415 (1594) éve hunyt el Balassi Bálint, magyar irodalom első klasszikusa.
1554. október 20-n született Zólyomban, amely bárói családja birtokában volt. Bornemissza Péter volt nevelője, aki igen szigorú, ám legalább olyan alapos tanító volt. Bálint ekkor ill. külföldi tanulmányútján szerezte korában elképesztő műveltségét. Felségárulás vádja miatt családja Lengyelországba menekült, itt jelent meg első könyve, amely egy vallásos elmélkedés fordítása volt. Nem sokkal később Báthory István udvarába került, ahol megismerte a kor politikáját.
Hazatérve beleszeretett a férjezett Losonczy Annába, akivel hat évig tartott viszonya, ekkoriban írta első szerelmes verseit.
1584-ben feleségül vette unokatestvérét, Dobó István lányát. A házasság nem csak emiatt volt kudarc, neje nehéz természetű asszony volt, aki végül elszökött szeretőjéhez Balassira hagyva gyermeküket. Balassi eközben elvesztette vagyonát (egy részét a török hódította meg, nagyobb részéből rokonai forgatták ki), és zsoldosként szolgált. Majd Lengyelországba menekült, jezsuita kolostorban éldegélt, ám hamar hazahúzta szíve. Az 1593-ban kirobbant 15 éves háborúba önként jelentkezett, ám nem kapott semmilyen tiszti rangot. Balassi így egyszerű közkatonaként harcolt, míg Esztergom ostromakor át nem lőtték mindkét lábát. Két héten belül vérmérgezésben elhunyt.
Balassi egyszemélyben volt korának szinte minden embertípusa: gazdag báró, szegény bújdosó, hősszerelmes, nőcsábász, elhagyott férj, várkapitány, zsoldos katona, fogoly, udvari méltóság, pazarló arisztokrata, vagyonából kiforgatott nemes, ravasz lókupec, református, konvertita, jezsuita, művelt humanista, garázda rabló és költő.
Hazatérve beleszeretett a férjezett Losonczy Annába, akivel hat évig tartott viszonya, ekkoriban írta első szerelmes verseit.
1584-ben feleségül vette unokatestvérét, Dobó István lányát. A házasság nem csak emiatt volt kudarc, neje nehéz természetű asszony volt, aki végül elszökött szeretőjéhez Balassira hagyva gyermeküket. Balassi eközben elvesztette vagyonát (egy részét a török hódította meg, nagyobb részéből rokonai forgatták ki), és zsoldosként szolgált. Majd Lengyelországba menekült, jezsuita kolostorban éldegélt, ám hamar hazahúzta szíve. Az 1593-ban kirobbant 15 éves háborúba önként jelentkezett, ám nem kapott semmilyen tiszti rangot. Balassi így egyszerű közkatonaként harcolt, míg Esztergom ostromakor át nem lőtték mindkét lábát. Két héten belül vérmérgezésben elhunyt.
Balassi egyszemélyben volt korának szinte minden embertípusa: gazdag báró, szegény bújdosó, hősszerelmes, nőcsábász, elhagyott férj, várkapitány, zsoldos katona, fogoly, udvari méltóság, pazarló arisztokrata, vagyonából kiforgatott nemes, ravasz lókupec, református, konvertita, jezsuita, művelt humanista, garázda rabló és költő.
556 éve (1453) bukott el Bizánc, a Római Birodalom utolsó bástyája.
138 éve (1871) verték le a párizsi kommünt.
301 éve (1708) halt meg Esze Tamás, kuruc brigadéros.
445 éve (1564) halt meg Kálvin János, a kálvinizmus névadója.
97 éves lenne Kádár János.
1047 éve (962) halt meg I. Miesko a lengyel honalapító.
223 éve (1786) hunyt el a leghíresebb világutazó kalandorunk, Benyovszky Móric.
190 éve (1819) született Viktória királynő, aki idejében élte fénykorát a Brit Birodalom.
és 88 dédunokája született. Jóformán minden európai királyság rokoni szállal kapcsolódott hozzá (szinte csak az Osztrák-Magyar nem).
511 éve (1498) végezték ki Savonarolát.
37 éve (1972) jött létre Srí Lanka és 19 éve (1990) alakult meg Jemen.
Május 21. Szeged napja.
93 éve (1916) hunyt el Görgei Artúr, a szabadságharc fővezére.
511 éve (1498) érkezett meg Indiába Afrikát megkerülve az első európai hajós.
503 éve (1506) hunyt el Kolumbusz Kristóf, olasz hajós.
Mivel egy van, ez a bejegyzés nem hosszú.
81 éves lenne Pol Pot, kambodzsai diktátor.
111 éve (1898) hunyt el William Gladstone, Anglia egyik legnagyobb miniszterelnöke.
