek nyugati része Napóleon protektorátusa alá került. Válaszul Poroszország megnyitotta kikötőit. Mikor Napóleon tudomást szerzett a történtekről, személyesen sietett a hadszíntérre. A porosz-szász sereg megsemmisítő vereséget szenvedett, s Napóleon bevonult Berlinbe.

Szólj hozzá!

Címkék: történelem franciaország 19. sz.

Hastings

2009.10.14. 08:00 :: Hellscream

943 éve (1066) történt a hastingsi csata.
Hitvalló Edvárd január 5-n bekövetkezett halála után Harold Godwinssont választották királlyá, aki gyakorlatilag már Edvárd utolsó éveitől fogva uralkodott. Az angol trónnak azonban két további várományosa is akadt, mégpedig unokafivére, Harald norvég király, valamint, Vilmos Normandia hercege. Két évvel korábban ráadásul Harold megesküdött Vilmosnak, hogy támogatni fogja angliai trónigényét. Az esküjét megszegő Harold ellen Vilmos széles körű propaganda-hadjáratot folytatott Európa udvaraiban, s elnyerte még a pápa jóváhagyását is angliai inváziójához. Eközben Harald is betört Angliába, ám II. Harold szeptember 25-n megsemmisítő győzelmet arat felette Stamford Bridge-nél. E győzelem után Vilmos ellen vonult megfáradt és meggyengült seregével, amely azonban még mindig túlerőben volt. A csata azonban Vilmos javára dőlt el, sőt Harold maga is elesett. A győzelmet követően Vilmos bevonult Londonba, s december 25-n, Westminsterben királlyá koronáztatta magát. Az elesett vagy lázadó angolok birtokait szétosztotta normann bárói közt, s Anglia idegenek kezébe került.

Szólj hozzá!

Címkék: anglia történelem középkor

Cipőt az asztalra!

2009.10.13. 08:00 :: Hellscream

49 éve (1960) történt Hruscsov híres "cipős beszéde".
Hruscsov hamar belátta, hogy a fegyverkezési versenyt a Szovjetunió nem fogja bírni, ezért kereste az alkalmat, hogy tárgyaljon az enyhülésről - ám a szovjet birodalmi politika jegyében. Ezért mondta le Eisenhower moszkvai látogatását egy amerikai pilóta titkos berepülése után. Ám csak az alkalmat kereste, hogy a nagy találkozás összejöjjön.
1960 őszén Hruscsov vezette az ENSZ értekezletre érkező szovjet delegációt. A gyakori érzelmi kitöréseiről híres szovjet vezető nem tudott a protokollnak megfelelően viselkedni. Ezen a napon Hruscsov – a tévénézők millióinak szeme láttára – a dekolonizációról folytatott vitában levette a cipőjét, és azzal verte a szónoki asztalt az ENSZ 15. ülésén. McMillan angol miniszterelnök igazi angol úriemberként a következőket mondta: „Kérem, legyenek szívesek ezt lefordítani.
A szovjet küldöttséget a hruscsovi viselkedés miatt 10 ezer dollár büntetés megfizetésére kötelezték. A meglepően hosszú ideig, pontosan három hétig az Egyesült Államokban tartózkodó delegáció távozását az amerikaiak megkönnyebüléssel vették tudomásul

13 komment

Címkék: történelem szu

Corvin

2009.10.12. 08:00 :: Hellscream

505 (1504) éve halt meg Corvin János.
Hunyadi Mátyás és Edelpeck Borbála, Stein an der Donau-i polgárlány törvénytelen gyermeke 1473. április 11-én született. Nagyapja és apja után ő is a köznemesség bálványa volt, hiszen ők egy harcos magyar királyt láttak volna szívesen a trónon. I. Mátyás halála után mégis elsőként hullott ki a trónért folyó versengésből. Ezért 1490 júliusában a kincstárral és a Szent Koronával meglépett Budáról, ám útközben Báthory István és Kinizsi Pál csapatai vereséget mértek rá. Csak vagyonát és renoméját vették el, hercegi címét és apjától kapott birtokai nagy részét megtarthatta. Ezek közelében, a Délvidéken harcolt a török ellen.
A győztes csatákból ugyan politikai tőkét kovácsolt, ám nem eleget, nem ő lett a nádor sem. Nem sokkal ezután egy újabb portyában pedig életét vesztette, s a lepoglavai kolostorban temették el Két kiskorú gyermeke, Kristóf és Erzsébet 1505-ben, illetve 1508-ban követte a sírba. Özvegyét II. Ulászló saját unokaöccséhez, Brandenburgi György őrgrófhoz kényszerítette feleségül, nem sokáig, 1509-ben ő is meghalt.

2 komment

Címkék: történelem magyarország középkor

Bonifác

2009.10.11. 12:00 :: Hellscream

706 éve (1303) halt meg VIII. Bonifác pápa.
1235 körül született Anagniban Bendetto Caetani, közismertebb nevén VIII. Bonifác pápa. Az 59 éves korában a katolikus egyház fejévé választott Caetanit kortársai szerint csak három dolog érdekelte: a hosszú élet, saját maga gazdagsága és családjának gazdagsága. Kevés figyelmet szentelt hivatalának, viszont annál többet foglalkozott az egészségével. Hét különböző udvari orvosa volt, de elixíreket is szedett, ugyanakkor fékezhetetlen falánkság jellemezte. Egyszer például főszakácsát azért teremtette le nagyon keményen, mert böjti napon az csak hat fogásnyi húsételt tálalt fel.
Bonifác a pápai hatalom legharcosabb képviselője volt. VII. Gergely szellemiségét őrző tanokat hirdetett, miszerint a legfőbb hatalom a pápáé, és minden világi kormányzat az ő befolyása alá tartozik. Így nem meglepő, hogy a francia IV. Szép Fülöp kemény ellenfelévé vált.
Kettejük konfliktusa 1296-ban robbant ki, amikor az uralkodó megadóztatta az egyházat. 1303 tavaszán Bonifác kiátkozta a királyt, mire ő először egy merénylettel akart a nemkívánatos egyházfőtől megszabadulni, majd annak kudarca után Guillaume de Nogaret vezetésével csapatokat küldött a pápa ellen Itáliába. A pápának sikerült ugyan a támadást visszavernie, de élete utolsó egy hónapja maga volt a pokol. Az események hatására az a rögeszme kínozta, hogy mindenki, aki betér Rómába, azért érkezett, hogy őt megölje.
A fizikálisan és lelkileg megtört VIII. Bonifác 1303. október 11-n halt meg, utódja V. Kelemen lett, aki 1309-től Avignonba tette át székhelyét. Ezzel a francia király teljes mértékben győzedelmeskedett a pápai hatalom felett.

1 komment

Címkék: történelem vallás középkor itália

Guyon

2009.10.11. 08:00 :: Hellscream

153 éve (1856) hunyt el Guyon Richard.
Richard de Beaufré Guyon Bath-ban született 1813. március 31-n. Angol nemesi származású kadétként került az osztrák császári hadseregbe, ahonnan 1840-ben kilépett, s Bars vármegyében gazdálkodott. 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez, mint őrnagy. Kiválóan harcolt a pákozdi és a schwechati csatában, ezért Kossuth ezredessé neveztette ki. A téli hadjáratban a branyiszkói győzelemmel szabaddá tette a honvédség útját a debreceni kormányhoz. Már tábornoki rangban részt vett Komárom felszabadításában, majd megerősítésében, Görgey azonban politikai ellentétek miatt félreállította. Ezután a délvidéki fronton aratta a szabadságharc utolsó győzelmét Nagyhegyes mellett. A temesvári csatavesztés után Törökországba emigrált; előbb a török hadsereg altábornagya, majd a krími háborúban az ázsiai török hadsereg főparancsnoka volt. Azonban udvari intrikák nyomán leváltották és megmérgezték.

2 komment

Címkék: történelem magyarország 19. sz.

Vörös csütörtök

2009.10.10. 12:00 :: Hellscream

102 éve (1907) történt a vörös csütörtök.
Az MSZDP az általános titkos választójog követelésével a képviselőház őszi ülésszakának megnyitására országos méretű általános sztrájkot hirdetett. 200 ezer ember sztrájkolt az országban, fele a fővárosban. A majd 100 ezres tüntető tömeg választójogot követelő emlékiratát Garbai Sándor pártvezetőségi tag vitte a Parlamentbe, és átadta Justh Gyulának, a képviselőház elnökének. A megmozdulás "vörös csütörtök"-ként vált emlékezetéssé. A kortársak igazán most figyeltek fel: a munkásmozgalmat nem lehet csak rendészeti ügyként kezelni, az már országos politikai erővé vált...

2 komment

Címkék: történelem magyarország 20. sz.

Mennyei Birodalom bukása

2009.10.10. 08:00 :: Hellscream

98 éve (1911) ért véget a Mennyei Birodalom.
A katonaság vuhani mészárlása forradalmat robbant ki Kínában, amely megdöntötte Pu-ji, az utolsó kínai császár uralmát. Az év végére minden tartomány - Mandzsúria és a három északi terület kivételével - csatlakozott a trónfosztáshoz.
A polgári forradalom már régóta készült Szun Jat-szen vezetése alatt. A forradalom nacionalista felhangot is nyert, hiszen a császár mandzsu volt, azon nép leszármazottja, akik utoljára elfoglalták Kínát.
Hivatalosan 1912. január 1-n kiáltották ki a köztársaságot, amely pontot tett a kétezer éves császárság végére. Az ötéves császárt elmenekítették, majd a Japán uralta Mandzsúria királyává tették 1934-45 között. Orosz hadifogságba esett, majd 1950-ben kínai börtönbe került. 1959-ben szabadult és egyszerű munkásként dolgozott.

2 komment

Címkék: történelem távol kelet 20. sz.

Schindler

2009.10.09. 08:00 :: Hellscream

35 éve (1974) hunyt el Oskar Schindler.
1908. április 28-n született Zwittau-ban, az Osztrák-Magyar Monarchiában (jelenleg Csehország) szudéta-német családban. Gyermekkorában egy rabbi és családja lakott a szomszédjukban, akikkel jó viszonyt ápoltak. Schindler családja az egyik leggazdagabb volt Zwittauban, édesapjának, Hans Schindlernek gyára volt.
A családi cég a gazdasági válság idején csődbe ment, Schindler elvesztette állását, és belépett a Szudétanémet Pártba. 1936-ban a Wehrmacht ügynökeként dolgozott Dél-Lengyelországban.
1939-től a Német Nemzetiszocialista Munkapárt (NSDAP) tagja, és ennek révén megismert több magasrangú tisztet. A későbbiekben ezeket a kapcsolatokat – és vagyonát – használta fel arra, hogy embereket mentsen.
Lengyelország német megszállása után Krakkóban rendezkedett be, kihasználta a háború adta gazdasági lehetőségeket: jó kapcsolatai voltak a fekete piaccal és illegális eszközökkel megszerzett egy zománcozó üzemet. Az üzem közelében működött a Plaszow-gettó. Schindler a gyárban a gettó lakóit dolgoztatta – először csupán azért, mert a legolcsóbb munkaerő volt.
Ekkortájt hajtatta végre Amon Göth a krakkói gettó felszámolását, és további gettók kiírtására készült. Göth volt a Plaszow-gettó vezetője is, a rabokkal keményen bánt, egyes információk szerint egy fogvatartott ritkán élt túl 4 hétnél többet. A körülmények rémesek voltak, Göthnek pedig volt egy kegyetlen szokása: távcsöves puskával vadászott a rabokra.
Kapcsolatainak köszönhetően Schindler elérte, hogy az alkalmazottainak nem kellett a gettóban lakniuk, hanem az ő saját munkásszállóiban. Ehhez azonban Schindlernek élelmiszerekre, gyógyszerekre volt szüksége, melyeket a fekete piac segítségével szerzett be. Schindlert egyszer őrizetbe is vették illegális üzletei miatt, és egy másik alkalommal is volt börtönben – ezt azonban Göth szerencsére nem tudta.
Göthöt 1944-ben a német randőrség korrupció miatt letartóztatta, végül a szövetségesek fogságába esett, akik hamar felakasztották.
Schindler gyárában teljesen más körülmények uralkodtak, mint a táborokban. Engedélye nélkül a náci katonák nem léphettek be az üzembe. A dolgozók kb. kétszer annyi élelmet kaptak, mint a gettóban, Schindler nagy vagyont költött élelmiszerekre. A gyárban volt egy titkos "kórház" a betegek részére. A gyárban nem verték meg a dolgozókat, senkit nem öltek meg, és senkit nem küldtek Auschwitzba.
1943-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használhatő lőszer sem készült itt. Mikor a Szovjetunió csapatai elérték Lengyelországot, a gettókat átköltöztették. Schindler gyára sem maradhatott, mivel ő a náci párt tagja volt. Minden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy Brünnlitzbe (Szudétavidék) helyezzék át az üzemet.
A költözéskor készült az ún. "Schindler listája", ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket Schindler magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, Itzak Stern gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik "Schindlerjude"-nak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkás végzettségek szerepeltek.
A Brünnlitz-i üzem 1945. május 8-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondat lett belevésve: "Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt" ("Aki egy életet is megment, megmenti az egész világot."). Ez a mondat lett az izraeli Jad Vashem múzeum mottója.
Schindler a feleségével együtt Buenos Airesbe menekült. Először 1957-ben tért vissza Európába. Azonban nem volt könnyű élete a háború után sem: gyakran érték inzultusok hazájában. Frankfurt Am Main-ban telepedett le, és elindított egy cementgyárat. 1961-ben ez a gyár is tönkrement. A megmentett zsidók alapítványt alapítottak Schindler megsegítésére. 1963-ban Izrael állam az Igazak díjával jutalmazta, és megkapta a Martin-Buber-Békedíjat is. Hildesheim-ban halt meg, Jeruzsálemben temették el.