89 éves (1920) lenne II. János Pál pápa.
A kon. a lib-sal szemben nem rendelkezik olyan egységes ideológiával, amely a különböző irányzatokat összefogná, csupán egy nagyon vázlatos, laza elvvel. Ez pedig a múlt, a hagyomány tisztelete, azé a hagyományé, amely országonként (és azon belül korszakonként) más. A kon. egyes irányzatai ezért gyakran teljes ellentétei lehetnek egymásnak (ez semmilyen más ideológiáról nem mondható el általánosságban), például az amerikai kon. a lib. hagyományok miatt szinte szöges ellentéte a magyar kon-nak. Ez mutatja a kon. hibáját, képtelen a fejlődésre. A kon. alapelve, hogy a múlt jobb volt, mint a jelen, ami jobb, mint a jövő.
Mint említettem, az eszmék nem egységesek, térben és időben jelentős eltérések találhatóak. A lib. a 17. sz-ban jött létre Angliában, gazdasági és állameszme. Kezdetben a gazdaságot határozta meg a laissez-fair (hagyni magától működni) elvével. A kialakult kapitalizmusban később a társadalomra gyakorlatban is kiterjesztették az elveknek. Az embereknek azonban azonos jogokat kívántak, nem vagyont, ez különbözteti meg a szociálisan érzékeny eszméktől. A 19. sz-ban a liberalizmus a jogállamiság ill. független államiság eszméje lett, ebből következően erősen nacionalista volt.
Az anarchizmus egy olyan ideológia, amely állami nihilizmusként írható le. Totálisan államellenes, vagyis az államiság tagadása az alapja. Az anarchizmus szerint az állam az oka a problémáknak, elsősorban a társadalmi egyenlőtlenségnek. Emiatt az anarchizmus a szocializmus szövetségese, hiszen egy osztály és állam nélküli társadalmat akarnak, vagyis céljuk félig közös (sőt, Marx szerint sincs állam a kommunizmus legvégső diadalában).
A populizmus egy pszeudo-ideológia, egy ideológiának látszó blöff. Egy-két témára koncentráló, alapvetően kritikus nézet, amely megoldásadásra nem képes. Ez azonban a tanulatlan rétegnek gyakran szimpatikus, hiszen nem gondolkodásra, hanem érzelmi alapú motiválásra késztet. A pop. gyakran a kapitalizmus és szocializmus előnyeit akarja azok hátrányai nélkül, ám ennek mikéntjéről sosem beszél (hiszen lehetetlen). Alapvetően antiparlamentalista, tömeggyűlésekre, a "népi kezdeményezésnek" nevezett kampányokra épít. Ezekre azért van szüksége, mert a parlamentalizmus gondolkodásra serkent, míg az utcai szónoklatok révén könnyű érzelmi úton a híveket tovább erősíteni.
A nacionalizmust meg kell különböztetni a sovinizmustól és a patriotizmustól. A patriotista szerint a nemzet széles értelemben vett fogalom, amibe az a jó, ha minél többen tartoznak bele. A nacionalizmus ellenben szűkítő értelemben tekint a nemzetbe, és a lehető legtöbb embert kizárja belőle. Éppen ezért a nacionalizmus könnyen áthajlik sovinizmusba, amely a saját nemzet a többiek hátrányára való megítélését jelenti, tehát egy kifejezetten intoleráns, rasszista nézet.
A fasizmus a szocializmus egy sajátos változata, jogosan hívták nemzeti szocializmusnak. A szocialista eszmétől abban különbözik, hogy a szocializmusból fakadó internacionalizmust elveti. A nácizmus ehhez még egy faji ideológiát gyártott, hogy jobban indokolhassa a nemzeti öntudat erősségét.
A kommunizmus a szocializmus államformája, amely kiküszöböli a kapitalizmus által okozott társadalmi egyenlőtlenségeket. Az alapelv szerint mindenki képessége szerint dolgozik és mindenki igénye szerint fogyaszt a magántulajdonok nélküli államban. A komm. erősen centralizált, totális államot kíván, sajátos gazdasággal, mint a fasizmus.
Az eszme a 19. században jelent meg a liberális kapitalizmusra adott válaszul. Felismerve, hogy a liberalizmus alapja az individualizmus, a szocializmus a kollektivizmust választotta. A kapitalizmus által nem megoldott vagyoni különbségek megoldását az egyenlőségben (=egalitarizmus) látja. Az egyenlőség gazdaságilag értendő, hiszen a liberalizmus a jogi egyenlőséget jelenti. A jogi egyenlőség akkoriban nem volt olyan teljes, mint ma, ezért kezdetben ennek szélesítése is a célok közé tartozott, vagyis a teljes felnőtt lakosság szavazóképességének követelése.