3 komment · 1 trackback

Címkék: történelem világháborúk

Ópiumháborúk

2009.10.08. 08:00 :: Hellscream

153 éve (1856) tört ki a 2. ópiumháború.
A 19. században az ópiummal való kereskedelem kifejezetten vonzó volt az európaiak számára. Azért, hogy minél nagyobb haszonra tehessenek szert, nem átallottak háborúzni is érte. 1839-ben, mikor a kínai császár betiltotta az ópium kereskedelmét és elkoboztatta az árut a kereskedőktől, akkor az angolok hadihajóikkal kényszerítették ki a császárt döntése visszavonására (1842). Ráadásképp Hongkongot elcsatolták 5 szabad kikötőt hoztak létre és Kínának jelentős kártérítést kellett fizetnie. Az angolok természetesen mindezt nem az ópiumkereskedelemért, hanem általában a szabad kereskedelem és a brit alattvalók védelmével indokolta. Európa államai kiálltak az angolok mellett, már akkor tudták, számukra kedvező precedens történt.
1856-ban ezen a napon Kanton szabad kikötőjében a kínai hatóság lefoglalt egy kínai hajót, amely az angol flotta tagja (is) volt. Noha a legénység és a tulajdonos mind kínai volt, Anglia hevesen tiltakozott a brit alattvalók elleni atrocitás miatt. Majd mielőtt a hatóságok léphettek volna, Hongkong kormányzója bombáztatni kezdte Kantont, hogy kiszabadítsa a foglyokat. Az ágyúzás azonban messze elkerülte a börtönt és a civileket pusztította. Ennek következtében Kanton lakói minden erejükkel a britekre támadtak, ami már elegendő háborús indok volt Angliának. A 2. ópiumháborúból már a többi nagyhatalom sem akart kimaradni, főleg Franciaország nem, de Oroszország és az USA is besegített.
Az egyenlőtlen küzdelem végén 1858-ban a császár hivatalosan engedélyezte az ópiumkereskedelmet, majd 1860-ban aláírta a pekingi-egyezményt, amelyben már 1,5 millió km2-ről mondott le az európaiak javára, továbbá hatalmas kártérítés fizetésére köelezte magát. Kína úgy süllyedt szinte gyarmati sorba, hogy hivatalosan független maradt.

1 komment

Címkék: történelem távol kelet 19. sz.

Saratoga

2009.10.07. 08:00 :: Hellscream

232 éve (1777) ért véget a saratogai csata.
Az amerikai függetlenségi háború egyik legnagyobb és legfontosabb csatája zajlott Saratoga mellett. A John Burgoyne vezette brit sereg 8 ezres volt. A 3300 vöröskabátost közel 4 ezer német zsoldos és bő félszáz indián és koronahű gyarmati erősítette (utóbbiak felderítőként). Velük szemben állt a Horatio Gates és Benedict Arnold vezette rebellisek, akik 15 ezren voltak, ám fegyverzet és kiképzés területén jócskán lemaradva. A csata 1777. szeptember 19-n kezdődött.
A New York és Albany ellen nyomuló briteket a közeli Saratogánál kényszerítette csatára a gyarmatokról összegyűlt sereg. A jenkiknek ekkorra már kialakult taktikájuk. Mesterlövészeikkel váratlanul meglepték a briteket és levadászták a tiszteket és tüzéreket, majd az ellentámadó sereget a milícia feltartóztatta, amíg a mesterlövészek biztonságba menekültek. Ezzel a taktikával sikerült megakadályozni, hogy az összes brit sereg egyesülhessen, így Burgoyne nem számíthatott erősítésre.
Burgoyne nem ijedt meg a kétszeres túlerőtől, bátor rohamot vezényelt (amiben persze nem vett részt), ám a milíciák rendet vágtak a rohamozó britek közt, akik erre megfutamodtak.
A csata sáncépítéssel folytatódott. A két sereg egymástól pár kilométerre bevédte magát, amit nem is akart egyik sem megrohamozni. Így teltek a napok október 7-ig. Ekkor Burgoyne úgy döntött, eljött az ideje, hogy a hesseni zsoldosok megszolgálják pénzüket. A brit roham azonban ismét kudarcot vallott, összesen 1600 embert vesztettek, míg a jenkik a sebesültekkel együtt is csak 800-t. Burgoyne még aznap tárgyalást kezdett egy kedvező feltételű megadásról. Végül szabad elvonulást kaptak vissza Bostonba, hogy soha többé ne térjenek vissza. A hivatalos egyezményt október 17-n írták alá.

3 komment

Címkék: történelem usa 18. sz.

Gömbös

2009.10.06. 12:00 :: Hellscream

73 éve (1936) halt meg Gömbös Gyula.
Az evangélikus tanító fia Murgán született 1886. december 26-n. A soproni líceum 4-ik osztályának elvégzése után - gyenge tanulmányi eredményei miatt - kadétiskolában folytatta tanulmányait, majd Bécsett végezte el a tisztképzőt. Az első világháborúban először a szerb, utána az orosz fronton harcolt, bátorságáért többször is kitüntették. 1916-ban, sebesüléséből történt felépülése után az erdélyi kormánybiztossághoz osztották be. Itt ismerkedett meg Bethlen Istvánnal és Huszár Károllyal. 1919-ben a Honvédelmi Minisztériumba került, majd Bécsben teljesített szolgálatot. Itt írta németül, kéziratban terjesztett tanulmányait a nemzeti hadseregről (Die ungarische Armee) és a zsidókérdésről (Die Juden in Ungarn). Az őszirózsás forradalom idején belépett az irredenta Magyar Országos Véderőegyletbe (MOVE), amelynek rövidesen elnökévé választották. Ettől kezdve a kormányellenes erők egyik vezéralakjának számított. A kommün idején kapcsolatba került az aradi, majd a szegedi ellenkormánnyal, amelynek rövidesen hadügyi államtitkára lett. Ebben a minőségében aktívan részt vett a nemzeti hadsereg szervezésében. Nemsokára azonban rendkívüli állományba helyeztette magát, és ettől kezdve csak politikával és a MOVE szervezésével foglalkozott.
1920-ban kisgazdapárti programmal választották képviselővé Törökszentmiklóson. 1921-ben a kormány nyugat-magyarországi kormánybiztosa volt, és főszerepet játszott IV. Károly király fegyveres eltávolításában is. 1922-ben az Egységpárt ügyvezető elnöke lett és a kormánypárt jobbszárnyát vezette. A Népszövetségi kölcsönök ügyében szembekerült Bethlennel, lemondott pártbeli tisztségéről és 1923 augusztusában hat hívével együtt a kormánypártból is kilépett. Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt néven saját pártot alapított. Ezt 1928-ban feloszlatta és visszalépett a kormánypártba, mire honvédelmi államtitkárrá, egy évvel később pedig honvédelmi miniszterré nevezte ki Horthy. 1932. október 1-től haláláig ő volt a magyar miniszterelnök. Az első másfél-két évében jelentős gazdasági sikereket ért el a német, az olasz és az osztrák piacok megnyitásával a gazdasági világválságból kitaláló Európában. Belpolitikájában az olasz fasiszta mintát próbálta követni: korporativ állam, egypártrendszer, a legális munkásmozgalom felszámolása, ám jelentős ellenállásba ütközött minden téren, és vesebaja hamar lezárta terveit.
1944-ben ezen a napon a kommunisták megemlékeztek az évfordulóról: felrobbantották fővárosi szobrát.

3 komment · 1 trackback

Címkék: történelem magyarország 20. sz.

Örök mementó marad

2009.10.06. 08:00 :: Hellscream

160 éve (1849) végezték ki az aradi vértanúkat.
Ezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Fekete Imre gerillaszázadost, Pécsett Vertike Gábort és Szilva Jánost. De igazán híressé az Aradon kivégzett 13 tiszt vált. A golyó általi halál "kegyelmében" a civilben mágnás, örmény származású Kiss Ernő altábornagyot, az ősi nemesi család sarját, Dessewffy Arisztid vezérőrnagyot, az osztrák nemes Schweidel József vezérőrnagyot, valamint a vasúti főtisztviselő Lázár Vilmos ezredest részesítették. Néhány órával később kilenc tábornokát vezették bitófa alá. Először az osztrák gazdag polgárt, Poeltenberg Ernőt és a német gróf Leiningen-Westerburg Károlyt (akinek testvére az osztrák oldalon harcolt aktívan - az ő kivégzése kavarta a legnagyobb európai felzúdulást, hiszen Viktória angol királynő fél-unokatestvére volt). A hazai német polgárságot Láhner György és a pozsonyi Aulich Lajos képviselte. Mindössze két hivatásos katona volt közöttük: a szerb Damjanich János, legyőzhetetlen hadvezér és a horvát Knézić Károly, akinek egyik testvére az észak-itáliai cs. kir. hadsereg soraiban harcolva esett el 1848 nyarán, másik testvére pedig 1849 májusában, a budai várőrségben harcolt a honvédsereg ellen. A tanult középnemesség sorait a mérnökkari tiszt, Török Ignác és az ízig-vérig demokrata Nagysándor József testesítette meg. Magyar arisztokrata volt gróf Vécsey Károly, noha szívesebben írt és beszélt németül, mint magyarul.
A kivégzettek között volt tehát gróf és polgár, gazdag és szegényebb, volt német, osztrák, horvát, szerb és örmény is. Mindannyian úgy gondolták, hogy ha egyszer az uralkodó parancsára letették az esküt a magyar alkotmányra, akkor ezt az alkotmányt védeniük kellett – magával az uralkodóval szemben is.

1 komment

Címkék: történelem magyarország nagynap 19. sz.

Utolsó Bethlen

2009.10.05. 12:00 :: Hellscream

63 éve (1946) hunyt el Bethlen István.
Gernyeszegen született 1874. október 8-n. Bécsben és Budapesten jogot tanult, majd visszatért Erdélybe, ahol gazdálkodni kezdett. Részt vett a megyegyűléseken, majd 1901-1939 között parlamenti képviselő, később felsőházi tag volt. Politikusként több pártot is megjárt: tagja volt a Szabadelvű Pártnak, a Függetlenségi Pártnak, majd Andrássy Gyula Alkotmánypártjának is. 1919-ben megalakította a Nemzeti Egyesülés Pártját, amely a továbbiakban a magyar politikai élet meghatározó tényezőjévé vált. 1921. április 14-n kapta meg a miniszterelnöki megbízást és több mint 10 esztendeig, 1931. augusztus 24-ig vezette a kormányt. Sikerült stabilizálnia, gazdaságilag talpra állítania az országot: 1927-ben megszületett a korabeli Európa egyik legkeményebb valutája, a pengő, amely értékállóságát egészen a negyvenes évek elejéig megtartotta. A bethleni konszolidáció együtt járt a gazdaság újjászervezésével, a fokozott iparvédelemmel, új vámrendszer kidolgozásával, és előrehaladás történt az egészségügyben és a szociálpolitikában is. Belpolitikájában elsőrendű célja volt a kormányzati munka zavartalanságának biztosítása, ezért mind a baloldalt, mind pedig a szélsőjobboldalt igyekezett kordában tartani. Külpolitikai nyitása azonban - különösen a szomszédos országok viszonylatában - nem sikerült, az ország elszigeteltsége végül is csak 1927-ben, a Rómában kötött olasz-magyar örök barátsági szerződéssel tört meg. A nagy gazdasági világválság hatását külföldi kölcsönök felvételével igyekezett csökkenteni, de kormánya túléléséhez újabb piacok szerzésére, súlyos belső gazdasági megszorításokra lett volna szüksége. Ezt azonban nem vállalta. 1931-es lemondása után, a háttérből igyekezett befolyásolni a kormányzót és az egymást követő kormányokat. A háború utolsó éveiben részt vett az angolszászok irányában tett béketapogatózásokban. A német megszállás után bujkálnia kellett. 1944-ben az oroszok tartották házi őrizetben, s mivel nem volt hajlandó együttműködni a kommunista párttal, 1945. április 25-n a Szovjetunióba hurcolták. Halálának helyéről, időpontjáról és módjáról sokáig semmi biztosat nem lehetett tudni. Csak 1994-ben sikerült fellelni a közös sírt, amelyben a moszkvai Donszkoj kolostor melletti temetőben hamvait elhelyezték, miután 1946. október 5-n a Butirka börtönben meghalt. A magyar kormány 1994. június 4-n hazahozatta földi maradványait, amelyeket 1994. június 17-n a Kerepesi temetőben helyeztek örök nyugalomra.

2 komment

Címkék: történelem magyarország 20. sz.

Utolsó hódítás

2009.10.05. 08:00 :: Hellscream

101 éve (1908) annektáltuk Bosznia-Hercegovinát.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1878 óta tartotta "ideiglenesen megszállva" Boszniát és Hercegovinát. A tartományok ekkor még formailag a török szultán birodalmához tartoztak, de gyakorlatilag a Monarchia bekebelezte a Berlini döntés értelmében. Bécs sokáig készült arra, hogy a megszállást véglegesíti. Az annektálás akkor vált sürgőssé, amikor Isztambulban lezajlott az ifjútörök forradalom (1908), s félő volt, hogy az immár parlamentáris török állam visszaköveteli a két tartományt. A közös minisztertanács augusztusban döntött. Szeptemberben Aerenthal külügyminiszter megegyezett az oroszokkal: Oroszország is elfogadja az annexiót, cserébe viszont a Monarchia támogatja Oroszországot a tengerszorosokon élvezett jogainak bővítésében. Október 5-n proklamálta Ferenc József az annexiót, anélkül, hogy az oroszokat a bejelentés dátumáról előre értesítették volna. Szerbia hevesen tiltakozott, hiszen maga is vágyott e területekre. Háború kitörése fenyegetett. Csapatokat kellett küldeni a déli határra. Németország természetesen a Monarchia oldalára állt, s így Oroszország beletörődött a változásba, a harcias Szerbiát is visszafogta. A háború ezúttal elmaradt, a feszültség azonban megmaradt.

2 komment · 1 trackback

Címkék: történelem magyarország 20. sz.

Belgium

2009.10.04. 08:00 :: Hellscream

179 éve (1830) alakult meg Belgium.
Németalföld déli része sokáig a spanyol korona fősége alá tartozott, és amikor a hollandok a 16. század végén elszakadtak Spanyolországtól a déliek akkor is kitartottak a katolikus spanyol (majd osztrák Habsburg) uralom mellett.
Jelentős változást a déli területek életében csak a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus hozott 1815-ben, mely Belgium területét a Holland Királysághoz csatolta. Természetesen ez a belgáknak nem tetszett és csak idő kérdése volt, hogy mikor lázadnak fel. A felkelésre nem is kellett olyan sokat várni, hiszen a bécsi kongresszus után 15 évvel, 1830. október 4-n Belgium már ki is nyilvánította Hollandiátától való elszakadását, és kikiáltotta a függetlenséget.
A forradalom gyökerei 1830. augusztus 25-re vezethetőek vissza. A helyszín Brüsszel, ahol a Théátre de la Monnaie-ben egy népszerű operát adtak elő, melynek története arról szólt, hogy a nápolyiak fellázadnak a spanyol hatalom ellen. A színházlátogató közönség annyira fellelkesült eme darab kapcsán, hogy az előadás végén először a színpadra, majd azt követően az utcára is kivonultak függetlenségüket követelve.
A politikai okok mellett persze gazdasági tényezők is szerepet játszottak abban, hogy Belgium el akart szakadni Hollandiától. A hivatalokban bevezetett kötelező holland nyelv, a rossz termés, a borzasztóan magas élelmiszerár mind az emberek elégedetlenségét szította.
I. Vilmos holland király 1830 szeptemberében 10 ezer főnyi katonaságot küldött a rebellisek megregulázására. Azonban nem volt olyan könnyű dolguk a hollandoknak, mint ahogyan azt korábban képzelték. Brüsszel lakosai minden kezükbe akadt tárgyat fegyverként használva álltak ellen. Állítólag még fazekaikat is bevetették, mint harci eszközt az agresszorokkal szemben. Az emberveszteség nem csak a déliek oldalán, de a hollandoknál is számottevő volt. Így a holland csapatok pár napon belül kivonultak Brüsszelből - Belgium a függetlenség útjára léphetett.
Belgium királyt is választott, a Sachsen-Anhalt házból való német származású Leopold személyében, aki az alkotmányra történő felesküdésekor a következőket mondta: „Belga vagyok, mert azzá tettetek engem.
A hollandok persze nem hagyták ilyen könnyen magukat. A két állam konfliktusát csak az 1839-es londoni szerződésben sikerült megoldani. Ekkor Hollandia és Belgium egyaránt aláírta a békét és mindketten elfogadták a felállított határvonalat.

Szólj hozzá!

Címkék: történelem 19. sz. ny európa

Assisi

2009.10.03. 08:00 :: Hellscream

783 éve (1226) hunyt el Assisi Szent Ferenc.
Ferenc 1181 körül született, apja Pietro Bernardone posztókereskedő, Assisi leggazdagabb embere volt. Ferenc kezdetben a gazdag ifjak megszokott életét élte, majd amikor sebesülten visszatért egy háborúból, radikálisan szakított addigi életformájával. Elhagyta városát, és a teljes evangéliumi szegénységet akarta megvalósítani. Terveihez társak is csatlakoztak. Ferenc azonban nem mert saját elgondolása szerint kialakított regulát adni., ezért tanácsért 1209. április 15-n találomra felütötte a Bibliát, ahol a következő sorokon akadt meg a szeme: "Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el amid van, és oszd szét a szegények között!" Ez a gondolat teljesen meghatározta kisebb testvérek rendjének életmódját.
Ferenc nagyon fontosnak tartotta, hogy a rendet a Szentszék is jóváhagyja, mivel ebben az időszakban nagyon sok olyan eretnekmozgalom ütötte fel a fejét, amelyek szintén a teljes szegénységet akarták megvalósítani. III. Ince pápát ennek érdekében személyesen kereste fel. Ferenc hatalmas hittel rendelkezett, és szenvedései ellenére derűsen fogadta az élet nehézségeit. Legnagyobb fájdalmat a renden belül kialakuló szegénység-vita jelentette, mert a tagok többsége megvalósíthatatlannak tartotta a rendalapító elképzeléseit. Ferenc ekkor visszavonult, életét az ima, és az önsanyargatás töltötte ki. A Naphimnusz keletkezése is erre az időre tehető.
Szentté avatása már 1228. július 16-n megtörtént, az általa alapított ferences rend fokozatosan terjedt el az egész világon.

Szólj hozzá!

Címkék: vallás középkor

Mikes

2009.10.02. 12:00 :: Hellscream

248 éve (1761) hunyt el Mikes Kelemen.
Mikes Kelemen 1690-ben az erdélyi Zágonban született református köznemesi családban Mikes Pál és Torma Éva gyermekeként. Apját császárellenes poltikája miatt gyermekkorában elvesztette.
Annak ellenére, hogy később az özvegy császárpárti férjet választott magának, Mikes Kelemen szívében hű maradt apja elveihez, így evidens volt, hogy Rákóczi mellé állt. A 17 évesen a Rákóczi-udvarba került Mikes számára II. Rákóczi Ferenc volt a becsület és igazság megingathatatlan példaképe.
Mikes Kelemen a szabadságharcban és az azt követő száműzetés éveiben is szilárdan kitartott ura mellett. 1711 után Lengyelországban, Franciaországban, majd végül Törökországban telepedtek le.
Hosszú évtizedeken át éltek Rodostóban, ahol hétköznapjaik békésen, de unalomban teltek. Az állandó honvággyal küszködő Mikes mindennapjai a fejedelem halála után még egyhangúbbá váltak. Hiába folyamodott többször kegyelemért Mária Teréziához, a „szabadulásra” vonatkozó kérelmét mindig elutasították: „Törökországból nincs visszatérés” - hangzott a válasz.
Mikes Kelemen 71 éves korában, – minden bujdosótársát túlélve –, 1761. október 2-n rodostói otthonában pestisben halt meg.

Szólj hozzá!

Címkék: történelem magyarország 18. sz.

Gandhi

2009.10.02. 08:00 :: Hellscream

140 éve (1839) született Mahatma Gandhi.
Eredeti neve Mohandász Karamcsand Gandhi. A kereskedők kasztjába tartozott, maga a család füszerkereskedő volt. Későbbi nevét híveitől kapta; a Mahatma szanszkrit szó, jelentése: „nagy lélek”. Londonban tanult jogot, ám odautazása előtt önmegtartóztatási fogadalmat tett, melyhez egész életében hű maradt. Az indiai hagyományoknak megfelelően tizenkét évesen nősült, ezért elutazása előtt már négy gyermeke volt. 1893-ban egy indiai cég jogtanácsosaként Dél-Afrikába utazott, ahol a hindu kisebbség szószólója lett. Ebben az időben alakította ki filozófiai rendszerét, melyre egész pályafutása épült. Elvének lényege, hogy az igazság ereje előbb-utóbb mindig győz, így passzív ellenállással kell elérni a kitűzött célokat. 1915-ben tért vissza Indiába, ahol a függetlenségi mozgalom élére állt, s ekkoriban kapta a Mahatma jelzőt is híveitől. India ebben az időben még brit koronagyarmat, Gandhi pedig Nagy-Britanniával szemben a hindu nacionalizmus képviselőjeként lépett fel. 1922-ben az egész országot polgári engedetlenségre buzdította, amiért hat év börtönbüntetésre ítélték. Két év múlva szabadon engedték, ekkortól politikai akciói révén egyre élesebb ellentét alakult ki a brit hatóságok és az indiai függetlenség hívei közt. A II. világháború idején többször hangsúlyozta, hogy csak a független, szabad India tud csatlakozni a szövetséges hatalmakhoz. A polgári engedetlenség és a passzív ellenállás a leghevesebb európai és észak-afrikai harcok idején érte el csúcspontját, ám India függetlenségét mégsem sikerült kivívniuk.
1942 és 1944 között ismét bebörtönözték, előzőleg ugyanis meghirdette a „Quit India” jelmondatot, mely a britek azonnali távozására szólított fel. Szabadulása után szembesülnie kellett azzal, hogy politikai küzdelme nem érte el a célját: a hinduk és muzulmánok kiegyezése nem jött létre, nem tudta elejét venni a véres zavargásoknak, és a volt gyarmat 1947-es függetlenné válásával két országra szakadt: Indiára és Pakisztánra.
1948-ban, miközben arra akarta rávenni a hindu közösséget, hogy tegyen engedményeket a muszlim kisebbségnek, Új-Delhiben egy szélsőséges nacionalista Nathuram Godse lelőtte.
Az iránta érzett mélységes tiszteletből Dzsahavaral Nehru első indiai elnök lánya, nevét Indira Gandhira változtatta.

2 komment

Címkék: történelem távol kelet 20. sz.

Nürnbergi per

2009.10.01. 08:00 :: Hellscream

63 éve (1946) hirdettek ítéletet a nürnbergi perben.
1945. november 20-n Nürnbergben összeült az első nemzetközi katonai bíróság, melynek feladata a náci főbűnösök ügyének kivizsgálása volt. A vádlottak padján ült többek között Hermann Göring, Karl Dönitz, Ernst Kaltenbrunner, Joachim Ribbentrop és Alfred Rosenberg is. A szövetséges jogászok három fő vádpontot hoztak fel a vádlottakkal szemben. A náciknak emberiség ellenes bűnök, összeesküvés, háborús bűncselekmények és bűnszövetségben való részvétel vádjaiban kellett felelniük. A per 218 napon keresztül tartott, mintegy 240 tanú felvonultatásával, ám a védők külföldi tanút nem idézhettek be, és a vádiratoknak csak a töredékébe nyerhettek bepillantást.
A kihallgatások során, mintahogyan azt a korabeli filmfelvételeken láthatjuk, a vádlottak egymás mellett ültek a vádlottak padján és arra a kérdésre, hogy bűnösnek tartják-e magukat az ellenük felhozott vádakban, egyöntetűen azt felelték: „nem vagyok bűnös".
Mai napig vita tárgya, hogy a szövetségesek az első nemzetközi katonai bírósági tárgyalás folyamán mennyire voltak jogkövetők és következetesek. Az azonban tény, hogy 1946. szeptember 30-n a 22 főbűnös közül csak tizenkettőt ítéltek kötél általi halálra, köztük a távollévő Bormant. Hét személy börtönbüntetéssel sújtottak, míg Hans Fritschet, a híradósok vezetőjét, Franz von Papent egykori miniszterelnököt és Hjalmar Schachtot, az 1938-ban leváltott birodalmi bankelnököt szabadon engedték.
Nemsokkal később, 1946. október 16-n a halálosítéleteket végre is hajtották. Egyedül Hermann Göring volt az, akinek sikerült ciánkapszulával az öngyilkosságba menekülnie.

6 komment

Címkék: történelem világháborúk

Gutenberg

2009.09.30. 08:00 :: Hellscream

557 éve (1452) készült el a németországi Mainzban a Gutenberg Biblia, más néven a 42 soros Biblia.
A latin nyelvű Szentírás (a Vulgata) a közhiedelemmel ellentétben nem az első Johannes Gutenberg által nyomtatott könyv, de ez a feltaláló legnagyobb vállalkozása, így méltán számíthatjuk innen a nyomtatott könyv korszakát, a "Gutenberg-galaxis" kezdetét.
Az ezermester Johannes Gutenberg, aki az aranyművesség és gyémántcsiszolás tudományában is jártas volt, már az 1430-as évektől foglalkozott a könyvnyomtatás gondolatával. Az ő nevéhez köthető a mozgatható, összerakható és szétszedhető betűk, a betűöntés és a kiszedett szöveg nyomási eljárásának feltalálása. Első kísérlete az Utolsó ítélet volt, ehhez metszette és öntötte legrégibb betűit, később Donatus latin nyelvkönyvét nyomtatta ki, majd bűnbocsátó leveleket készített egyházi megrendelésre.
Gutenberg azonban nem érte be ennyivel: a Bibliát akarta kinyomtatni anyagi támogatást egy mainzi ügyvéd biztosított számára a busás bevétel reményében.
A Gutenberg Biblia 1282 kéthasábos oldalt tartalmaz, a kiadványok többségét két kötetbe kötötték. Az első kilenc oldalra csak 40 sor fért, ezért Gutenberg addig fűrészelte, reszelte a betűket, amíg a tizedik oldalra 41, a tizenegyedikre pedig már 42 sort tudott elhelyezni. (Létezik egy 36 soros Biblia is, amelyet később, a 42 soros Biblia szövege alapján nyomtattak.) A nyomtatás után a szöveget kézzel rubrikálták (ez a címek vagy a fejezet kezdetének vörös színnel történő kiemelése) és iniciálékat rajzoltak hozzá, ezért minden példány egyedi és inkább kódex benyomását kelti. A szájhagyomány szerint valószínűleg 180 példány készült, 45 borjúbőr kötésben, 135 pedig papírkötésben.
Ma 48 teljes Gutenberg Biblia ismert, 12 Németországban, 11 az Egyesült Államokban található és számos töredék is létezik, néhány csak egy-két oldalas. A Biblia történetéhez tartozik, hogy a nyomdászt üzlettársa még a munka befejezése előtt mindenéből kiforgatta és megszerezte a szinte teljesen kész Bibliákat is. Gutenberget a csapás nem törte meg, talpra állt és új sajtót készített. Az máig vitatott, hogy a 36 soros Bibliát még ő nyomtatta, vagy Albert Pfister bambergi nyomdász Gutenberg betűivel.

3 komment

Címkék: történelem tudomány németország középkor

Pákozd

2009.09.29. 08:00 :: Hellscream

161 éve (1848) arattunk a Pákozdnál diadalt.
1848. szeptember 29-n Pákozd és Sukoró között vívta meg a magyar honvédsereg első győzelmes ütközetét a Jelasics vezette horvát-osztrák haderővel. 1848. szeptember 26-n az ellenséges erők elfoglalták Székesfehérvárt, a Móga János altábornagy által vezetett főerő a térségben foglalta el védelmi állásait. A 16 000 fős honvédsereg 35 000 fővel vette fel a küzdelmet. A magyarok kedvezőbb pozíciót tudtak felvenni, az ütegek is biztonságban várták a támadást. Jelasics terve az volt, hogy frontális támadással elszigetelje egymástól a magyar erőket. A győzelemben nagy szerepet játszott a katonák fegyelmezettsége, és a tüzérség hatékony használata. A győzelem hatását Móga is felismerte. "Ámbár seregünk egy teljes győzelmet vívott ki, minthogy magát első állásában megtartotta, mégis katonai nézetből ezen ütközet eredménye csekély; ellenben annál nagyobb erkölcsi hatást tett az új csapatra, a mennyiben helyét első megütközése alkalmával diadalmasan meg tudta tartani". A horvát veszteség kb. 100 fő, míg a magyar: 7 halott és 37 sebesült. Ennek oka elsősorban az, hogy a túlzott lelkesedés következtében egymást is lőtték a népfelkelők.

4 komment

Címkék: történelem magyarország 19. sz.

Kifosztott Szeged

2009.09.28. 12:00 :: Hellscream

483 éve (1526) fosztotta ki a török először Szegedet.
A mohácsi győzelem után a török hadak végigrabolták az országot, legalábbis a központi részt, amit elértek. Ezen a napon a már visszavonuló törökök (egy része) Ibrahim nagyvezér vezetésével elfoglalták a szegedi várat, a várost pedig kifosztották és felgyújtották. A támadás pótolhatatlan veszteségeket okozott, ezért a Hódoltságban már nem volt Szeged olyan fontos város, mint korábbi szerepe alapján kellett volna. Azonban mivel központi város lett, jól fejlődhetett, és ha lassan is, de visszanyerhette korábbi gazdasági erejét.

4 komment

Címkék: történelem magyarország szeged 16. sz.

Gertrúd és Bertold

2009.09.28. 08:00 :: Hellscream

796 éve (1213) ölték meg Gertrúd királynét.
A Gertrúd királyné ellen végrehajtott és művészeink hatására utóbb zsarnoköléssé nemesült merénylet pontos indítékai nem ismertek. Nyilván előkelő helyen szerepelt az okok között az a mohóság, amellyel a királyné Magyarországra költözött rokonai és egyéb pártfogoltjai rávetették magukat az ország javaira. Különösen Gertrúd egyik öccse, Bertold bizonyult telhetetlennek. Noha híjával volt a szükséges ismereteknek, és a tisztséghez megkívánt életkort sem töltötte be, királyi sógora, II. András 1207-ben mégis őt nevezte ki kalocsai érsekké, és megerősítését is kierőszakolta a pápától. Miután pedig az ifjú világi hatalomra vágyott, neki adta előbb a horvát bán, utóbb az erdélyi vajda méltóságát. Az is beárnyékolta a királynét, hogy két másik fivérét a német király - Sváb Fülöp - megölésével gyanúsították. Ők Magyarországra menekültek, de hamarosan távoztak innen. Bertold azonban maradt, s a gyilkosság idején is nővére mellett volt a pilisi erdőben. Miután sikerült egérutat nyernie, külföldre menekültében nem mulasztotta el magával vinni Gertrúd kincseinek egy részét. II. András a merénylők egyikét, Pétert nyomban kivégeztette, a többiek, köztük maga a nádor - a merénylet irodalmi utóélete révén elhíresült Bánk "bán" - csak évek múltán bűnhődtek birtokaik elvesztésével. Bertold még visszatért Magyarországra, ahonnan végleg 1218-ban, aquileiai pátriárkává történt kinevezése után távozott.

1 komment

Címkék: történelem magyarország középkor

Lakitelek

2009.09.27. 12:00 :: Hellscream

22 éves (1987) az MDF.

Lakitelken találkozót tartott a magát népinek, nép-nemzetinek vagy plebejus demokratának valló értelmiségiek mintegy másfélszáz főnyi csoportja. A találkozón nem jelent meg - csak néhányan kaptak meghívót - az ellenzék másik tábora, a radikális polgári ellenzék - a későbbi SZDSZ. A lakitelki találkozó szervezői legális összejövetelt szereztek. Meghívták Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront főtitkárát, az MSZMP KB tagját. A találkozót Lezsák Sándor otthonának udvarán felállított sátorban tartották. A főreferátumot Pozsgay Imre tartotta, ami az MSZMP legitimációját erősítette.
Ezzel létrejött a mérsékelt rendszerváltásban gondolkodók pártja, akik kiegyeztek az MSZMP-vel abban bízva, hogy így kisebb áldozattal jár a váltás. A radikálisabb ellenzékiek ezzel szemben más pártokat, az SZDSZ-t és a Fideszt támogatták, amelyek határozott antikommunizmusa garanciának tűnt a kommunisták bukására.

4 komment

Címkék: történelem magyarország mdf mszmp 20. sz.

Komáromi hősök

2009.09.27. 08:00 :: Hellscream

160 éve ért véget a 48/49-es szabadságharc.
A világosi fegyverletétel után (1849. augusztus 13.) nem ért véget a szabadságharc, mert egy vár még ellenállt. Komárom várvédői Klapka György vezetésével a fegyverszünet ellenére sem adták fel a bevehetetlen várat.
Harc ekkor már nem volt, a két fél egyezkedett csupán. Klapka a foglyok számára akart minél kedvezőbb feltételeket biztosítani a várért cserébe, ám csupán annyit sikerült elérnie, hogy a vár védői (közel húszezer ember) szabad elvonulást és amnesztiát kapjon.
Klapka ezt végül hivatalosan ezen a napon fogadta el. Ezután emigrált, tagja lett az emigráns magyar kormánynak, és a magyar függetlenségért küzdött. A kiegyezés után hazatért, és a Deák-párt színeiben mandátumot szerzett. 1892-ben hunyt el 72 éves korában.

5 komment

Címkék: történelem magyarország 19. sz.

süti beállítások módosítása